Nem döntött az Alkotmánybíróság a magánnyugdíjpénztárak ügyében

Sereg András, az Alkotmánybíróság sajtófőnöke az MTI-vel azt közölte: "az Alkotmánybíróság idei utolsó teljes ülésén tárgyalta a magánnyugdíjpénztár-ügyben készült tervezetet, de határozat nem született".
   
A sajtófőnök a döntés elmaradásával kapcsolatban nem kívánt nyilatkozni.
   
Az Országgyűlés november közepén fogadta el az Alkotmánybíróságról szóló törvényt. A jogszabály elfogadásával a Ház arról is döntött, hogy megszűnnek az Ab jövő év január 1-jén folyamatban lévő eljárásai, ha a kifogásolt jogszabály utólagos vizsgálatát nem a kabinet, a képviselők negyede vagy az ombudsman kezdeményezte. Ugyanakkor az így megszűnő eljárás indítványozói egyes esetekben alkotmányjogi panaszt nyújthatnak be a testületnek 2012. március 31-ig, feltéve, hogy a megjelölt kérdés az új alaptörvény rendelkezéseivel összefüggésben is vizsgálható.
   
A társadalombiztosítási nyugellátásáról, valamint a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvényt többen megtámadták az Alkotmánybíróságon. Sereg András, a testület szóvivője még februárban azt közölte az MTI-vel, hogy 190 indítvány érkezett a magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó jogszabályok megváltoztatása miatt.
   
Az Országgyűlés múlt pénteken több ponton változtatott a magán-nyugdíjpénztári tagokra vonatkozó szabályokon a gazdasági stabilitási törvény elfogadásával. Eszerint megszűnik a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetés azok esetében, akik fenntartották magánpénztári tagságukat, az általuk fizetett tízszázalékos nyugdíjjárulék az állami nyugdíjkasszába kerül. Újra megnyitották ugyanakkor az állami pillérbe való átlépés lehetőségét a 102 ezer magánpénztártag előtt.   
   
A KDNP szerint az Ab közlése illeszkedik a megváltozott jogszabályi környezethez, miután egy módosítás következtében mindenkinek jár állami nyugdíj. Pálffy István frakciószóvivő azt mondta: nyugdíjügyben senkinek nem veszett el a jogosultsága, az Ab döntése pedig ehhez a jogi környezethez illeszkedik a legmegfelelőbben. "A lehető legjobban rendeződött a kérdés" - jelentette ki a kormánypárti képviselő, hozzátéve: a nyugdíjügyben kialakult helyzet alkotmányos és a jogbiztonságot szolgálja.
    
Az MSZP szerint az Ab egy évig asszisztált az öngondoskodáson alapuló magán-nyugdíjpénztári rendszer felszámolásához, így osztozik az ezért viselt felelősségben is. Korózs Lajos, a szocialisták elnökségi tagja - még azt megelőzően, hogy a testület jelezte volna, hogy nem döntött az ügyben - hangsúlyozta: ha az Ab úgy dönt, hogy nem jár állami nyugdíj annak a több mint százezer magán-nyugdíjpénztári tagnak, akitől levonják a járulékot, az MSZP az érintettek képviselőivel együtt a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordul.
   
Kifejtette, egy évvel ezelőtt a magán-nyugdíjpénztári tagoknak alig egy hónapjuk volt arra, hogy pénztártagságuk fenntartásáról vagy az állami pillérbe való visszalépésről döntsenek. Az MSZP-s politikus szerint ennyi idő elég kellett volna hogy legyen az Alkotmánybíróságnak is. Azóta ugyanis - tette hozzá - az állami kezelésbe vont, csaknem háromezermilliárd forintnyi nyugdíjvagyon nagy részét elköltötte a kormány.
   
Az LMP szerint annak, hogy az Ab nem hozott döntést a magánnyudíjpénztár-ügyben, az az üzenete, hogy mostantól a kormány "a nemzeti cinizmus jegyében" bárkinek a vagyonára és tulajdonára ráteheti a kezét.
   
Schiffer András, az ellenzéki párt frakcióvezetője hangsúlyozta: szerdán lett volna az utolsó alkalom, hogy az Ab döntsön, de ebben a 104 ezer embert érintő kérdésben a testület majdnem egy éven keresztül nem volt képes határozatot hozni. A politikus emlékeztetett arra, hogy az Ab 1995-ben két hét alatt hozott határozatot a Bokros-csomag ügyében.     Az LMP frakcióvezetője kiemelte azt is, hogy az Alkotmánybíróságról szóló törvény értelmében január 1-től az összes hasonló indítványban meg fog szűnni az eljárás.    

"Január 1-től az Alkotmánybíróság díszlet Orbán Viktor bábszínházában" - fogalmazott Schiffer András.     Az LMP frakcióvezetője megismételte felhívását a másik két ellenzéki frakció felé, hogy legalább azokban az ügyekben, amelyekben egyetértés van, közösen forduljanak az Ab-hez.