A kormány döntött: jön a sárgacsekk-adó és telefonadó

Az államháztartás pozícióját a tervek szerint jövőre 567-665 milliárd forinttal javító intézkedések közül a legnagyobb tétel a 0,1 százalékos, maximum 30 ezer forintos pénzügyi tranzakciós illeték bevezetése, amelytől 130-228 milliárd forint bevételt vár a kormány - áll a Széll Kálmán Terv 2.0 részeként hétfőn Brüsszelnek benyújtott konvergenciaprogramban.

A dokumentum szerint az új adónem gyakorlatilag forgalmi típusú adó. Előnye, hogy rendkívül széles adóalapot terhel, így alacsony kulcs mellett is jelentős költségvetési bevételt eredményez.

Az adónem mind jellegében, mind mértékében hasonló az Európai Bizottság által javasolt pénzügyi tranzakciós adóhoz. Egyes tevékenységek külföldre kiszervezésének elkerülése érdekében ugyanakkor az adónem bevezetésekor figyelmet fordítanak arra, hogy az minél kevésbé mobil adóalapot terheljen. Az adó így alapvetően lakossági és vállalati banki, illetve postai tranzakciókra (így a készpénzfelvételre és -befizetésre, a gazdasági szereplők banki átutalásaira, a csoportos beszedésekre, a bankkártyás vásárlásokra és a postai pénzforgalmi tranzakciókra) terjedne ki.

A különösen nagy értékű, könnyebben mobilizálható tranzakciók esetében szükséges az adó mértékének maximálása vagy annak degresszív kialakítása.

A dokumentum szerint további lehetséges, a bevételt növelő elem lehet, ha az adót sávosan, bizonyos értékhatár fölött 0,01 százalékos kulccsal vezetik be, illetve ha az elektronikus fizetések ösztönzése érdekében a készpénzfelvételi tranzakciók esetében magasabb kulcsot határoznak meg.

A bevételek növelését szolgálja a távközlési szolgáltatásokra kivetett, indirekt adó bevezetése. A 2012-es költségvetés egyensúlyának biztosítása érdekében az adónemet már az év közepétől bevezetik.

Az adó általánosan minden megkezdett perc és elküldött SMS/MMS után 2 forint. Az adónem bevezetése 2012-ben a várakozások szerint 30 milliárd forint, 2013-tól 52 milliárd forint többletbevételt eredményez éves szinten.

Az eredeti terveknek megfelelően 2012-ben kivezetik az energiaszektorra 2010-ben kivetett ágazati különadót, amelyből a költségvetésnek tavaly 99,0 milliárd forint bevétele származott.

A jelenlegi 8 százaléknál magasabb, 16 százalékos kulccsal továbbra is fennmarad ugyanakkor az energiaellátók 2009-ben bevezetett jövedelemadója, amelyet a társasági adóétól csak kismértékben eltérő alapra vetítenek ki. Az adóalap szélesítése érdekében az adónemet egyes további közműszolgáltatásokra is kiterjesztik. Az adóalap szélesítését jelenti az ágazati különadók megszűnése is, hiszen annak összegével az adóalap korábban csökkenthető volt. Az adónem ilyen formában való fenntartása a kormány várakozásai szerint 55 milliárd forint többletbevételt eredményez az adónem megszüntetésével számoló korábbi forgatókönyvhöz képest.

Bár a pénzügyi szervezetek különadóját a kormány eredeti szándékai szerint 2014-re kivezetik, egy, a biztosításokra kivetett adó hosszú távú fenntartását számos EU-tagország példája és a biztosítási szektor áfa-mentességéből fakadó gazdaságtorzító hatások egyaránt indokolják.

A kormány szándékai szerint ezért a biztosítókra jelenleg kivetett három adónem (pénzügyi szervezetek különadója, baleseti adó, tűzvédelmi hozzájárulás) kiváltására új, egységes biztosítási adót vezetnek be.

Az új adó kialakítása során figyelembe veszi a kormány a más európai országokban alkalmazott, biztosításokat terhelő adók jellemző gyakorlatát és mértékét, így eltérő mértékű adót vetnek ki a különböző típusú biztosításokra.

Az új adó alól mentesülnek az életbiztosítások, amellyel a kormány elsősorban az öngondoskodást és a hosszú távú megtakarításokat kívánja ösztönözni. A vagyoni és balesetbiztosítások esetében 10 százalékos, a casco biztosítások esetében 15 százalékos kulcsot kívánnak meghatározni, míg a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás esetében – a baleseti adó beépítésével – 30 százalékos kulcsot vezetnek be. Az átalakításból – a különadó mértékének megfelezésével számoló alap forgatókönyvhöz képest – 15 milliárd forint többletbevételre számít a kormány.

A kormány a fordított adózás bevezetését tervezi a gabona- és az olajosmag- és fehérjenövény szektorban. Az adócsalások jelentőségére és az érintett szektorok tevékenységének szezonalitására való tekintettel Magyarország a fordított adózást 2012. július 1-jétől kívánja alkalmazni, amit az Európai Bizottságnak küldött kérelemben is jelzett. A fordított áfa bevezetése kapcsán 10 milliárd forint eredményszemléletű többletbevételt vár a kormány 2012-ben, jövőre 15 milliárd forintot.

Az e-útdíjat 2013 közepétől indítanák, ebből 75 milliárd forint bevételt vár a kormány.

A dokumentum szerint az adórendszer egyszerűsítése miatt indokolt az adók számát ismét csökkenteni olyan közterhekkel, amelyek nem hoznak jelentős bevételt, ugyanakkor szignifikáns adminisztrációs terhet jelentenek. A korábban leírt intézkedések közül az adónemek számát csökkenti a szektorális különadó megszűnése.

A kormány szerint ugyancsak csökken az adónemek száma azáltal, hogy a tűzvédelmi hozzájárulás és a baleseti adó beolvad a biztosítási adóba. Megszüntetik a gyógyszertár szolidaritási díjat, a magánszemélyek 98 százalékos különadóját és a katasztrófavédelmi hozzájárulást, ezek összesen mintegy 2 milliárd forint kiesést okoznak.

A program a bevételnövelő, illetve kiadáscsökkentő intézkedések arányát 2012-ben 42-58 százalékban, 2013-ban pedig 47-53 százalékban határozza meg.

OLDALTÖRÉS: Elkészült a konvergenciaprogram - Száll Kálmán Terv 2.0

A kormány hétfőn elküldte Brüsszelbe a Széll Kálmán Terv 2.0 programját, amelynek része a konvergenciaprogram és a Nemzeti Reform Program, amelynek az idén és jövőre is teljesíthető a hiánycél. A terv öt új adót tartalmaz, a többi között a pénzügyi tranzakciós adót, valamint a mobilszolgáltatásokra kivetett adót. Az ellenzéki pártok bírálták a tervet, amely szerintük további jelentős megszorításokat tartalmaz. Elsősorban az abban szereplő adóemeléseket kifogásolták, és hiányolták a strukturális átalakításokat.

Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár hangsúlyozta, a tervben szereplő egyenlegjavító intézkedések lehetővé teszik azt, hogy idén 2,5, jövőre pedig 2,2 százalékon tartsa az ország a GDP-arányos államháztartási hiányt. Ennek eredményeképpen szerinte az ország nemcsak a túlzottdeficit-eljárás alól kerülhet ki, hanem a kohéziós forrásokat sem függesztik fel a gyakorlatban. A kormány képviselője közölte továbbá, ezek az eredmények önmagukban is gyorsítják az Európai Unióval (EU) és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatandó tárgyalásokat, mivel Magyarország bizonyítja, hogy képes stabil államháztartási viszonyokat teremteni, és ezeket strukturális eszközökkel is fenn tudja tartani.

Veres János korábbi pénzügyminiszter rossznak értékelte a Széll Kálmán Terv 2.0 irányát, mondván, hogy a kormány ismét új adók bevezetésére készül. Az MSZP-s politikus a hétfőn nyilvánosságra hozott dokumentumot úgy értékelte: a kabinet folytatja azt a politikát, amely többletbevételekkel finanszírozza a kiadásokat. "Az Orbán-kormány megint új adókkal próbál megoldást találni arra, hogy nem hajtott végre egyetlen érdemi reformintézkedést sem az elmúlt két évben" - mondta, hozzátéve, ez történt az ágazati különadók kivetésekor is, amelyeket a vállalatok végül áthárítottak ügyfeleikre.

A Jobbik közölte: strukturális átalakítást és hiteles gazdaságpolitikát vár a kormánytól, ezzel szemben a Széll Kálmán Terv 2.0 és a konvergenciaprogram átgondolatlan, kizárólag megszorításra építő gazdaságpolitikát tükröz. Volner János, a párt országgyűlési képviselője szerint a kormány Brüsszelnek küldött programjával saját választási ígéreteit megszegve növeli az állami újraelosztást. Látszólag a cégeket adóztatja, ám lehetőséget biztosít arra, hogy a vállalatok ezt áthárítsák a lakosságra - fogalmazott, megjegyezve, hogy a telekommunikációs műveletek megadóztatásával az ország "visszalép a korban", hiszen a gazdaság és a társadalom fejlődésének motorját sújtja az intézkedés.

Az LMP szerint a Széll Kálmán Terv 2.0 további kétévnyi megszorítást jelent az országnak, és úgy sarcolja meg az embereket, hogy közben alkalmatlan az ország gazdaságának rendbetételére és az Európai Uniót is becsapja. Jávor Benedek, a párt parlamenti frakcióvezetője szerint a kormány terveiben megalapozatlan számok szerepelnek, így nem tartja valószínűnek, hogy az unió elfogadná az abban szereplő konvergenciaprogramot. Kiemelte: az energiaszektorra valamint a mobilkommunikációra kivetendő adók azt jelentik, hogy a kormány 2012 után is fenntartaná a válságadókat.

Az MTI által megkérdezett elemző szerint a kiadási oldalon fontos szerkezeti reformintézkedéseket tartalmaz a dokumentum, amelynek sikere ugyanakkor attól is függ, hogy az Európai Unió jóváhagyja-e a pénzügyi tranzakciós adót.

Londoni felzárkózó piaci elemzők szerint az EU és az IMF valószínűleg elfogadja a programot, amelynek vannak végrehajtási kockázatai, de a túlzottdeficit-eljárás megszüntetéséhez és a kohéziós támogatások részleges felfüggesztéséről hozott döntés visszavonásához jó eséllyel elégséges lesz. A Barclays Capital közgazdászai úgy vélik: a terv "hasznos megalapozója lehet" az IMF/EU-tárgyalásoknak is, "ha azok elkezdődnek".

A tervben szereplő prognózis szerint a bruttó hazai termék az idei 0,1 százalék után jövőre 1,6, 2014-ben és 2015-ben egyaránt 2,5 százalékkal nő. A háztartások fogyasztása az idén 1,4 százalékkal esik vissza, majd jövőre 0,7 százalékkal nő, 2014-ben és 2015-ben pedig 2,6 százalékkal emelkedik. A beruházások az idei 2,3 százalékos csökkenés után jövőre 0,3, 2014-ben és 2015-ben 3,5-3,5 százalékkal nőnek. A munkanélküliségi ráta 2012-ben 10,9, 2013-ban 10,3, 2014-ben 9,5, 2015-ben pedig 8,9 százalék lesz. A fogyasztói árak az idén 5,2 százalékkal nőnek, jövőre 4,2 százalékkal, 2014-re és 2015-re pedig egyaránt 3,0 százalékos inflációval számol az anyag.