Belföld

2012.04.02. 12:46

Schmitt Pál lemondott (videó)

Lemondott államfői hivataláról Schmitt Pál köztársasági elnök; az államfő ezt hétfőn jelentette be az Országgyűlésben, napirend előtt. Döntését azzal magyarázta, plágiumügye megosztja a nemzetet, noha államfőként annak egységét kell kifejeznie. Ugyanakkor etikátlannak és jogszerűtlennek minősítette, hogy a Semmelweis Egyetem szenátusa visszavonta doktori címét, mondván, hogy ezt csak bíróság tehette volna meg. Az államfő lemondását elfogadta az Országgyűlés.

MTI

Az új államfőt harminc napon belül kell megválasztania a parlamentnek

Schmitt Pál lemondási nyilatkozatát 338 igen, 5 nem szavazattal, 6 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők. Nemmel voksolt két fideszes - Szabó Tamás és Wittner Mária -, valamint három kereszténydemokrata képviselő: Hoffman Pál, Karvalics Ottó és Varga László. A tartózkodó szavazatokat hat fideszes politikus, B. Nagy László, Csóti György, Csöbör Katalin, Kőszegi Zoltán, Meggyes Tamás és Sebestyén László adta le.

Jelen volt, de nem szavazott Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője és Horváth Zsolt kecskeméti képviselő, továbbá több ellenzéki politikus.

Schmitt Pál megbízatása megszűnésével, az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig az államfői feladat- és hatásköröket Kövér László, az Országgyűlés elnöke gyakorolja.

Amíg Kövér László látja el az államfői feladat- és hatásköröket, a parlament döntése alapján a fideszes Lezsák Sándor alelnök tölti be a házelnöki posztot.

Az új államfőt harminc napon belül kell megválasztania a parlamentnek. Hétfő este a Fidesz-KDNP kezdeményezésére ötpárti megbeszélés lesz az államfőjelölés folyamatáról.

A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja. Államfővé megválasztható bármely magyar állampolgár, aki elmúlt 35 éves.

Schmitt Pál hétfő kora délután jelentette be a parlamentben, hogy lemond államfői hivataláról. Döntését azzal magyarázta, hogy plágiumügye megosztja a nemzetet, noha államfőként annak egységét kell kifejeznie. Ugyanakkor etikátlannak és jogszerűtlennek minősítette, hogy a Semmelweis Egyetem szenátusa visszavonta doktori címét, mondván, hogy ezt csak bíróság tehette volna meg.

 

Lemondott államfői hivataláról Schmitt Pál köztársasági elnök

Schmitt Pál azt mondta: elnöki munkáját az alaptörvény rendelkezései és legjobb tudása szerint, alázattal végezte. "Isten akarata és az önök bizalma nagy feladat elé állított, amelynek maradéktalanul eleget tettem" - fogalmazott.

Úgy folytatta: az alaptörvény szerint az államfő kifejezi a nemzet egységét. "Ezen rendelkezés számomra azt jelenti, hogy ebben a helyzetben, amikor személyes ügyem a szeretett nemzetemet inkább megosztja, mintsem egységesíti, kötelességemnek érzem, hogy szolgálatomat befejezzem, elnöki mandátumomról lemondjak" - jelentette be.

Előzőleg a köztársasági elnök arról beszélt: az ártatlanság vélelme és a jogorvoslati lehetőség mindenkit megillet, és úgy vélekedett, hogy kisdoktori dolgozata ügyében félrevezették a közvéleményt.

 

 

Szólt arról, hogy a politika világában szinte "semmi sem szent", támadás okává válhat "betegség, rokonság, ifjúkori tett, szülők bűne", számtalan olyan dolog, amelynek semmi köze a politikus alkalmasságához, helytállásához. "Számomra, aki a közéleti politika színterére nem nagyon régen a sport, a diplomácia és a nemzetközi kapcsolatok világából érkeztem, mind a mai napig megdöbbentő és elszomorító ez a sportszerűtlenség. Nehéz ezt a méltánytalanságot megszokni" - mondta.

Felidézte, egy internetes portál januárban azzal vádolta meg, hogy húsz évvel ezelőtti kisdoktori dolgozatában meg nem engedett módszert alkalmazva "túl sokat idézett" mások műveiből anélkül, hogy az eredeti szerzőket az előírt módon feltüntette volna.

"Még meg sem indult a tényfeltárás, még egy kommünikét sem adhattam ki, az itt ülő képviselők közül néhányan máris megbélyegeztek, csalónak kiáltottak ki, és lemondásomat követelték. Rögtön felröppent a hír, hogy az elnök csal, lop és hazudik. Gondoskodtak arról is, hogy ez a megalapozatlan vád külföldre is kijusson" - mondta.

Feltette a kérdést, kinek állhat érdekében, hogy "Magyarország lejáratásával egy időben becsületében és emberségében meggyalázza a köztársasági elnököt". Szerinte erre azoknak kell válaszolniuk, akik csak félig idéztek szabályrészleteket, és csak az őt terhelő részeket mutatták be az üggyel kapcsolatos dokumentumokból, és így sikerült félrevezetniük a közvéleményt.

Kiemelte, hogy kisdoktori dolgozata az akkor érvényes - 1985-ben hozott - szabályok szerint készült. Hozzátette, a szabályozás nem foglalkozott a felhasznált szakirodalom feltüntetésének módjával, és az általa választott megoldást - a dolgozat végén szereplő irodalomjegyzéket - az opponens és a konzulens is elégségesnek tartotta. Hangsúlyozta, hogy dolgozatára és a szóbeli védésre is summa cum laude minősítést kapott, az utóbbit megelőzően ismertetett előopponensi vélemény hiányosságot nem jelzett, noha szerinte ez lett volna az a pillanat, amikor még felhívhatták volna figyelmét az idézetek pontosabb jelölésére. "De mivel ez nem volt a feltételek között, gondolom, ők is jóhiszeműen jártak el, amikor elégségesnek minősítették a dolgozat végén megjelenő forrásmegjelölést" - vélte.

Megerősítette, hogy PhD-fokozat megszerzésére tesz kísérletet, témája a környezetvédelem és sport kapcsolata lesz. "Bizonyítani kívánok magamnak és mindazoknak, akik az országban, sőt a határon túlról is a szeretet és a bizalom energiáját küldik felém" - közölte.

Schmitt Pál ezután szólt arról, hogy államfői feladatait maradéktalanul teljesítette, majd - arra hivatkozva, hogy a plágiumügy megosztja a nemzetet - bejelentette lemondását.

Felszólalását úgy zárta: "Isten áldását kérem Magyarországra és az önök munkájára".

Beszéde végén a kormánypárti képviselők felállva tapsolták meg

Az államfő felszólalását folyamatos zaj és közbekiabálások sora, helyenként taps kísérte az ellenzéki oldalról. A házelnök ezt Schmitt Pál beszéde után szóvá téve azt mondta: kizárólag a köztársasági elnök iránti tisztelete miatt nem utasította rendre a tőle balra ülő képviselőket és a mögöttük lévő páholyokban helyet foglalókat. Úgy fogalmazott: önmagában az méltatlan, hogy a parlamentben tőle balra helyet foglaló képviselők - az MSZP és a Demokratikus Koalíció politikusai - az Országgyűlésben ülhetnek. Szavait nagy taps fogadta a kormánypárti padsorokból, az MSZP és a DK több politikusa ugyanakkor elhagyta az üléstermet.

Schmitt Pál beszédét követően Orbán Viktor miniszterelnök társaságában a parlamenti dolgozószobájába ment, később csatlakozott hozzájuk Kövér László, Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője, Giró-Szász András kormányszóvivő és Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadó is.

 

Schmitt fellebbez doktori címe megvonása ellen

Schmitt Pál köztársasági elnök fellebbez a Semmelweis Egyetem szenátusának döntése ellen, amellyel a testület megvonta doktori címét. Az államfő ezt parlamenti beszédében jelentette be hétfőn, azzal magyarázva, hogy oklevelét csak a bíróság vonhatta volna vissza.

A köztársasági elnök szerint az egyetem eljárása etikátlan és jogszerűtlen volt.

"Ha kell, bírói úton bizonyítom be igazamat" - szögezte le Schmitt Pál napirend előtt, mielőtt bejelentette lemondását.

Tiszta a lelkiismeretem, ezért merek a parlament elé állni

Schmitt Pál köztársasági elnök az Országgyűlésben hétfőn napirend előtt a plágiumügyével összefüggésben elmondott beszédében megerősítette, tiszta a lelkiismerete, és közölte, ezért mer a parlament elé állni.

A történteket ismét becsületbeli ügyként határozta meg, és úgy fogalmazott: nem engedhet igazából, a közösségi érdekek után most önmagáért is ki kell állnia.

Az ártatlanság vélelme mindenkit megillet

Az ártatlanság vélelme mindenkit megillet a parlamenti által hozott törvények szerint - jelentette ki Schmitt Pál köztársasági elnök hétfőn, napirend előtt az Országgyűlésben. Az államfő szerint a kisdoktori dolgozat ügyében félrevezették a közvéleményt.

Azt a kérdést tette fel beszédében: kinek állhat érdekében, hogy Magyarország lejáratásával egy időben becsületében és emberségében meggyalázza az elnököt?

A házszabály értelmében az államfő bármikor részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésén.

"Nincs szándékomban lemondani, mert a lelkiismeretem tiszta" - az államfő vasárnap ezt mondta az MR1-Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában a plágiumügyével összefüggésben.

Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a Fidesz-KDNP reggeli frakcióülésére érkezőben úgy nyilatkozott, ha Schmitt Pál köztársasági elnök úgy dönt, hogy az igazságáért harcolni akar, akkor ezt a jogot senki sem veheti el tőle. Az elnök ügyében csak és kizárólag az elnök dönthet, hasonlóan a Magyar Nemzeti Bank, az Állami Számvevőszék elnökéhez vagy éppen az igazságszolgáltatás vezetőihez - közölte.

OLDALTÖRÉS: Schmitt Pál életrajza

Schmitt Pál 1942. május 13-án született Budapesten.

Schmitt Pál 1942. május 13-án született Budapesten.

Schmitt Pál 1942. május 13-án született Budapesten.

1965-ben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem belkereskedelem szakán szerzett diplomát. 1992-ben a Testnevelési Egyetemen doktorált, ugyanitt 1994-től címzetes egyetemi tanár.

1955-ben párbajtőrvívóként kezdte sportolói pályafutását, egyéniben kétszer nyert magyar bajnokságot, 1965 és 1977 között 130 alkalommal szerepelt a válogatottban. A párbajtőrcsapat tagjaként 1968-ban és 1972-ben olimpiai bajnoki címet szerzett, s 1970-ben, majd 1971-ben világbajnok is lett.

1965-től a HungarHotels Vállalatnál dolgozott, 1976-ban kinevezték az Astoria Szálló igazgatóhelyettesévé. A szállodaiparból 1981-ben visszatért a sport területére, a Népstadion és Intézményei főigazgatójává nevezték ki. 1983-88-ban az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnökhelyettese volt.

A Magyar Olimpiai Bizottságban 1983-tól a főtitkári, majd 1989-2010 között az elnöki teendőket látta el. 1985 és 1990 között a Magyar Olimpiai Akadémia Tanácsának elnöke volt.

1983-ban beválasztották a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tagjai közé. 1991-ben lett tagja a NOB végrehajtó bizottságának, 1995-ben a NOB alelnökévé választották. 1999-től a NOB protokollfőnöke. 1995-től a NOB Sport és Környezetvédelmi Bizottságának elnöke, 1999 és 2007 között az Olimpikonok Világszövetségének elnöke is volt.

Diplomáciai pályafutása 1993-ban kezdődött, amikor kinevezték madridi nagykövetnek, és 1995-ben akkreditálták Andorrába is. 1999-ben Svájcban lett nagykövet, s akkreditálták Liechtensteinbe is.

2002-ben az önkormányzati választásokon a Fidesz és az MDF támogatásával független jelöltként indult Budapest főpolgármesteri címéért.

2003-ban belépett a Fideszbe, 2003-2007-ben a párt alelnökeként tevékenykedett. A 2004-es európai parlamenti választásokon pártja listavezetőjeként bekerült az Európai Parlamentbe. 2009-től az Európai Parlament elnökségének tagja, s egyik alelnöke volt. 2010 májusában - összefüggésben az országgyűlési választási eredményekkel - lemondott EP-képviselői mandátumáról.

Schmitt Pál 2010 áprilisában a Fidesz országos listáján nyert országgyűlési képviselői mandátumot. Május 14-én a parlament alakuló ülésén az Országgyűlés elnökévé választották, e tisztet államfői beiktatásáig látta el.

2010. június 29-én az Országgyűlés Magyarország államfőjévé választotta. Augusztus 6-án beiktatták az elnöki tisztségbe.

2012. január 11-én a hvg.hu nyilvánosságra hozta, hogy Schmitt Pál doktori disszertációjának nagy része megegyezik egy bolgár sportkutató tanulmányával, s így felmerült a plágium gyanúja. Az ügy kivizsgálására a Semmelweis Egyetem (SE) tényfeltáró bizottságot kért fel, amelynek állásfoglalása március 27-én jelent meg. A testület megállapította, hogy hiányosságokkal ugyan, de formailag megfelelt a Testnevelési Egyetem doktori eljárása a doktori értékelésekor, ugyanakkor a TE szakmai hibát követett el, amikor a szövegazonosságokat nem tárta fel időben.

Március 29-én az SE doktori tanácsa indítványozta az egyetem szenátusának Schmitt Pál államfő 1992-ben megszerzett doktori címének visszavonását.

A doktori tanács ajánlása alapján a szenátus még aznap úgy döntött, hogy visszavonja Schmitt Pál doktori címét.

OLDALTÖRÉS: Magyarország államfői 1919-től

Magyarországon az I. világháborút követően 1918. november 16-án kiáltották ki a népköztársaságot, az állami főhatalmat 1919 elejéig a Károlyi Mihály miniszterelnök vezette népkormány gyakorolta. Amikor Károlyi 1919. január 11-én lemondott a kormányfői tisztről, a Nemzeti Tanács ideiglenes köztársasági elnöki minőségben államfői hatáskörrel ruházta őt fel.

Magyarországon az I. világháborút követően 1918. november 16-án kiáltották ki a népköztársaságot, az állami főhatalmat 1919 elejéig a Károlyi Mihály miniszterelnök vezette népkormány gyakorolta. Amikor Károlyi 1919. január 11-én lemondott a kormányfői tisztről, a Nemzeti Tanács ideiglenes köztársasági elnöki minőségben államfői hatáskörrel ruházta őt fel.

Magyarországon az I. világháborút követően 1918. november 16-án kiáltották ki a népköztársaságot, az állami főhatalmat 1919 elejéig a Károlyi Mihály miniszterelnök vezette népkormány gyakorolta. Amikor Károlyi 1919. január 11-én lemondott a kormányfői tisztről, a Nemzeti Tanács ideiglenes köztársasági elnöki minőségben államfői hatáskörrel ruházta őt fel.

Magyarország államfői 1919 óta:

1919. január 11-március 21. - gróf Károlyi Mihály (ideiglenes köztársasági elnök)

1919. március 21-augusztus 1. - Garbai Sándor (a Forradalmi Kormányzótanács és a Szövetséges

Központi Intéző Bizottság elnöke)

1919. augusztus 1-1920. március 1. - Az államfői tisztség betöltetlen maradt.

1920. március 1-1944. október 16. - Horthy Miklós (kormányzó)

1944. október 16-1945. március 28. - Szálasi Ferenc ("nemzetvezető")

1945. március 28-1946. február 1. - Az államfői tisztség betöltetlen maradt.

1946. február 1-1948. augusztus 3. - Tildy Zoltán (köztársasági elnök)

1948. augusztus 3-1949. augusztus 23. - Szakasits Árpád (köztársasági elnök)

1949. augusztus 23-1950. április 24. - Szakasits Árpád (az Elnöki Tanács elnöke)

1950. május 8-1952. augusztus 14. - Rónai Sándor (az Elnöki Tanács elnöke)

1952. augusztus 14-1967. április 14. - Dobi István (az Elnöki Tanács elnöke)

1967. április 14-1987. június 25. - Losonczi Pál (az Elnöki Tanács elnöke)

1987. június 25-1988. június 29. - Németh Károly (az Elnöki Tanács elnöke)

1988. június 29.-1989. október 23. - Straub F. Brunó (az Elnöki Tanács elnöke)

1989. október 23-1990. május 2. - Szűrös Mátyás (az Országgyűlés elnökeként az államfői feladatokat is ellátta)

1990. május 2-1990. augusztus 3. - Göncz Árpád (az Országgyűlés elnökeként az államfői feladatokat is ellátta)

1990. augusztus 4-2000. augusztus 4. - Göncz Árpád (köztársasági elnök)

2000. augusztus 4-2005. augusztus 4. - Mádl Ferenc (köztársasági elnök)

2005. augusztus 5-2010. augusztus 5. - Sólyom László (köztársasági elnök)

2010. augusztus 6-2012. április 2. - Schmitt Pál (köztársasági elnök)

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!