Az új Büntető törvénykönyvről kezdett vitát az Országgyűlés

A kormány tervei szerint 2013-tól hatályba lépő, új Büntető törvénykönyvről (Btk.) kezdődött általános vita az Országgyűlés szerdai ülésén, amelyen a képviselők még egyebek mellett a piacfelügyeletről szóló kormányzati jogszabályjavaslatról is elmondhatták véleményüket.

Fidesz: a legfontosabb elv a szigorúság

A nagyobb szigorúság a legfontosabb elve a parlament előtt fekvő új büntető törvénykönyvnek (Btk.) a Fidesz jogi kabinetjének vezetője szerint.

Elementáris társadalmi igény van egy nagyon szigorú Btk. bevezetésére - mondta Papcsák Ferenc országgyűlési képviselő, az alkotmányügyi bizottság tagja szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.

A kormánypárti politikus a tervezett új szabályok közül kiállt például a büntethetőség alsó határának 14-ről 12 éves korra való leszállítása mellett bizonyos bűncselekmények - így a szándékos emberölés, az erős felindulásból elkövetett emberölés, valamint az életveszélyt vagy halált okozó testi sértés - elkövetésekor. "Egy 12-13 éves embernek pontosan tudnia kell, hogy nem szabad egy társát vagy valaki mást megölni" - jelentette ki, megjegyezve ugyanakkor, hogy ezekben az esetekben a bíróságok vizsgálni fogják a belátási képességet.

Papcsák Ferenc szólt a tervek szerint szélesedő jogos önvédelemről is, amellyel kapcsolatban hangsúlyozta, vannak olyan esetek, amikor a támadás olyan körülmények között történik - például éjjel fegyveresen, felfegyverkezve vagy csoportosan -, hogy a megtámadott joggal feltételezheti, hogy a támadás az élete ellen irányult, és ilyenkor a javaslat értelmében túlléphetné a védekezés szükséges mértékét. Kiemelte azonban azt is: nagyon fontos megismertetni az emberekkel az új rendelkezéseket, hogy pontosan tudják, milyen formában és mértékben alkalmazható az önvédelem a támadókkal szemben.

A képviselő kitért arra is, hogy várhatóan súlyosbodnak az elévülés szabályai, így a büntethetőség elévülési idejének alsó határát 3-ról 5 évre emelik, az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető cselekmények büntethetősége pedig nem évül el. Emelkedik a szabadságvesztés legmagasabb kiszabható időtartama is, a kényszergyógykezelés pedig ezentúl határozatlan időtartamra is alkalmazható lesz - példázta, hozzáfűzve, hogy új bűncselekményi tényállás lesz az együtt élők közötti lelki bántalmazás.

Papcsák Ferenc szerint az új Btk.-val pontot lehet tenni a rendszerváltás óta zajló folyamatok végére, az elmúlt több mint húsz évben ugyanis olyan új társadalmi viszonyok, problémák merültek fel, amelyekre mindenképpen reagálni kell egy új kódexszel. Hozzátette, az új törvénykönyv nem jelent dogmatikai szakítást a hatályos Btk.-val.

Répássy: egységes és korszerű törvénykönyv a cél

Az új büntető törvénykönyv (Btk.) úgy hoz jelentős változtatásokat, hogy nem jelent teljes dogmatikai szakítást a hatályos Btk.-val. A végső cél az, hogy a reform nyomán egy egységes, korszerű, következetes és hatékony törvénykönyv szülessen meg - hangsúlyozta Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazságügyért felelős államtitkára az előterjesztés általános vitáját megnyitó expozéjában szerdán az Országgyűlésben.

Az államtitkár azt mondta, hogy az új kódex a több mint 30 éve hatályos, mintegy 100 alkalommal módosított 1978-as Btk.-t váltja majd fel, amely jól szolgált, de mára "kiszolgált" és ideje érdemei elismerése mellett fokozatosan könyvtárba helyezni.

Répássy Róbert hangsúlyozta: a kormánynak nem célja a mindenáron való módosítás, az évtizedek alatt kimunkált dogmatikai alapelvek megváltoztatása, így az új kódexben az általános részi előírások nagy része megegyezik a hatályos Btk.-ban foglaltakkal. Így változatlanul szerepel a törvényjavaslatban a bűncselekmény fogalma, a szándékosság, gondatlanság formái, az elkövetők meghatározása és az értelmező rendelkezések döntő többsége. Ugyanakkor a különös rész szerkezeti felépítése elavult, ezért az új javaslat jelenleginél több, de kisebb fejezetekre osztja ezt a részt - tette hozzá.

Úgy értékelte, az új Btk.-val szembeni egyik legfontosabb elvárás a szigorúság, amely elsősorban a visszaesőkre vonatkozó rendelkezésekben nyilvánul meg, és nem feltétlenül tételhatáremelést, hanem a tettarányos büntetőjogi szemlélet hangsúlyosabb megjelenítését jelenti.

Répássy Róbert a javaslat lényeges változtatásai között emelte ki, hogy az új kódex a szándékos emberölés, az erős felindulásban elkövetett emberölés, az életveszélyt vagy halált okozó testi sértés elkövetése esetén leszállítja a büntethetőségi korhatárt 12 évre. Mint mondta, ezekben az esetekben a 12-14 év között elkövetővel szemben a legsúlyosabb büntetésként javítóintézeti nevelést rendelhet el a bíróság 1-től 4 évig terjedően. A korhatár leszállítását az államtitkár azzal indokolta, hogy egyre fiatalabbak között terjed a kirívóan erőszakos magatartás, ugyanakkor a "ne ölj!" parancsa olyan alapvető szabály, amellyel a kiskamaszok is tisztában lehetnek. Közölte: a javaslat az eddiginél erősebb önvédelemre ad lehetőséget azokban az esetekben, amikor a megtámadott joggal feltételezheti, hogy a támadás az élete ellen irányul.

Répássy Róbert a változások között említette azt is, hogy a javaslat egyes bűncselekményeket dekriminalizál, más esetekben viszont új tényállásokat vezet be. Dekriminalizált bűncselekmény például a határjelrongálás, a sajtórendészeti vétség, a hamis statisztikai adatszolgáltatás vagy az árdrágítás, de ezek a magatartások sem maradnak büntetés nélkül, hanem szabálysértési vagy közigazgatási szankciókat kapnak - tette hozzá.

Az új tényállások közé sorolta az orvvadászat és az orvhalászat külön nevesítését, az egészségügyi termék hamisítását és a közfeladati helyzettel való visszaélést is, valamint az együtt élők közötti lelki bántalmazást, ami a családon belüli erőszakkal szemben hatékonyabb fellépést tesz lehetővé. Szintén új bűncselekményként jelenik meg a családi kapcsolatok létesítésével való visszaélés, amellyel az illegális migráció ellen lépnének fel - ismertette.

A kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekkel kapcsolatban közölte: a kábítószerfogyasztás szintén önállóan nevesítve, a csekély mennyiségű kábítószer megszerzésével azonos büntetési tétellel fenyegetett vétség lesz, és a javaslat a kábítószerfüggőkre vonatkozó speciális, enyhébb szabályokat megszünteti. Az elterelés korlátlan számú igénybevételének lehetősége megszűnik, ez a jövőben két éven belül csak egyszer lehet kérni - mondta az államtitkár, aki szerint az eddigi gyakorlat az sugallta, hogy csekély mennyiségű kábítószerrel lebukni nem jelent igazi kockázatot, hiszen az ember elmegy néhány felvilágosító előadásra és ott folytathatja, ahol abbahagyta. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a nyomozó hatósággal való együttműködés a büntetés korlátlan enyhítését vonhatja maga után.

Elmondta azt is, hogy a javaslat szerint változik a nemi erkölcs elleni bűncselekményekkel kapcsolatos szabályozás is: a szexuális erőszak tényállásában vonják össze az erőszakos közösülés és a szemérem elleni erőszak eddigi tényállását, és súlyosabban büntetik a bűncselekményt a sérttet életkora szerint.

Az ittas járművezetés esetén a változások közé sorolta, hogy a javaslat meghatározza a pontos alkoholkoncentráció értékét, és kötelezően alkalmazandó büntetésként határozza meg a vezetéstől való eltiltást.

Répássy Róbert kiemelte: a javaslat elfogadása esetén Magyarország negyedik büntető törvénykönyve lép hatályba. Megjegyezte: nem gondolja, hogy az új Btk.-nak ugyanolyan sikere és hosszú élete lesz, mint a matuzsálemi kort megérő, 1878-as Csemegi-kódexnek, amelynek egyes részei 1962-ig hatályban voltak, de reméli, hogy az új kódex meghatározó ideig, a jogalkalmazók által elfogadottan, és a kitűzött célnak megfelelően, felhasználóbarát módon szolgálja majd a büntető igazságszolgáltatást.

OGY - A Malév privatizációjáról tájékozódott az eseti bizottság

OGY - Pénteken szavazhat a Ház a távközlési adóról és a médiatörvény módosításáról

OLDALTÖRÉS: OGY: hontalanok védelme, fővárosi forrásmegosztás

Kormány: a módosítás célja a Magyarországon élő hontalanok helyzetének javítása

Tállai András államtitkár elmondta: az egyezményhez 2001-ben csatlakozott Magyarország. Az egyezményt a magyar jogban egy 2002-es törvény hirdette ki, az ahhoz történő csatlakozásról szóló okirat letétbe helyezésekor a magyar kormány az Országgyűlés felhatalmazása alapján nyilatkozatot fűzött a 23., 24. és 28. cikkekhez. Hozzátette: az ENSZ 2011-ben világméretű kampányt indított - egyebek között - az 1954. évi és az 1961. évi hontalansági egyezményekhez történő csatlakozás, illetve az ahhoz fűzött fenntartások visszavonása érdekében. Az emlékévet egy kormányközi konferencia zárta 2011. december 7-8-án Genfben, ahol az ENSZ tagállamainak képviselői az emlékév szellemében különböző felajánlásokat, vállalásokat tettek, melyek célja, hogy a nemzetközi védelemre szorulók, a menekültek és a hontalanok helyzetét javítsák, jogaik érvényesülését még inkább elősegítsék. Magyarország vállalta, hogy megkezdi azt a jogalkotási folyamatot a nyilatkozatok visszavonása érdekében, ezáltal pedig a Magyarországon élő hontalanok helyzetét javítja.

A módosítások lényege, hogy a jövőben az ország területén jogszerűen tartózkodó hontalan személyeknek a közsegélyek és gondoskodás, valamint a munkajog és társadalombiztosítás tekintetében az ország a saját állampolgárokkal azonos bánásmódot biztosít. Eddig ugyanis Magyarország a saját állampolgárokkal azonos bánásmódot csupán az állandó belföldi lakóhelyű hontalan személyek számára biztosította, a nyilatkozatok visszavonásával viszont az állandó belföldi lakóhelyű hontalan személyeken túl a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó elismert hontalan személyek számára is biztosítanák a szociális és társadalombiztosítási ellátásokat, így egészségbiztosítási ellátást, egészségügyi ellátást, nyugellátást, valamint családi ellátást.

Hangsúlyozta: a fenti korlátozás visszavonása meglehetősen kis számú csoportot érint. Magyarországon a statisztikai adatok szerint 2007 júliusa és 2011. december 31. között 140 fő kérte hontalankénti elismerését, ebből 87 főt ismertek el. Vagyis a kormány szerint a módosítás szociális és társadalombiztosítási rendszerre gyakorolt hatása "meglehetősen csekély".

Az LMP üdvözli és támogatja a javaslatot

Szabó Tímea (LMP) arról beszélt, hogy az ellenzéki párt üdvözli a javaslatot és ezen keresztül a hontalanok jogállásáról szóló szabályok korlátozásainak eltörlését. Az ellenzéki párt támogatja is a javaslatot. Szabó Tímea ugyanakkor beszélt arról is, hogy Magyarország még mindig nem felel meg az egyezmény minden előírásának, és ezért az LMP felkéri a kormányt, hogy tegye meg a szükséges módosításokat.

A Jobbik nem támogatja a javaslatot

Farkas Gergely (Jobbik) felszólalásában elmondta, hogy a Jobbik nem támogatja a javaslatot, mivel nem lát garanciát arra, hogy minden csatlakozott ország teljesíti a nyilatkozatban vállalt kötelezettségeit. Az ellenzéki párt szerint a nyilatkozatok visszavonása visszalépés, amely nagy kockázatot rejt a határon túli magyarok szemszögéből.

Ezt követően az általános vitát az elnöklő Lezsák Sándor lezárta.

Rövid vita a fővárosi forrásmegosztásról

Utolsó napirendi pontként a fővárosi forrásmegosztási törvény módosításával kapcsolatos javaslatról zajlott rövid vita. Tállai András előterjesztő expozéjában úgy ismertette a javaslatot, hogy a törvényt az Állami Számvevőszék ajánlásait figyelembe véve módosítják. Tavaly január elsejétől a kerületi önkormányzatok hatáskörébe került az idegenforgalmi adó kivetése, és azon kerületek, akik ezzel nem élnek, azok a forrásmegosztási törvény szerint juthatnak adóbevételhez. E kettősség miatt az idegenforgalmi adóra vonatkozó forrásmegosztási szabály egyértelműsítése szükséges.

E mellett a javaslat további fogalompontosításokat is tartalmaz, így a végrehajtás egyszerűbb lehet.

Szűcs Lajos (Fidesz) szerint így az idegenforgalmi adót nem szedő 9 kerület is adóbevételhez juthat a forrásmegosztáson keresztül. A javaslat azért is fontos, mert a számvevőszék kezdeményezésére módosítják a törvényt, és valós megoldás nyújt az idegenforgalmi adóval kapcsolatos problémák kezelésére.

Pál Tibor (MSZP) szerint a gazdagabb kerületek kivethetik az idegenforgalmi adót, a szegényebbek pedig nem kapnak belőle, ennek eredményeként a külső kerületek lepusztulnak, a belsők viszont "csilli-villi" állapotban lesznek. A javaslat nem szolidáris a várossal, és a kiszámíthatatlanná teszi a rendszert - tette hozzá.

Tállai András államtitkár a vitában elhangzottakra úgy reagált, a kritikák a 2003-ban elfogadott törvényt illették.

A felszólalást követően az elnöklő Balczó Zoltán az általános vitát és az ülésnapot is lezárta. A képviselők péntek reggel 9 órakor folytatják a munkát.

Fidesz: a legfontosabb elv a szigorúság

A nagyobb szigorúság a legfontosabb elve a parlament előtt fekvő új büntető törvénykönyvnek (Btk.) a Fidesz jogi kabinetjének vezetője szerint.

Elementáris társadalmi igény van egy nagyon szigorú Btk. bevezetésére - mondta Papcsák Ferenc országgyűlési képviselő, az alkotmányügyi bizottság tagja szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.

A kormánypárti politikus a tervezett új szabályok közül kiállt például a büntethetőség alsó határának 14-ről 12 éves korra való leszállítása mellett bizonyos bűncselekmények - így a szándékos emberölés, az erős felindulásból elkövetett emberölés, valamint az életveszélyt vagy halált okozó testi sértés - elkövetésekor. "Egy 12-13 éves embernek pontosan tudnia kell, hogy nem szabad egy társát vagy valaki mást megölni" - jelentette ki, megjegyezve ugyanakkor, hogy ezekben az esetekben a bíróságok vizsgálni fogják a belátási képességet.

Papcsák Ferenc szólt a tervek szerint szélesedő jogos önvédelemről is, amellyel kapcsolatban hangsúlyozta, vannak olyan esetek, amikor a támadás olyan körülmények között történik - például éjjel fegyveresen, felfegyverkezve vagy csoportosan -, hogy a megtámadott joggal feltételezheti, hogy a támadás az élete ellen irányult, és ilyenkor a javaslat értelmében túlléphetné a védekezés szükséges mértékét. Kiemelte azonban azt is: nagyon fontos megismertetni az emberekkel az új rendelkezéseket, hogy pontosan tudják, milyen formában és mértékben alkalmazható az önvédelem a támadókkal szemben.

A képviselő kitért arra is, hogy várhatóan súlyosbodnak az elévülés szabályai, így a büntethetőség elévülési idejének alsó határát 3-ról 5 évre emelik, az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető cselekmények büntethetősége pedig nem évül el. Emelkedik a szabadságvesztés legmagasabb kiszabható időtartama is, a kényszergyógykezelés pedig ezentúl határozatlan időtartamra is alkalmazható lesz - példázta, hozzáfűzve, hogy új bűncselekményi tényállás lesz az együtt élők közötti lelki bántalmazás.

Papcsák Ferenc szerint az új Btk.-val pontot lehet tenni a rendszerváltás óta zajló folyamatok végére, az elmúlt több mint húsz évben ugyanis olyan új társadalmi viszonyok, problémák merültek fel, amelyekre mindenképpen reagálni kell egy új kódexszel. Hozzátette, az új törvénykönyv nem jelent dogmatikai szakítást a hatályos Btk.-val.

Répássy: egységes és korszerű törvénykönyv a cél

Az új büntető törvénykönyv (Btk.) úgy hoz jelentős változtatásokat, hogy nem jelent teljes dogmatikai szakítást a hatályos Btk.-val. A végső cél az, hogy a reform nyomán egy egységes, korszerű, következetes és hatékony törvénykönyv szülessen meg - hangsúlyozta Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazságügyért felelős államtitkára az előterjesztés általános vitáját megnyitó expozéjában szerdán az Országgyűlésben.

Az államtitkár azt mondta, hogy az új kódex a több mint 30 éve hatályos, mintegy 100 alkalommal módosított 1978-as Btk.-t váltja majd fel, amely jól szolgált, de mára "kiszolgált" és ideje érdemei elismerése mellett fokozatosan könyvtárba helyezni.

Répássy Róbert hangsúlyozta: a kormánynak nem célja a mindenáron való módosítás, az évtizedek alatt kimunkált dogmatikai alapelvek megváltoztatása, így az új kódexben az általános részi előírások nagy része megegyezik a hatályos Btk.-ban foglaltakkal. Így változatlanul szerepel a törvényjavaslatban a bűncselekmény fogalma, a szándékosság, gondatlanság formái, az elkövetők meghatározása és az értelmező rendelkezések döntő többsége. Ugyanakkor a különös rész szerkezeti felépítése elavult, ezért az új javaslat jelenleginél több, de kisebb fejezetekre osztja ezt a részt - tette hozzá.

Úgy értékelte, az új Btk.-val szembeni egyik legfontosabb elvárás a szigorúság, amely elsősorban a visszaesőkre vonatkozó rendelkezésekben nyilvánul meg, és nem feltétlenül tételhatáremelést, hanem a tettarányos büntetőjogi szemlélet hangsúlyosabb megjelenítését jelenti.

Répássy Róbert a javaslat lényeges változtatásai között emelte ki, hogy az új kódex a szándékos emberölés, az erős felindulásban elkövetett emberölés, az életveszélyt vagy halált okozó testi sértés elkövetése esetén leszállítja a büntethetőségi korhatárt 12 évre. Mint mondta, ezekben az esetekben a 12-14 év között elkövetővel szemben a legsúlyosabb büntetésként javítóintézeti nevelést rendelhet el a bíróság 1-től 4 évig terjedően. A korhatár leszállítását az államtitkár azzal indokolta, hogy egyre fiatalabbak között terjed a kirívóan erőszakos magatartás, ugyanakkor a "ne ölj!" parancsa olyan alapvető szabály, amellyel a kiskamaszok is tisztában lehetnek. Közölte: a javaslat az eddiginél erősebb önvédelemre ad lehetőséget azokban az esetekben, amikor a megtámadott joggal feltételezheti, hogy a támadás az élete ellen irányul.

Répássy Róbert a változások között említette azt is, hogy a javaslat egyes bűncselekményeket dekriminalizál, más esetekben viszont új tényállásokat vezet be. Dekriminalizált bűncselekmény például a határjelrongálás, a sajtórendészeti vétség, a hamis statisztikai adatszolgáltatás vagy az árdrágítás, de ezek a magatartások sem maradnak büntetés nélkül, hanem szabálysértési vagy közigazgatási szankciókat kapnak - tette hozzá.

Az új tényállások közé sorolta az orvvadászat és az orvhalászat külön nevesítését, az egészségügyi termék hamisítását és a közfeladati helyzettel való visszaélést is, valamint az együtt élők közötti lelki bántalmazást, ami a családon belüli erőszakkal szemben hatékonyabb fellépést tesz lehetővé. Szintén új bűncselekményként jelenik meg a családi kapcsolatok létesítésével való visszaélés, amellyel az illegális migráció ellen lépnének fel - ismertette.

A kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekkel kapcsolatban közölte: a kábítószerfogyasztás szintén önállóan nevesítve, a csekély mennyiségű kábítószer megszerzésével azonos büntetési tétellel fenyegetett vétség lesz, és a javaslat a kábítószerfüggőkre vonatkozó speciális, enyhébb szabályokat megszünteti. Az elterelés korlátlan számú igénybevételének lehetősége megszűnik, ez a jövőben két éven belül csak egyszer lehet kérni - mondta az államtitkár, aki szerint az eddigi gyakorlat az sugallta, hogy csekély mennyiségű kábítószerrel lebukni nem jelent igazi kockázatot, hiszen az ember elmegy néhány felvilágosító előadásra és ott folytathatja, ahol abbahagyta. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a nyomozó hatósággal való együttműködés a büntetés korlátlan enyhítését vonhatja maga után.

Elmondta azt is, hogy a javaslat szerint változik a nemi erkölcs elleni bűncselekményekkel kapcsolatos szabályozás is: a szexuális erőszak tényállásában vonják össze az erőszakos közösülés és a szemérem elleni erőszak eddigi tényállását, és súlyosabban büntetik a bűncselekményt a sérttet életkora szerint.

Az ittas járművezetés esetén a változások közé sorolta, hogy a javaslat meghatározza a pontos alkoholkoncentráció értékét, és kötelezően alkalmazandó büntetésként határozza meg a vezetéstől való eltiltást.

Répássy Róbert kiemelte: a javaslat elfogadása esetén Magyarország negyedik büntető törvénykönyve lép hatályba. Megjegyezte: nem gondolja, hogy az új Btk.-nak ugyanolyan sikere és hosszú élete lesz, mint a matuzsálemi kort megérő, 1878-as Csemegi-kódexnek, amelynek egyes részei 1962-ig hatályban voltak, de reméli, hogy az új kódex meghatározó ideig, a jogalkalmazók által elfogadottan, és a kitűzött célnak megfelelően, felhasználóbarát módon szolgálja majd a büntető igazságszolgáltatást.

OGY - A Malév privatizációjáról tájékozódott az eseti bizottság

OGY - Pénteken szavazhat a Ház a távközlési adóról és a médiatörvény módosításáról

OLDALTÖRÉS: OGY: hontalanok védelme, fővárosi forrásmegosztás

Kormány: a módosítás célja a Magyarországon élő hontalanok helyzetének javítása

Tállai András államtitkár elmondta: az egyezményhez 2001-ben csatlakozott Magyarország. Az egyezményt a magyar jogban egy 2002-es törvény hirdette ki, az ahhoz történő csatlakozásról szóló okirat letétbe helyezésekor a magyar kormány az Országgyűlés felhatalmazása alapján nyilatkozatot fűzött a 23., 24. és 28. cikkekhez. Hozzátette: az ENSZ 2011-ben világméretű kampányt indított - egyebek között - az 1954. évi és az 1961. évi hontalansági egyezményekhez történő csatlakozás, illetve az ahhoz fűzött fenntartások visszavonása érdekében. Az emlékévet egy kormányközi konferencia zárta 2011. december 7-8-án Genfben, ahol az ENSZ tagállamainak képviselői az emlékév szellemében különböző felajánlásokat, vállalásokat tettek, melyek célja, hogy a nemzetközi védelemre szorulók, a menekültek és a hontalanok helyzetét javítsák, jogaik érvényesülését még inkább elősegítsék. Magyarország vállalta, hogy megkezdi azt a jogalkotási folyamatot a nyilatkozatok visszavonása érdekében, ezáltal pedig a Magyarországon élő hontalanok helyzetét javítja.

A módosítások lényege, hogy a jövőben az ország területén jogszerűen tartózkodó hontalan személyeknek a közsegélyek és gondoskodás, valamint a munkajog és társadalombiztosítás tekintetében az ország a saját állampolgárokkal azonos bánásmódot biztosít. Eddig ugyanis Magyarország a saját állampolgárokkal azonos bánásmódot csupán az állandó belföldi lakóhelyű hontalan személyek számára biztosította, a nyilatkozatok visszavonásával viszont az állandó belföldi lakóhelyű hontalan személyeken túl a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó elismert hontalan személyek számára is biztosítanák a szociális és társadalombiztosítási ellátásokat, így egészségbiztosítási ellátást, egészségügyi ellátást, nyugellátást, valamint családi ellátást.

Hangsúlyozta: a fenti korlátozás visszavonása meglehetősen kis számú csoportot érint. Magyarországon a statisztikai adatok szerint 2007 júliusa és 2011. december 31. között 140 fő kérte hontalankénti elismerését, ebből 87 főt ismertek el. Vagyis a kormány szerint a módosítás szociális és társadalombiztosítási rendszerre gyakorolt hatása "meglehetősen csekély".

Az LMP üdvözli és támogatja a javaslatot

Szabó Tímea (LMP) arról beszélt, hogy az ellenzéki párt üdvözli a javaslatot és ezen keresztül a hontalanok jogállásáról szóló szabályok korlátozásainak eltörlését. Az ellenzéki párt támogatja is a javaslatot. Szabó Tímea ugyanakkor beszélt arról is, hogy Magyarország még mindig nem felel meg az egyezmény minden előírásának, és ezért az LMP felkéri a kormányt, hogy tegye meg a szükséges módosításokat.

A Jobbik nem támogatja a javaslatot

Farkas Gergely (Jobbik) felszólalásában elmondta, hogy a Jobbik nem támogatja a javaslatot, mivel nem lát garanciát arra, hogy minden csatlakozott ország teljesíti a nyilatkozatban vállalt kötelezettségeit. Az ellenzéki párt szerint a nyilatkozatok visszavonása visszalépés, amely nagy kockázatot rejt a határon túli magyarok szemszögéből.

Ezt követően az általános vitát az elnöklő Lezsák Sándor lezárta.

Rövid vita a fővárosi forrásmegosztásról

Utolsó napirendi pontként a fővárosi forrásmegosztási törvény módosításával kapcsolatos javaslatról zajlott rövid vita. Tállai András előterjesztő expozéjában úgy ismertette a javaslatot, hogy a törvényt az Állami Számvevőszék ajánlásait figyelembe véve módosítják. Tavaly január elsejétől a kerületi önkormányzatok hatáskörébe került az idegenforgalmi adó kivetése, és azon kerületek, akik ezzel nem élnek, azok a forrásmegosztási törvény szerint juthatnak adóbevételhez. E kettősség miatt az idegenforgalmi adóra vonatkozó forrásmegosztási szabály egyértelműsítése szükséges.

E mellett a javaslat további fogalompontosításokat is tartalmaz, így a végrehajtás egyszerűbb lehet.

Szűcs Lajos (Fidesz) szerint így az idegenforgalmi adót nem szedő 9 kerület is adóbevételhez juthat a forrásmegosztáson keresztül. A javaslat azért is fontos, mert a számvevőszék kezdeményezésére módosítják a törvényt, és valós megoldás nyújt az idegenforgalmi adóval kapcsolatos problémák kezelésére.

Pál Tibor (MSZP) szerint a gazdagabb kerületek kivethetik az idegenforgalmi adót, a szegényebbek pedig nem kapnak belőle, ennek eredményeként a külső kerületek lepusztulnak, a belsők viszont "csilli-villi" állapotban lesznek. A javaslat nem szolidáris a várossal, és a kiszámíthatatlanná teszi a rendszert - tette hozzá.

Tállai András államtitkár a vitában elhangzottakra úgy reagált, a kritikák a 2003-ban elfogadott törvényt illették.

A felszólalást követően az elnöklő Balczó Zoltán az általános vitát és az ülésnapot is lezárta. A képviselők péntek reggel 9 órakor folytatják a munkát.

A nagyobb szigorúság a legfontosabb elve a parlament előtt fekvő új büntető törvénykönyvnek (Btk.) a Fidesz jogi kabinetjének vezetője szerint.

Elementáris társadalmi igény van egy nagyon szigorú Btk. bevezetésére - mondta Papcsák Ferenc országgyűlési képviselő, az alkotmányügyi bizottság tagja szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.

A kormánypárti politikus a tervezett új szabályok közül kiállt például a büntethetőség alsó határának 14-ről 12 éves korra való leszállítása mellett bizonyos bűncselekmények - így a szándékos emberölés, az erős felindulásból elkövetett emberölés, valamint az életveszélyt vagy halált okozó testi sértés - elkövetésekor. "Egy 12-13 éves embernek pontosan tudnia kell, hogy nem szabad egy társát vagy valaki mást megölni" - jelentette ki, megjegyezve ugyanakkor, hogy ezekben az esetekben a bíróságok vizsgálni fogják a belátási képességet.

Papcsák Ferenc szólt a tervek szerint szélesedő jogos önvédelemről is, amellyel kapcsolatban hangsúlyozta, vannak olyan esetek, amikor a támadás olyan körülmények között történik - például éjjel fegyveresen, felfegyverkezve vagy csoportosan -, hogy a megtámadott joggal feltételezheti, hogy a támadás az élete ellen irányult, és ilyenkor a javaslat értelmében túlléphetné a védekezés szükséges mértékét. Kiemelte azonban azt is: nagyon fontos megismertetni az emberekkel az új rendelkezéseket, hogy pontosan tudják, milyen formában és mértékben alkalmazható az önvédelem a támadókkal szemben.

A képviselő kitért arra is, hogy várhatóan súlyosbodnak az elévülés szabályai, így a büntethetőség elévülési idejének alsó határát 3-ról 5 évre emelik, az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető cselekmények büntethetősége pedig nem évül el. Emelkedik a szabadságvesztés legmagasabb kiszabható időtartama is, a kényszergyógykezelés pedig ezentúl határozatlan időtartamra is alkalmazható lesz - példázta, hozzáfűzve, hogy új bűncselekményi tényállás lesz az együtt élők közötti lelki bántalmazás.

Papcsák Ferenc szerint az új Btk.-val pontot lehet tenni a rendszerváltás óta zajló folyamatok végére, az elmúlt több mint húsz évben ugyanis olyan új társadalmi viszonyok, problémák merültek fel, amelyekre mindenképpen reagálni kell egy új kódexszel. Hozzátette, az új törvénykönyv nem jelent dogmatikai szakítást a hatályos Btk.-val.

Répássy: egységes és korszerű törvénykönyv a cél

Az új büntető törvénykönyv (Btk.) úgy hoz jelentős változtatásokat, hogy nem jelent teljes dogmatikai szakítást a hatályos Btk.-val. A végső cél az, hogy a reform nyomán egy egységes, korszerű, következetes és hatékony törvénykönyv szülessen meg - hangsúlyozta Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazságügyért felelős államtitkára az előterjesztés általános vitáját megnyitó expozéjában szerdán az Országgyűlésben.

Az államtitkár azt mondta, hogy az új kódex a több mint 30 éve hatályos, mintegy 100 alkalommal módosított 1978-as Btk.-t váltja majd fel, amely jól szolgált, de mára "kiszolgált" és ideje érdemei elismerése mellett fokozatosan könyvtárba helyezni.

Répássy Róbert hangsúlyozta: a kormánynak nem célja a mindenáron való módosítás, az évtizedek alatt kimunkált dogmatikai alapelvek megváltoztatása, így az új kódexben az általános részi előírások nagy része megegyezik a hatályos Btk.-ban foglaltakkal. Így változatlanul szerepel a törvényjavaslatban a bűncselekmény fogalma, a szándékosság, gondatlanság formái, az elkövetők meghatározása és az értelmező rendelkezések döntő többsége. Ugyanakkor a különös rész szerkezeti felépítése elavult, ezért az új javaslat jelenleginél több, de kisebb fejezetekre osztja ezt a részt - tette hozzá.

Úgy értékelte, az új Btk.-val szembeni egyik legfontosabb elvárás a szigorúság, amely elsősorban a visszaesőkre vonatkozó rendelkezésekben nyilvánul meg, és nem feltétlenül tételhatáremelést, hanem a tettarányos büntetőjogi szemlélet hangsúlyosabb megjelenítését jelenti.

Répássy Róbert a javaslat lényeges változtatásai között emelte ki, hogy az új kódex a szándékos emberölés, az erős felindulásban elkövetett emberölés, az életveszélyt vagy halált okozó testi sértés elkövetése esetén leszállítja a büntethetőségi korhatárt 12 évre. Mint mondta, ezekben az esetekben a 12-14 év között elkövetővel szemben a legsúlyosabb büntetésként javítóintézeti nevelést rendelhet el a bíróság 1-től 4 évig terjedően. A korhatár leszállítását az államtitkár azzal indokolta, hogy egyre fiatalabbak között terjed a kirívóan erőszakos magatartás, ugyanakkor a "ne ölj!" parancsa olyan alapvető szabály, amellyel a kiskamaszok is tisztában lehetnek. Közölte: a javaslat az eddiginél erősebb önvédelemre ad lehetőséget azokban az esetekben, amikor a megtámadott joggal feltételezheti, hogy a támadás az élete ellen irányul.

Répássy Róbert a változások között említette azt is, hogy a javaslat egyes bűncselekményeket dekriminalizál, más esetekben viszont új tényállásokat vezet be. Dekriminalizált bűncselekmény például a határjelrongálás, a sajtórendészeti vétség, a hamis statisztikai adatszolgáltatás vagy az árdrágítás, de ezek a magatartások sem maradnak büntetés nélkül, hanem szabálysértési vagy közigazgatási szankciókat kapnak - tette hozzá.

Az új tényállások közé sorolta az orvvadászat és az orvhalászat külön nevesítését, az egészségügyi termék hamisítását és a közfeladati helyzettel való visszaélést is, valamint az együtt élők közötti lelki bántalmazást, ami a családon belüli erőszakkal szemben hatékonyabb fellépést tesz lehetővé. Szintén új bűncselekményként jelenik meg a családi kapcsolatok létesítésével való visszaélés, amellyel az illegális migráció ellen lépnének fel - ismertette.

A kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekkel kapcsolatban közölte: a kábítószerfogyasztás szintén önállóan nevesítve, a csekély mennyiségű kábítószer megszerzésével azonos büntetési tétellel fenyegetett vétség lesz, és a javaslat a kábítószerfüggőkre vonatkozó speciális, enyhébb szabályokat megszünteti. Az elterelés korlátlan számú igénybevételének lehetősége megszűnik, ez a jövőben két éven belül csak egyszer lehet kérni - mondta az államtitkár, aki szerint az eddigi gyakorlat az sugallta, hogy csekély mennyiségű kábítószerrel lebukni nem jelent igazi kockázatot, hiszen az ember elmegy néhány felvilágosító előadásra és ott folytathatja, ahol abbahagyta. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a nyomozó hatósággal való együttműködés a büntetés korlátlan enyhítését vonhatja maga után.

Elmondta azt is, hogy a javaslat szerint változik a nemi erkölcs elleni bűncselekményekkel kapcsolatos szabályozás is: a szexuális erőszak tényállásában vonják össze az erőszakos közösülés és a szemérem elleni erőszak eddigi tényállását, és súlyosabban büntetik a bűncselekményt a sérttet életkora szerint.

Az ittas járművezetés esetén a változások közé sorolta, hogy a javaslat meghatározza a pontos alkoholkoncentráció értékét, és kötelezően alkalmazandó büntetésként határozza meg a vezetéstől való eltiltást.

Répássy Róbert kiemelte: a javaslat elfogadása esetén Magyarország negyedik büntető törvénykönyve lép hatályba. Megjegyezte: nem gondolja, hogy az új Btk.-nak ugyanolyan sikere és hosszú élete lesz, mint a matuzsálemi kort megérő, 1878-as Csemegi-kódexnek, amelynek egyes részei 1962-ig hatályban voltak, de reméli, hogy az új kódex meghatározó ideig, a jogalkalmazók által elfogadottan, és a kitűzött célnak megfelelően, felhasználóbarát módon szolgálja majd a büntető igazságszolgáltatást.

OGY - A Malév privatizációjáról tájékozódott az eseti bizottság

OGY - Pénteken szavazhat a Ház a távközlési adóról és a médiatörvény módosításáról

OLDALTÖRÉS: OGY: hontalanok védelme, fővárosi forrásmegosztás

Kormány: a módosítás célja a Magyarországon élő hontalanok helyzetének javítása

Tállai András államtitkár elmondta: az egyezményhez 2001-ben csatlakozott Magyarország. Az egyezményt a magyar jogban egy 2002-es törvény hirdette ki, az ahhoz történő csatlakozásról szóló okirat letétbe helyezésekor a magyar kormány az Országgyűlés felhatalmazása alapján nyilatkozatot fűzött a 23., 24. és 28. cikkekhez. Hozzátette: az ENSZ 2011-ben világméretű kampányt indított - egyebek között - az 1954. évi és az 1961. évi hontalansági egyezményekhez történő csatlakozás, illetve az ahhoz fűzött fenntartások visszavonása érdekében. Az emlékévet egy kormányközi konferencia zárta 2011. december 7-8-án Genfben, ahol az ENSZ tagállamainak képviselői az emlékév szellemében különböző felajánlásokat, vállalásokat tettek, melyek célja, hogy a nemzetközi védelemre szorulók, a menekültek és a hontalanok helyzetét javítsák, jogaik érvényesülését még inkább elősegítsék. Magyarország vállalta, hogy megkezdi azt a jogalkotási folyamatot a nyilatkozatok visszavonása érdekében, ezáltal pedig a Magyarországon élő hontalanok helyzetét javítja.

A módosítások lényege, hogy a jövőben az ország területén jogszerűen tartózkodó hontalan személyeknek a közsegélyek és gondoskodás, valamint a munkajog és társadalombiztosítás tekintetében az ország a saját állampolgárokkal azonos bánásmódot biztosít. Eddig ugyanis Magyarország a saját állampolgárokkal azonos bánásmódot csupán az állandó belföldi lakóhelyű hontalan személyek számára biztosította, a nyilatkozatok visszavonásával viszont az állandó belföldi lakóhelyű hontalan személyeken túl a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó elismert hontalan személyek számára is biztosítanák a szociális és társadalombiztosítási ellátásokat, így egészségbiztosítási ellátást, egészségügyi ellátást, nyugellátást, valamint családi ellátást.

Hangsúlyozta: a fenti korlátozás visszavonása meglehetősen kis számú csoportot érint. Magyarországon a statisztikai adatok szerint 2007 júliusa és 2011. december 31. között 140 fő kérte hontalankénti elismerését, ebből 87 főt ismertek el. Vagyis a kormány szerint a módosítás szociális és társadalombiztosítási rendszerre gyakorolt hatása "meglehetősen csekély".

Az LMP üdvözli és támogatja a javaslatot

Szabó Tímea (LMP) arról beszélt, hogy az ellenzéki párt üdvözli a javaslatot és ezen keresztül a hontalanok jogállásáról szóló szabályok korlátozásainak eltörlését. Az ellenzéki párt támogatja is a javaslatot. Szabó Tímea ugyanakkor beszélt arról is, hogy Magyarország még mindig nem felel meg az egyezmény minden előírásának, és ezért az LMP felkéri a kormányt, hogy tegye meg a szükséges módosításokat.

A Jobbik nem támogatja a javaslatot

Farkas Gergely (Jobbik) felszólalásában elmondta, hogy a Jobbik nem támogatja a javaslatot, mivel nem lát garanciát arra, hogy minden csatlakozott ország teljesíti a nyilatkozatban vállalt kötelezettségeit. Az ellenzéki párt szerint a nyilatkozatok visszavonása visszalépés, amely nagy kockázatot rejt a határon túli magyarok szemszögéből.

Ezt követően az általános vitát az elnöklő Lezsák Sándor lezárta.

Rövid vita a fővárosi forrásmegosztásról

Utolsó napirendi pontként a fővárosi forrásmegosztási törvény módosításával kapcsolatos javaslatról zajlott rövid vita. Tállai András előterjesztő expozéjában úgy ismertette a javaslatot, hogy a törvényt az Állami Számvevőszék ajánlásait figyelembe véve módosítják. Tavaly január elsejétől a kerületi önkormányzatok hatáskörébe került az idegenforgalmi adó kivetése, és azon kerületek, akik ezzel nem élnek, azok a forrásmegosztási törvény szerint juthatnak adóbevételhez. E kettősség miatt az idegenforgalmi adóra vonatkozó forrásmegosztási szabály egyértelműsítése szükséges.

E mellett a javaslat további fogalompontosításokat is tartalmaz, így a végrehajtás egyszerűbb lehet.

Szűcs Lajos (Fidesz) szerint így az idegenforgalmi adót nem szedő 9 kerület is adóbevételhez juthat a forrásmegosztáson keresztül. A javaslat azért is fontos, mert a számvevőszék kezdeményezésére módosítják a törvényt, és valós megoldás nyújt az idegenforgalmi adóval kapcsolatos problémák kezelésére.

Pál Tibor (MSZP) szerint a gazdagabb kerületek kivethetik az idegenforgalmi adót, a szegényebbek pedig nem kapnak belőle, ennek eredményeként a külső kerületek lepusztulnak, a belsők viszont "csilli-villi" állapotban lesznek. A javaslat nem szolidáris a várossal, és a kiszámíthatatlanná teszi a rendszert - tette hozzá.

Tállai András államtitkár a vitában elhangzottakra úgy reagált, a kritikák a 2003-ban elfogadott törvényt illették.

A felszólalást követően az elnöklő Balczó Zoltán az általános vitát és az ülésnapot is lezárta. A képviselők péntek reggel 9 órakor folytatják a munkát.

Elementáris társadalmi igény van egy nagyon szigorú Btk. bevezetésére - mondta Papcsák Ferenc országgyűlési képviselő, az alkotmányügyi bizottság tagja szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.

A kormánypárti politikus a tervezett új szabályok közül kiállt például a büntethetőség alsó határának 14-ről 12 éves korra való leszállítása mellett bizonyos bűncselekmények - így a szándékos emberölés, az erős felindulásból elkövetett emberölés, valamint az életveszélyt vagy halált okozó testi sértés - elkövetésekor. "Egy 12-13 éves embernek pontosan tudnia kell, hogy nem szabad egy társát vagy valaki mást megölni" - jelentette ki, megjegyezve ugyanakkor, hogy ezekben az esetekben a bíróságok vizsgálni fogják a belátási képességet.

Papcsák Ferenc szólt a tervek szerint szélesedő jogos önvédelemről is, amellyel kapcsolatban hangsúlyozta, vannak olyan esetek, amikor a támadás olyan körülmények között történik - például éjjel fegyveresen, felfegyverkezve vagy csoportosan -, hogy a megtámadott joggal feltételezheti, hogy a támadás az élete ellen irányult, és ilyenkor a javaslat értelmében túlléphetné a védekezés szükséges mértékét. Kiemelte azonban azt is: nagyon fontos megismertetni az emberekkel az új rendelkezéseket, hogy pontosan tudják, milyen formában és mértékben alkalmazható az önvédelem a támadókkal szemben.

A képviselő kitért arra is, hogy várhatóan súlyosbodnak az elévülés szabályai, így a büntethetőség elévülési idejének alsó határát 3-ról 5 évre emelik, az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető cselekmények büntethetősége pedig nem évül el. Emelkedik a szabadságvesztés legmagasabb kiszabható időtartama is, a kényszergyógykezelés pedig ezentúl határozatlan időtartamra is alkalmazható lesz - példázta, hozzáfűzve, hogy új bűncselekményi tényállás lesz az együtt élők közötti lelki bántalmazás.

Papcsák Ferenc szerint az új Btk.-val pontot lehet tenni a rendszerváltás óta zajló folyamatok végére, az elmúlt több mint húsz évben ugyanis olyan új társadalmi viszonyok, problémák merültek fel, amelyekre mindenképpen reagálni kell egy új kódexszel. Hozzátette, az új törvénykönyv nem jelent dogmatikai szakítást a hatályos Btk.-val.

Répássy: egységes és korszerű törvénykönyv a cél

Az új büntető törvénykönyv (Btk.) úgy hoz jelentős változtatásokat, hogy nem jelent teljes dogmatikai szakítást a hatályos Btk.-val. A végső cél az, hogy a reform nyomán egy egységes, korszerű, következetes és hatékony törvénykönyv szülessen meg - hangsúlyozta Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazságügyért felelős államtitkára az előterjesztés általános vitáját megnyitó expozéjában szerdán az Országgyűlésben.

Az államtitkár azt mondta, hogy az új kódex a több mint 30 éve hatályos, mintegy 100 alkalommal módosított 1978-as Btk.-t váltja majd fel, amely jól szolgált, de mára "kiszolgált" és ideje érdemei elismerése mellett fokozatosan könyvtárba helyezni.

Répássy Róbert hangsúlyozta: a kormánynak nem célja a mindenáron való módosítás, az évtizedek alatt kimunkált dogmatikai alapelvek megváltoztatása, így az új kódexben az általános részi előírások nagy része megegyezik a hatályos Btk.-ban foglaltakkal. Így változatlanul szerepel a törvényjavaslatban a bűncselekmény fogalma, a szándékosság, gondatlanság formái, az elkövetők meghatározása és az értelmező rendelkezések döntő többsége. Ugyanakkor a különös rész szerkezeti felépítése elavult, ezért az új javaslat jelenleginél több, de kisebb fejezetekre osztja ezt a részt - tette hozzá.

Úgy értékelte, az új Btk.-val szembeni egyik legfontosabb elvárás a szigorúság, amely elsősorban a visszaesőkre vonatkozó rendelkezésekben nyilvánul meg, és nem feltétlenül tételhatáremelést, hanem a tettarányos büntetőjogi szemlélet hangsúlyosabb megjelenítését jelenti.

Répássy Róbert a javaslat lényeges változtatásai között emelte ki, hogy az új kódex a szándékos emberölés, az erős felindulásban elkövetett emberölés, az életveszélyt vagy halált okozó testi sértés elkövetése esetén leszállítja a büntethetőségi korhatárt 12 évre. Mint mondta, ezekben az esetekben a 12-14 év között elkövetővel szemben a legsúlyosabb büntetésként javítóintézeti nevelést rendelhet el a bíróság 1-től 4 évig terjedően. A korhatár leszállítását az államtitkár azzal indokolta, hogy egyre fiatalabbak között terjed a kirívóan erőszakos magatartás, ugyanakkor a "ne ölj!" parancsa olyan alapvető szabály, amellyel a kiskamaszok is tisztában lehetnek. Közölte: a javaslat az eddiginél erősebb önvédelemre ad lehetőséget azokban az esetekben, amikor a megtámadott joggal feltételezheti, hogy a támadás az élete ellen irányul.

Répássy Róbert a változások között említette azt is, hogy a javaslat egyes bűncselekményeket dekriminalizál, más esetekben viszont új tényállásokat vezet be. Dekriminalizált bűncselekmény például a határjelrongálás, a sajtórendészeti vétség, a hamis statisztikai adatszolgáltatás vagy az árdrágítás, de ezek a magatartások sem maradnak büntetés nélkül, hanem szabálysértési vagy közigazgatási szankciókat kapnak - tette hozzá.

Az új tényállások közé sorolta az orvvadászat és az orvhalászat külön nevesítését, az egészségügyi termék hamisítását és a közfeladati helyzettel való visszaélést is, valamint az együtt élők közötti lelki bántalmazást, ami a családon belüli erőszakkal szemben hatékonyabb fellépést tesz lehetővé. Szintén új bűncselekményként jelenik meg a családi kapcsolatok létesítésével való visszaélés, amellyel az illegális migráció ellen lépnének fel - ismertette.

A kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekkel kapcsolatban közölte: a kábítószerfogyasztás szintén önállóan nevesítve, a csekély mennyiségű kábítószer megszerzésével azonos büntetési tétellel fenyegetett vétség lesz, és a javaslat a kábítószerfüggőkre vonatkozó speciális, enyhébb szabályokat megszünteti. Az elterelés korlátlan számú igénybevételének lehetősége megszűnik, ez a jövőben két éven belül csak egyszer lehet kérni - mondta az államtitkár, aki szerint az eddigi gyakorlat az sugallta, hogy csekély mennyiségű kábítószerrel lebukni nem jelent igazi kockázatot, hiszen az ember elmegy néhány felvilágosító előadásra és ott folytathatja, ahol abbahagyta. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a nyomozó hatósággal való együttműködés a büntetés korlátlan enyhítését vonhatja maga után.

Elmondta azt is, hogy a javaslat szerint változik a nemi erkölcs elleni bűncselekményekkel kapcsolatos szabályozás is: a szexuális erőszak tényállásában vonják össze az erőszakos közösülés és a szemérem elleni erőszak eddigi tényállását, és súlyosabban büntetik a bűncselekményt a sérttet életkora szerint.

Az ittas járművezetés esetén a változások közé sorolta, hogy a javaslat meghatározza a pontos alkoholkoncentráció értékét, és kötelezően alkalmazandó büntetésként határozza meg a vezetéstől való eltiltást.

Répássy Róbert kiemelte: a javaslat elfogadása esetén Magyarország negyedik büntető törvénykönyve lép hatályba. Megjegyezte: nem gondolja, hogy az új Btk.-nak ugyanolyan sikere és hosszú élete lesz, mint a matuzsálemi kort megérő, 1878-as Csemegi-kódexnek, amelynek egyes részei 1962-ig hatályban voltak, de reméli, hogy az új kódex meghatározó ideig, a jogalkalmazók által elfogadottan, és a kitűzött célnak megfelelően, felhasználóbarát módon szolgálja majd a büntető igazságszolgáltatást.

OGY - A Malév privatizációjáról tájékozódott az eseti bizottság

OGY - Pénteken szavazhat a Ház a távközlési adóról és a médiatörvény módosításáról

OLDALTÖRÉS: OGY: hontalanok védelme, fővárosi forrásmegosztás

Kormány: a módosítás célja a Magyarországon élő hontalanok helyzetének javítása

Tállai András államtitkár elmondta: az egyezményhez 2001-ben csatlakozott Magyarország. Az egyezményt a magyar jogban egy 2002-es törvény hirdette ki, az ahhoz történő csatlakozásról szóló okirat letétbe helyezésekor a magyar kormány az Országgyűlés felhatalmazása alapján nyilatkozatot fűzött a 23., 24. és 28. cikkekhez. Hozzátette: az ENSZ 2011-ben világméretű kampányt indított - egyebek között - az 1954. évi és az 1961. évi hontalansági egyezményekhez történő csatlakozás, illetve az ahhoz fűzött fenntartások visszavonása érdekében. Az emlékévet egy kormányközi konferencia zárta 2011. december 7-8-án Genfben, ahol az ENSZ tagállamainak képviselői az emlékév szellemében különböző felajánlásokat, vállalásokat tettek, melyek célja, hogy a nemzetközi védelemre szorulók, a menekültek és a hontalanok helyzetét javítsák, jogaik érvényesülését még inkább elősegítsék. Magyarország vállalta, hogy megkezdi azt a jogalkotási folyamatot a nyilatkozatok visszavonása érdekében, ezáltal pedig a Magyarországon élő hontalanok helyzetét javítja.

A módosítások lényege, hogy a jövőben az ország területén jogszerűen tartózkodó hontalan személyeknek a közsegélyek és gondoskodás, valamint a munkajog és társadalombiztosítás tekintetében az ország a saját állampolgárokkal azonos bánásmódot biztosít. Eddig ugyanis Magyarország a saját állampolgárokkal azonos bánásmódot csupán az állandó belföldi lakóhelyű hontalan személyek számára biztosította, a nyilatkozatok visszavonásával viszont az állandó belföldi lakóhelyű hontalan személyeken túl a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó elismert hontalan személyek számára is biztosítanák a szociális és társadalombiztosítási ellátásokat, így egészségbiztosítási ellátást, egészségügyi ellátást, nyugellátást, valamint családi ellátást.

Hangsúlyozta: a fenti korlátozás visszavonása meglehetősen kis számú csoportot érint. Magyarországon a statisztikai adatok szerint 2007 júliusa és 2011. december 31. között 140 fő kérte hontalankénti elismerését, ebből 87 főt ismertek el. Vagyis a kormány szerint a módosítás szociális és társadalombiztosítási rendszerre gyakorolt hatása "meglehetősen csekély".

Az LMP üdvözli és támogatja a javaslatot

Szabó Tímea (LMP) arról beszélt, hogy az ellenzéki párt üdvözli a javaslatot és ezen keresztül a hontalanok jogállásáról szóló szabályok korlátozásainak eltörlését. Az ellenzéki párt támogatja is a javaslatot. Szabó Tímea ugyanakkor beszélt arról is, hogy Magyarország még mindig nem felel meg az egyezmény minden előírásának, és ezért az LMP felkéri a kormányt, hogy tegye meg a szükséges módosításokat.

A Jobbik nem támogatja a javaslatot

Farkas Gergely (Jobbik) felszólalásában elmondta, hogy a Jobbik nem támogatja a javaslatot, mivel nem lát garanciát arra, hogy minden csatlakozott ország teljesíti a nyilatkozatban vállalt kötelezettségeit. Az ellenzéki párt szerint a nyilatkozatok visszavonása visszalépés, amely nagy kockázatot rejt a határon túli magyarok szemszögéből.

Ezt követően az általános vitát az elnöklő Lezsák Sándor lezárta.

Rövid vita a fővárosi forrásmegosztásról

Utolsó napirendi pontként a fővárosi forrásmegosztási törvény módosításával kapcsolatos javaslatról zajlott rövid vita. Tállai András előterjesztő expozéjában úgy ismertette a javaslatot, hogy a törvényt az Állami Számvevőszék ajánlásait figyelembe véve módosítják. Tavaly január elsejétől a kerületi önkormányzatok hatáskörébe került az idegenforgalmi adó kivetése, és azon kerületek, akik ezzel nem élnek, azok a forrásmegosztási törvény szerint juthatnak adóbevételhez. E kettősség miatt az idegenforgalmi adóra vonatkozó forrásmegosztási szabály egyértelműsítése szükséges.

E mellett a javaslat további fogalompontosításokat is tartalmaz, így a végrehajtás egyszerűbb lehet.

Szűcs Lajos (Fidesz) szerint így az idegenforgalmi adót nem szedő 9 kerület is adóbevételhez juthat a forrásmegosztáson keresztül. A javaslat azért is fontos, mert a számvevőszék kezdeményezésére módosítják a törvényt, és valós megoldás nyújt az idegenforgalmi adóval kapcsolatos problémák kezelésére.

Pál Tibor (MSZP) szerint a gazdagabb kerületek kivethetik az idegenforgalmi adót, a szegényebbek pedig nem kapnak belőle, ennek eredményeként a külső kerületek lepusztulnak, a belsők viszont "csilli-villi" állapotban lesznek. A javaslat nem szolidáris a várossal, és a kiszámíthatatlanná teszi a rendszert - tette hozzá.

Tállai András államtitkár a vitában elhangzottakra úgy reagált, a kritikák a 2003-ban elfogadott törvényt illették.

A felszólalást követően az elnöklő Balczó Zoltán az általános vitát és az ülésnapot is lezárta. A képviselők péntek reggel 9 órakor folytatják a munkát.

A kormánypárti politikus a tervezett új szabályok közül kiállt például a büntethetőség alsó határának 14-ről 12 éves korra való leszállítása mellett bizonyos bűncselekmények - így a szándékos emberölés, az erős felindulásból elkövetett emberölés, valamint az életveszélyt vagy halált okozó testi sértés - elkövetésekor. "Egy 12-13 éves embernek pontosan tudnia kell, hogy nem szabad egy társát vagy valaki mást megölni" - jelentette ki, megjegyezve ugyanakkor, hogy ezekben az esetekben a bíróságok vizsgálni fogják a belátási képességet.

Papcsák Ferenc szólt a tervek szerint szélesedő jogos önvédelemről is, amellyel kapcsolatban hangsúlyozta, vannak olyan esetek, amikor a támadás olyan körülmények között történik - például éjjel fegyveresen, felfegyverkezve vagy csoportosan -, hogy a megtámadott joggal feltételezheti, hogy a támadás az élete ellen irányult, és ilyenkor a javaslat értelmében túlléphetné a védekezés szükséges mértékét. Kiemelte azonban azt is: nagyon fontos megismertetni az emberekkel az új rendelkezéseket, hogy pontosan tudják, milyen formában és mértékben alkalmazható az önvédelem a támadókkal szemben.

A képviselő kitért arra is, hogy várhatóan súlyosbodnak az elévülés szabályai, így a büntethetőség elévülési idejének alsó határát 3-ról 5 évre emelik, az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető cselekmények büntethetősége pedig nem évül el. Emelkedik a szabadságvesztés legmagasabb kiszabható időtartama is, a kényszergyógykezelés pedig ezentúl határozatlan időtartamra is alkalmazható lesz - példázta, hozzáfűzve, hogy új bűncselekményi tényállás lesz az együtt élők közötti lelki bántalmazás.

Papcsák Ferenc szerint az új Btk.-val pontot lehet tenni a rendszerváltás óta zajló folyamatok végére, az elmúlt több mint húsz évben ugyanis olyan új társadalmi viszonyok, problémák merültek fel, amelyekre mindenképpen reagálni kell egy új kódexszel. Hozzátette, az új törvénykönyv nem jelent dogmatikai szakítást a hatályos Btk.-val.

Répássy: egységes és korszerű törvénykönyv a cél

Az új büntető törvénykönyv (Btk.) úgy hoz jelentős változtatásokat, hogy nem jelent teljes dogmatikai szakítást a hatályos Btk.-val. A végső cél az, hogy a reform nyomán egy egységes, korszerű, következetes és hatékony törvénykönyv szülessen meg - hangsúlyozta Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazságügyért felelős államtitkára az előterjesztés általános vitáját megnyitó expozéjában szerdán az Országgyűlésben.

Az államtitkár azt mondta, hogy az új kódex a több mint 30 éve hatályos, mintegy 100 alkalommal módosított 1978-as Btk.-t váltja majd fel, amely jól szolgált, de mára "kiszolgált" és ideje érdemei elismerése mellett fokozatosan könyvtárba helyezni.

Répássy Róbert hangsúlyozta: a kormánynak nem célja a mindenáron való módosítás, az évtizedek alatt kimunkált dogmatikai alapelvek megváltoztatása, így az új kódexben az általános részi előírások nagy része megegyezik a hatályos Btk.-ban foglaltakkal. Így változatlanul szerepel a törvényjavaslatban a bűncselekmény fogalma, a szándékosság, gondatlanság formái, az elkövetők meghatározása és az értelmező rendelkezések döntő többsége. Ugyanakkor a különös rész szerkezeti felépítése elavult, ezért az új javaslat jelenleginél több, de kisebb fejezetekre osztja ezt a részt - tette hozzá.

Úgy értékelte, az új Btk.-val szembeni egyik legfontosabb elvárás a szigorúság, amely elsősorban a visszaesőkre vonatkozó rendelkezésekben nyilvánul meg, és nem feltétlenül tételhatáremelést, hanem a tettarányos büntetőjogi szemlélet hangsúlyosabb megjelenítését jelenti.

Répássy Róbert a javaslat lényeges változtatásai között emelte ki, hogy az új kódex a szándékos emberölés, az erős felindulásban elkövetett emberölés, az életveszélyt vagy halált okozó testi sértés elkövetése esetén leszállítja a büntethetőségi korhatárt 12 évre. Mint mondta, ezekben az esetekben a 12-14 év között elkövetővel szemben a legsúlyosabb büntetésként javítóintézeti nevelést rendelhet el a bíróság 1-től 4 évig terjedően. A korhatár leszállítását az államtitkár azzal indokolta, hogy egyre fiatalabbak között terjed a kirívóan erőszakos magatartás, ugyanakkor a "ne ölj!" parancsa olyan alapvető szabály, amellyel a kiskamaszok is tisztában lehetnek. Közölte: a javaslat az eddiginél erősebb önvédelemre ad lehetőséget azokban az esetekben, amikor a megtámadott joggal feltételezheti, hogy a támadás az élete ellen irányul.

Répássy Róbert a változások között említette azt is, hogy a javaslat egyes bűncselekményeket dekriminalizál, más esetekben viszont új tényállásokat vezet be. Dekriminalizált bűncselekmény például a határjelrongálás, a sajtórendészeti vétség, a hamis statisztikai adatszolgáltatás vagy az árdrágítás, de ezek a magatartások sem maradnak büntetés nélkül, hanem szabálysértési vagy közigazgatási szankciókat kapnak - tette hozzá.

Az új tényállások közé sorolta az orvvadászat és az orvhalászat külön nevesítését, az egészségügyi termék hamisítását és a közfeladati helyzettel való visszaélést is, valamint az együtt élők közötti lelki bántalmazást, ami a családon belüli erőszakkal szemben hatékonyabb fellépést tesz lehetővé. Szintén új bűncselekményként jelenik meg a családi kapcsolatok létesítésével való visszaélés, amellyel az illegális migráció ellen lépnének fel - ismertette.

A kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekkel kapcsolatban közölte: a kábítószerfogyasztás szintén önállóan nevesítve, a csekély mennyiségű kábítószer megszerzésével azonos büntetési tétellel fenyegetett vétség lesz, és a javaslat a kábítószerfüggőkre vonatkozó speciális, enyhébb szabályokat megszünteti. Az elterelés korlátlan számú igénybevételének lehetősége megszűnik, ez a jövőben két éven belül csak egyszer lehet kérni - mondta az államtitkár, aki szerint az eddigi gyakorlat az sugallta, hogy csekély mennyiségű kábítószerrel lebukni nem jelent igazi kockázatot, hiszen az ember elmegy néhány felvilágosító előadásra és ott folytathatja, ahol abbahagyta. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a nyomozó hatósággal való együttműködés a büntetés korlátlan enyhítését vonhatja maga után.

Elmondta azt is, hogy a javaslat szerint változik a nemi erkölcs elleni bűncselekményekkel kapcsolatos szabályozás is: a szexuális erőszak tényállásában vonják össze az erőszakos közösülés és a szemérem elleni erőszak eddigi tényállását, és súlyosabban büntetik a bűncselekményt a sérttet életkora szerint.

Az ittas járművezetés esetén a változások közé sorolta, hogy a javaslat meghatározza a pontos alkoholkoncentráció értékét, és kötelezően alkalmazandó büntetésként határozza meg a vezetéstől való eltiltást.

Répássy Róbert kiemelte: a javaslat elfogadása esetén Magyarország negyedik büntető törvénykönyve lép hatályba. Megjegyezte: nem gondolja, hogy az új Btk.-nak ugyanolyan sikere és hosszú élete lesz, mint a matuzsálemi kort megérő, 1878-as Csemegi-kódexnek, amelynek egyes részei 1962-ig hatályban voltak, de reméli, hogy az új kódex meghatározó ideig, a jogalkalmazók által elfogadottan, és a kitűzött célnak megfelelően, felhasználóbarát módon szolgálja majd a büntető igazságszolgáltatást.

OGY - A Malév privatizációjáról tájékozódott az eseti bizottság

OGY - Pénteken szavazhat a Ház a távközlési adóról és a médiatörvény módosításáról

OLDALTÖRÉS: OGY: hontalanok védelme, fővárosi forrásmegosztás

Kormány: a módosítás célja a Magyarországon élő hontalanok helyzetének javítása

Tállai András államtitkár elmondta: az egyezményhez 2001-ben csatlakozott Magyarország. Az egyezményt a magyar jogban egy 2002-es törvény hirdette ki, az ahhoz történő csatlakozásról szóló okirat letétbe helyezésekor a magyar kormány az Országgyűlés felhatalmazása alapján nyilatkozatot fűzött a 23., 24. és 28. cikkekhez. Hozzátette: az ENSZ 2011-ben világméretű kampányt indított - egyebek között - az 1954. évi és az 1961. évi hontalansági egyezményekhez történő csatlakozás, illetve az ahhoz fűzött fenntartások visszavonása érdekében. Az emlékévet egy kormányközi konferencia zárta 2011. december 7-8-án Genfben, ahol az ENSZ tagállamainak képviselői az emlékév szellemében különböző felajánlásokat, vállalásokat tettek, melyek célja, hogy a nemzetközi védelemre szorulók, a menekültek és a hontalanok helyzetét javítsák, jogaik érvényesülését még inkább elősegítsék. Magyarország vállalta, hogy megkezdi azt a jogalkotási folyamatot a nyilatkozatok visszavonása érdekében, ezáltal pedig a Magyarországon élő hontalanok helyzetét javítja.

A módosítások lényege, hogy a jövőben az ország területén jogszerűen tartózkodó hontalan személyeknek a közsegélyek és gondoskodás, valamint a munkajog és társadalombiztosítás tekintetében az ország a saját állampolgárokkal azonos bánásmódot biztosít. Eddig ugyanis Magyarország a saját állampolgárokkal azonos bánásmódot csupán az állandó belföldi lakóhelyű hontalan személyek számára biztosította, a nyilatkozatok visszavonásával viszont az állandó belföldi lakóhelyű hontalan személyeken túl a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó elismert hontalan személyek számára is biztosítanák a szociális és társadalombiztosítási ellátásokat, így egészségbiztosítási ellátást, egészségügyi ellátást, nyugellátást, valamint családi ellátást.

Hangsúlyozta: a fenti korlátozás visszavonása meglehetősen kis számú csoportot érint. Magyarországon a statisztikai adatok szerint 2007 júliusa és 2011. december 31. között 140 fő kérte hontalankénti elismerését, ebből 87 főt ismertek el. Vagyis a kormány szerint a módosítás szociális és társadalombiztosítási rendszerre gyakorolt hatása "meglehetősen csekély".

Az LMP üdvözli és támogatja a javaslatot

Szabó Tímea (LMP) arról beszélt, hogy az ellenzéki párt üdvözli a javaslatot és ezen keresztül a hontalanok jogállásáról szóló szabályok korlátozásainak eltörlését. Az ellenzéki párt támogatja is a javaslatot. Szabó Tímea ugyanakkor beszélt arról is, hogy Magyarország még mindig nem felel meg az egyezmény minden előírásának, és ezért az LMP felkéri a kormányt, hogy tegye meg a szükséges módosításokat.

A Jobbik nem támogatja a javaslatot

Farkas Gergely (Jobbik) felszólalásában elmondta, hogy a Jobbik nem támogatja a javaslatot, mivel nem lát garanciát arra, hogy minden csatlakozott ország teljesíti a nyilatkozatban vállalt kötelezettségeit. Az ellenzéki párt szerint a nyilatkozatok visszavonása visszalépés, amely nagy kockázatot rejt a határon túli magyarok szemszögéből.

Ezt követően az általános vitát az elnöklő Lezsák Sándor lezárta.

Rövid vita a fővárosi forrásmegosztásról

Utolsó napirendi pontként a fővárosi forrásmegosztási törvény módosításával kapcsolatos javaslatról zajlott rövid vita. Tállai András előterjesztő expozéjában úgy ismertette a javaslatot, hogy a törvényt az Állami Számvevőszék ajánlásait figyelembe véve módosítják. Tavaly január elsejétől a kerületi önkormányzatok hatáskörébe került az idegenforgalmi adó kivetése, és azon kerületek, akik ezzel nem élnek, azok a forrásmegosztási törvény szerint juthatnak adóbevételhez. E