2016.03.15. 19:57
"Ne sírj, anyám, szép a magyar regruta” - És a végére a nap is kisütött Cákon
Cák – Havat hozott a március 15. Cákra, de a jól befűtött közösségi házban hegyaljai kincsek között, gencsapáti segítséggel felelevenítették a regrutálást és átadták a településen most alapított helyi kitüntetést, az Emléklapot.
Hegyaljai kézművesek és hagyományápolók munkáiból nyílt kiállítás a cáki közösségi házban. A megnyitót a március 15-i nemzeti ünnepre időzítették: cáki, velemi és a szomszédos falvak kézműves portékái sorakoznak a vitrinekben és az asztalokon. Sok a húsvét jegyében készített kézimunka: például gyöngyökkel díszített hímes tojás. A höveji csipke volt a „meghívott" vendég: Véghné Lőrincz Ágnes jóvoltából. Március 28-áig lehet ötletet meríteni, akár hegyaljai motívumot ellesni a húsvéti díszítésekhez.
Az ünnepen felelevenítették a regrutálást. A katonatoborzást jelenti, sok helyen rekrutálásnak mondják – és óriási gyakorlata van benne a gencsi hagyományőrzőknek. Gerlecz László készített hozzá koreográfiát. Ezért hívta bemutatóra a Cáki Kulturális Egyesület a Gencsapáti Hagyományőrző Néptáncegyüttest, valamint a Boglya Népzenei Együttest és a Gencsi Bakafánt énekeseit. Katonadalokat hoztak az énekesek, és daloltak a Hajnalcsillag Néptáncegyüttes lányai.
„Nem házasodom én, védem a hazámat" – ezt, a legényélettől elköszönő fiatalok búcsúját jelentette a regrutázás – magyarázta a népes közönségnek Varga Albin, a gencsi hagyományőrzők egyesületvezetője. – Nálunk, Gencsapátiban nemzeti színű szalagot kaptak a bevonuló férfiak, itt, látom színes szalagokat. Nálunk a piros volt a megkülönböztető szín, azt olyan fiú kapta, aki közelebb állt a szalagot kötő lányhoz, egyszerű ismeretségnél. A felszalagozott fiatalembereket kísérte a falu a vonathoz.
A szobrok megkoszorúzásával kezdődött annak idején a regrutálás, aztán meglátogatták a plébánost, a községházát, az iskolát, és végigvonultak a falun. Minden regrutás és minden lányos házhoz betértek a fiatalemberek. Két-három napig is eltartott egy ilyen búcsúzás. Gencsapátiban még harminc évvel ezelőtt is őrizték a regrutálás szokását, gyakorlatilag addig, amíg működött a sorkatonai szolgálat hazánkban.
– Cákon az 1946-ban születettek voltak utoljára regrutálni – mondta el Paukovics Józsefné, Cák polgármestere. Az ünneppel kapcsolatban hangsúlyozta: szeretnék, ha nemcsak a természeti és az épített értékeket őriznék és tisztelnék a településen, hanem az embertársaik értékeit is.
Ezért alapították és adták át idén először az Emléklapot, azoknak a cákiaknak, akik sokat tettek a településért és az itt élőkért.
Bartalos Ottó Imre alpolgármester négy kitüntetést adott át: Szemerics Zsoltnak, aki már húsz éve aktív tagja az idén 121 éves Cáki Önkéntes Tűzoltó Egyesületnek. Emléklapot vehetett át Geröly Péter, aki már negyven éve önkéntes tűzoltó; Tóth György, aki 55 éve tagja az önkéntes tűzoltó egyesületnek és dolgozik aktívan a településéért. Tóth József volt a kitüntetettek korelnöke: büszke lehet rá az egész közösség, hiszen hatvan éve önkéntes tűzoltó Cákon.
– Nem csak egy pesti lármás nap emléke a mai nap, hanem a teljes társadalmi átalakulásé – így fogalmazott március 15-i, ünnepi köszöntőjében Tóth Szabolcs, a Cáki ÖTE parancsnoka. Felidézte, hogy az elmúlt 168 évben hogyan illett, kellett ünnepelni a márciusi ifjakat és eseményeket és arról is beszélt, hogy napjainkban csorbulni látszanak az egykori eszmék.
Az ünnepi szavak, a szemet gyönyörködtető kézműves kincsek, a hegyaljai bor, a regrutálás ritmusa (és lehet, hogy a forró kályha izzasztó melege) nem hagyta megmaradni a téli vihart idéző hópelyheket – kisütött a nap a cáki március 15-én.
