A válogatottra is gondolva furcsa lenne felidézni a nyomást elviselni képtelen magyar lelkület hamis mítoszát, hiszen ezúttal a DVTK máskor remeklő légiósai mondtak a leglátványosabban csődöt, azaz semmi köze ennek semmiféle lelkülethez.
Sok jó futballista kergette itthon a labdát húsz-harminc évvel ezelőtt is, egyet-egyet akár vissza is sírhatunk, csak éppen eredményt nem hoztak sem a klubjaikban, sem a válogatottban, mert a határainkon kívül náluk is sokkal jobbak űzték ezt a sportágat.
Ezért is üdvözülhettük örömmel, hogy Hanga Ádám, napjaink legeredményesebb, Európa-szerte megsüvegelt magyar kosárlabdázója nemcsak az Eb-k idején, hanem már a selejtezők során is a szövetségi kapitány rendelkezésére állhat.
Ilyen összeomlást ritkán produkál a sport, a stáb tagjai és a játékosok nagyszülő korukban is izzadtan riadnak majd fel, ha álmaikban előjön a spanyolok elleni utolsó negyed.
Évek óta követelik Roderick Duchatelet távozását a klub éléről, és a héten teljesült az óhajuk: a belga tulajdonos megállapodott a Mol olajipari vállalattal, erről kedden alá is írták a szükséges papírokat.
A kérés korrekt és bátor tett volt, hiszen a futballista eltölthette volna az időt a Népligetben az edzésekkel, minden hónapban felvehette volna a fizetését, ám ő még ebben a krisztusi korban többre vágyik.