Árvai György a Szentföldre vitte hallgatóságát

Bár a tanulmányút célja elsősorban a Bibliából ismert mesék és történések helyszínének a megismerése volt, a résztvevők – köztük dr. Árvai György – Izrael számos idegenforgalmi nevezetességét is megtekintették.

Az előadó élvezetes stílusban szólt a zsidóság sok ezer éves történelméről, a zsidó vallás sajátosságairól, a legősibb vallási jelképekről, a többi között a menóráról, a Dávid-csillagról, a kettős kőtábláról és a mezuzáról.

Az égő csipkebokrot szimbolizáló menóra, a hétágú gyertyatartó magyarul lámpás; Mózes korában a pusztai szentély középpontjában állt, és egyetlen percre sem aludhatott ki a lángja.

Ősi zsidó szimbólum a Dávid-csillag, két, egymásba fordított, egyenlő szárú háromszög. A jelkép héber neve – Magén David – Dávid pajzsára utal.

A kettős kőtábla eredete a legősibb bibliai múltba nyúlik vissza: a Szentírás szerint Mózes két kőtáblára írva hozta le Szináj hegyéről a tízparancsolatot.

A vallási jelképek között tartják számon az istenhívő zsidók ajtófélfájára erősített dobozkát, a mezuzát. Ebben helyezték el pergamenra írva a „Halljad, Izrael” kezdetű ima első két versszakát.

Fotó: Tátrainé Kulcsár Irén

Árvai György bemutatta közönségének azt a filmet, amelyet az utazáskor készített, és közben még további érdekességekről beszélt. Elmondta, hogy az első két éjszakát a Galileai-tenger, azaz bibliai nevén a Genezáreti-tó partján lévő Ha’On kibucban töltötték, majd Izrael Állam fővárosában, Jeruzsálemben foglalták el a szálláshelyüket.

A Nyolc Boldogság hegyén lévő nyolcszögletű templomból gyönyörködhettek a Genezáreti-tó és Jeruzsálem csodálatos panorámájában. Hajóztak a tavon: ez a Föld legalacsonyabban, mínusz 209 méteren fekvő édesvízi tava; a Biblia szerint ennek felszínén járt Jézus Kapernaumban megtekintették Szent Péter házát és az ősi zsinagóga romjait; alattuk feltártak egy épületet, amely azonos lehetett azzal a zsinagógával, ahol Jézus is tanított.Názáretben, a Szentföld legfontosabb zarándokhelyén látták a helyet, ahol a legenda szerint Mária háza állott, ma ott az 1969-ben fölszentelt Angyali Kihirdetés Bazilika emelkedik.

Qumran sokak számára ismert helyszín: barlangjaiban lelték föl 1947–49-ben beduin pásztorok a holt-tengeri tekercseket, amelyekből mintegy kilencszázat találtak meg a térségben viasszal lezárt agyagkorsókban. A tekercsek – az Eszter könyve kivételével – a teljes Ótestamentumot tartalmazzák héberül.

Mindenkinek ajánlható élmény volt a Föld legsósabb vizű és legalacsonyabb pontján fekvő Holt-tengerben fürödni, amely a vizét a Jordán folyóból kapja, ám onnan már nincs további lefolyása, emiatt a só koncentrációja literenként 340 grammot ér el. Ezért lebeghet benne az ember; a sós vizet különféle bőrbetegségek gyógyítására is használják, meginni viszont nem tanácsos, árt az egészségnek.

Az előadó meghatottan említette, hogy utazásának talán legcsodálatosabb élménye az utolsó két nap volt, amikor Jeruzsálem és Betlehem nevezetességeit, Jézus életének fontos színhelyeit tekintették meg, a többi között a Születés templomát, ahol Jézus születésének helyét ezüstcsillag jelzi. Végigmentek a fájdalmak útján, a keresztúton, a Via Dolorosán az utolsó stációig, a Szent Sír-templomába, voltak a Nyugati Falnál, amit Siratófalként ismertek, és neve onnan ered, hogy a zsidók e falnál imádkozva gyászolják a Templom lerombolását.

Elutazásuk előtt még megtekintették az Emlékezés hegyén „A Világ Igazai” fasort, ahol azok számára ültettek egy nevét viselő örökzöld fát, akik nem zsidóként zsidókat mentettek a holokauszt idején. Magyarok közül is számosan vannak: Schlachta Margit, Sztehlo Gábor, id. Antall József, Márton Áron.

Árvai György és társai a szentföldi út utolsó programjaként megtekintették a jeruzsálemi Sion-hegyen Dávid király jelképes sírját, ami a Siratófal után a legszentebb kegyhely Izraelben.

Tátrainé Kulcsár Irén