Hiányoznak a népi hagyományok Vasalján

Farsang idején a régi időkben divat volt a rönkhúzás, melyet „törzsökhúzásnak” is neveztek. Ez a szokás a szomszédos burgenlandi területről került a faluba. Akkor ünnepelték, ha nem volt egész évben házasságkötés, az elmaradt esküvőt pótolta. Első alkalommal 1921-ben, az utolsót 1966-ban rendezték, melyről felvételeket is készítettek és a filmhíradó mutatott belőle részleteket.

Nap és hold álarc fára festve

Hosszas előkészülettel járt a farsang végi mulatság, pontosan kiosztották a szerepeket, feladatokat. Az ifjú pár egybekelése után kezdődött a hajnalig tartó mulatság. A „törzsökhúzás” a farsang végét jelentette. Ekkor befejeződtek a bálok és húsvétig a negyven napos böjt, az önmegtartóztatás időszaka következett. Sajnos az iskola megszűnésével ezek a hangulatos, falut megmozgató események megszűntek. Alig maradtak fiatalok, akik képesek lennének a hagyományok felelevenítésére.

Rönkhúzás 1966.

A községben lakó idősek még emlegetik a rönkhúzásokat, az igazi bálokat, az ismerkedések színterét. A falu idén sem szervezett farsangi mulatságot, igaz ma már nem a bálokban, hanem más úton ismerkednek a fiatalok.

Hóember fából, karján a szívecskék

Talán a farsangot jelképezi az egyik portán látható fára festett nap és hold álarc, a telet idéző hóember, karján a szívecskékkel pedig a Valentin napot.

Szerző: Gombásné Judt Magdolna