Bérrendezést sürget a jegyzői kollégium

Az ülésen csaknem egy tucat Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője, aljegyzője mellett részt vett dr. Galántai György, a Sárvári Járási Hivatal vezetője és dr. Horváth Tibor, a Vas Megyei Kormányhivatal kormánytisztviselője is.

Patyi Elemér kistérségi társulási elnök, polgármester és dr. Lendvai Róbert kollégiumvezető, jegyző köszöntötte az egybegyűlteket. Az önkormányzatok életében meghatározó változás következik be az úgynevezett ASP rendszerre való kötelező átállással. Ennek lényege, hogy az önkormányzati hivatalok központi számítógépes rendszerre csatlakoznak, s ezen keresztül, országosan egységes módon végzik többek között az iratkezelési, pénzügyi, adóügyi, hagyatéki feladatokat. A rendszer működéséről a Magyar Államkincstár képviseletében Németh Rita irodavezető és Márton Péter osztályvezető adott részletes tájékoztatást.

A jegyzők összejövetelén részt vett Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke, illetve Gregorits Erika Vas megyei titkár és Fehér József szakszervezeti vezető, akik tájékoztatást adtak az önkormányzati dolgozók érdekében kifejtett tevékenységükről. Sajnálatos módon – számoltak be - a köztisztviselők esetében kilenc éve nem volt béremelés, leszámítva a kötelező minimálbér emelkedést. A köztisztviselői illetménytábla megsemmisült, hiszen a középfokú végzettségű ügyintézők többsége szakképzett minimálbérért dolgozik.

Balról jobbra dr. Galántai György járási hivatalvezető, dr. Lendvai Róbert jegyző, Gregorits Erika Vas megyei titkár (MKKSZ), Boros Péterné elnök (MKKSZ), Fehér József (MKKSZ) Fotó: Jegyzői Kollégium

A bértábla legmagasabb szintje bruttó 170 ezer forinttal „kecsegtet" 37 évnyi jogviszony után. Nem csoda, ha magas a pályaelhagyók száma, a megüresedett álláshelyeket szinte lehetetlen betölteni. A helyzet tarthatatlanságára, a bérek rendezésének szükségességére való felhívásként 2016-ban kétszer is sztrájkot szerveztek. 2017-től lehetőség van arra, hogy egy önkormányzat magasabb illetményalapról döntsön, de erre a szegényebb helyhatóságoknál nincs fedezet.

Tovább fokozza a bérfeszültséget, hogy egyes szakmák esetén - szociális, egészségügyi, kulturális területen - az ágazati pótlékok rendszerének köszönhetően megindult a szükséges bérrendezés, de ebből az önkormányzati hivatali dolgozók kimaradtak. Ha a helyi hivatalok nem tudnak legalább harminc százalékos béremelést adni, ellehetetlenül a helyi közigazgatás, ez pedig senkinek nem lehet érdeke.

Lendvai Róbert