utolsó alkalommal

2018.05.08. 10:00

Élvezettel láttuk s hallottuk Szombathelyen: szabadság és szabadulás

A nyári szünet előtt utolsó alkalommal gyűlt össze a komolyzenét kedvelő közönség a Berzsenyi Dániel Könyvtár „Ezt látni és hallani kell” zenei előadássorozatára. Horváth Imre karnagy ezúttal „A szabadság és szabadulás örömmámora” címmel tartott élvezetes előadást.

Civil/Tátrainé Kulcsár Irén

 

Több ismert és kedvelt opera nyitányát hallgatta és nézte meg a közönség videofelvételeken világhírű zenekarok és karmesterek előadásában, miközben a karnagy élvezetesen ismertette a zeneművek történetét, és felhívta közönsége figyelmét a pompás hangszerelésre és a lelkesítő erejű zenei megoldásokra. Idézte Szabolcsi Bence zenetörténész szavait: „A nyitány tökéletesebben mintázza meg és mondja el az opera mondanivalóját, mint maga az opera.”

Fotó: Tátrainé Kulcsár Irén

Részletesen beszélt Beethoven egyetlen operájáról, a Fidelióról, amelyben a zsarnok ellen, a hős megmentéséért küzdők győznek, és az igazság diadalmaskodik. A bécsi klasszika nagy alakja többször is átdolgozta az operát, minden változathoz egy-egy újabb Leonóra nyitányt komponált, mígnem a harmadik bemutató 1814-ben a bécsi Kärntnertor Színházban meghozta a világsikert. A III. Leonóra-nyitány a sötétből a fénybe, a mélyből a magasba repíti a zenét szerető közönséget, a lassú bevezetés, a végsőkig feszített várakozás után a bátor és hűséges Leonóra kiszabadítja a börtönből férjét, Florestant, és győz a hitvesi önfeláldozás, az igazság.

Horváth Imre részleteket vetített még Gioachino Rossini utolsó operája, a Tell Vilmos népszerű nyitányából: a lovasrohamot megjelenítő részlet rajzfilmekben, üldözéses jelenetekben számos alkalommal hallható. A nyitány négy részből áll, az opera motívumait idézi fel, és talán egyik legszebb része az angolkürtre írt pásztordallam, a zenemű csúcspontja pedig a lovak vágtáját utánzó ritmusos befejezés. A négyfelvonásos opera központi témája a szabadságért, a Habsburg-elnyomás ellen küzdő svájci íjász, Tell Vilmos vezette felkelés. Az opera ősbemutatóját 1829. augusztus 3-án tartották a párizsi operaházban.

Fotó: Tátrainé Kulcsár Irén

A jeles karnagy beszélt még Richard Wagner Tannhäuser című operájáról is, részleteket hallgatott a közönség a nyitányból, amit a Berlini Filharmonikus Zenekar adott elő, Herbert von Karajan vezényletével. Wagner – minden bizonnyal – legszebb, dallamvilággal átszőtt története. Őrlődés szerelem és kéj között, az érzékiség és bűnbánat átfedése és taszítása. Az előadó szerint a főhős minden gondolata, érzése, lelki terhe kottába van öntve, a hegedű és a cselló hangjából fájón csendül ki Tannhäuser boldogtalansága, mardosó bűntudata. Az opera ősbemutatójára 1845-ben került sor Drezdában, a szász királyi Hoftheaterban.

Horváth Imre Fotó: Tátrainé Kulcsár Irén

Horváth Imre szerint az, aki a komolyzenében szépséget keres, az elhangzott nyitányokban gyönyörűségekre, gazdag érzelmi, szenvedélyes hangi kifejezési eszközökre lel, és a világ legjobb koncertfelvételeinek hallgatása pedig maradandó élménnyel, örömmel ajándékoz meg mindenkit.

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!