Szomjúság

2019.04.04. 14:42

Milliárdok maradnak ivóvíz nélkül szerte a világon

Nemrégiben, a víz világnapjával kapcsolatban újra fókuszba került bolygónk talán legnagyobb kérdése, vagyis az, hogy lesz-e megfelelő mennyiségű tiszta édesvíz az emberiség hosszú távú fennmaradásához. Az úgynevezett vízháborúkról már nemcsak sci-fi regényekben írnak, hanem biztonságpolitikai szakértők szerint ezek javában zajlanak is.

A becslések szerint 2050-re ötmilliárd ember szenvedhet a vízhiány­tól, és rengetegen útnak indulhatnak, akár Európa felé is – figyelmeztet cikkében a Vasárnap Reggel című hétvégi magazin legutóbbi száma.

„A Földön 2,1 milliárd ember nem jut elegendő tiszta vízhez. Minden percben meghal egy újszülött a tiszta víz és a nem higiénikus környezet miatt. Minden második percben egy öt év alatti gyermek is életét veszti olyan betegségben, amelyet a piszkos víz fogyasztása okozott”

– mindez csak néhány a Water Aid segélyszervezet ijesztő statisztikái közül.

Nem csak Afrika gondja

Ha vízhiányról van szó, hajlamosak vagyunk tőlünk távoli afrikai országokra gondolni, és a problémát is távolinak érezzük. Tény, hogy ez a kontinens van jelenleg a legrosszabb helyzetben – egyes afrikai országokban harminc százalék alatt van a lakosság ivóvíz-ellátottsága, míg Európában ez 96 százalék.

A vízhiány azonban nem csak a fejlődő világban okoz gondot. Kaliforniában például nyaranta tilos locsolni, és a magas vízdíjak miatt a zuhanyzással is spórolnia kell a lakosságnak. De Európában is jelentkezik a probléma. Londont már a világ a vízhiánynak leginkább kitett nyolc városa közé sorolják az előrejelzések.

Hogy valójában mivel gazdálkodhatunk, azt több tényező is befolyásolja:

  • a lakosság növekedő száma mellett
  • a víztisztaság,
  • az újrahasznosítás mértéke és persze
  • az egyre fejlődő technológiák is.
  • Bolygónk legnagyobb részét víz borítja, ám a felszíni vizek 96 és fél százalékát az óceánok teszik ki, az édesvíz aránya mindössze három százalék. Az édesvízkészleteknek döntő részét – mintegy 68,7 százalékát – pedig a jéghegyek, a gleccserek, illetve a hóréteg rejti magában, a talajban csak harminc százaléka található.

    Az elmúlt 150 évben a Föld népessége közel megtízszereződött, a mai 7,6 milliárd fő 2050-re elérheti a 9,8 mil­liárdot. 2050-re ötmilliárd ember nem jut majd megfelelő ivóvízhez, ami a Föld népességének felét jelenti majd.

    Van remény

    A megfelelő vízellátottság hiánya miatt 2000 és 2009 között 94, 2010 és 2018 között pedig 263 fegyveres konfliktus zajlott világszerte, derül ki egy, az Európai Bizottságnak készült jelentésből. Az előrejelzések szerint a következő ötven-száz év során ezen konfliktusok 75-95 százalékkal növekedhetnek. A tanulmány kiemeli: a szárazságnak leginkább kitett régiók a Nílus vidéke, a Gangesz és a Brahmaputra vidéke, az Indus, a Tigris és az Eufrátesz, valamint a Colorado folyó környéke.

    A kétségbeejtő becslések mellett ugyanakkor látható egy reménysugár is: komoly fejlesztések folynak a fenntartható rendszerek kiépítésére, egyre több az egyéni mellett a regionális kezdeményezés. Talán a legjobb – már létező – példa Izrael lehet: a vízhiánnyal küzdő ország évtizedek óta nagy hangsúlyt fektet a kérdésre, komoly fejlesztésekkel.

    Ezek is érdekelhetik