Királykripta

2021.11.30. 16:50

A vizsgálatok megerősítették, I. András királyunk csontjai vannak Tihanyban

2019-ben kezdődött el az apátság komplex felújítása, ekkor fogalmazódott meg az altemplom megújítása. Ennek egyik első mozzanata volt a régészeti feltárás.

A tihanyi bencés monostort alapító I. András királyhoz és szűkebb családjához tartozhatnak azok a csontok, amelyek szénizotópos vizsgálatának első lépéséről kedden sajtótájékoztatón számoltak be a Bölcsészettudományi Kutatóközpont kutatói.

A radiokarbon-vizsgálat eredményeit Mende Balázs Gusztáv paleoantroplógus ismertette. Elmondta, a szénatomos kormeghatározásra irányuló vizsgálatok eredményei azt bizonyítják, hogy az előkerült embertani anyag egy része biztosan a kripta használatának legelső, 11. századi időszakához köthető.

Balogh Balázs, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója felidézte, hogy a tényleges régészeti feltárás, a hitelesítő ásatás és a műemléki falkutatás 2021. április 30-án indult meg a királykriptában.

A Szovák Kornél professzor vezetésével, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, az ELKH finanszírozásával indított projektben többek között az ELTE, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum és a Laczkó Dezső Múzeum munkatársai vettek részt. Balogh Balázs beszámolt arról is, hogy a BTK koordinálásával megkezdett vizsgálatok folytatódhatnak, mivel az ELKH további pénzügyi támogatásáról biztosította a projektet.

Mihályi Jeromos atya, a Tihanyi Bencés Apátság köszöntőjében felidézte, I. Andrást 1060-ban temették el a tihanyi monostorban, és azóta a bencés közösség feladata, hogy őrzője legyen a királysírnak, illetve imádkozzanak a király és családja lelki üdvéért.

A régészeti hitelesítő feltárás után a szakemberek több nemzetközileg elismert laboratóriummal együttműködve vizsgálták a tihanyi apátság királykriptájában feltárt emberi csontmaradványokat

Forrás: Bölcsészettudományi Kutatóközpont / Pazirik Kft

Megemlékezett arról, hogy 2019-ben kezdődött el az apátság komplex felújítása, ekkor fogalmazódott meg az altemplom megújítása. Ennek egyik első mozzanata volt a régészeti feltárás. Szovák Kornél, a projekt vezetője összefoglalójában elmondta azt is, hogy eredeti célkitűzésük az volt, hogy a számos alkalommal bolygatott területet régészeti tekintetben hitelesítsék, illetve dokumentálják. Mint hozzátette, középkori dokumentumok igazolják, hogy I. Andrást, illetve fiát egyaránt a tihanyi bencés monostorban temették el.

Azt reméltük, hogy a dokumentumok és a régészeti ismeretek összhangban állnak majd egymással – hangsúlyozta. Hozzátette, nagy a valószínűsége annak, hogy I. András király feleségét, Anasztáziát is Tihanyban temették el.

Takács Ágoston ásatásvezető régész felidézte, hogy a kripta területén utoljára 1953-ban folytak kiterjedt régészeti munkák, ezek dokumentációja alapján is várható volt, hogy érintetlen maradványok nem fognak előkerülni a helyszínen. Beszámolt arról is, hogy a májusban és júniusban lezajlott hitelesítő ásatások eredményeképpen tisztázódott, hogy a kripta korai temetkezési fázisában 4 sírt alakítottak ki. A legkorábbi, 11. századi fázis után a középkorban már nem temettek ide további személyeket.

Az újkorból, azon belül is a 18. század eleji bencés visszatelepülés idejéből vannak egyértelmű bizonyítékok újabb temetkezésekről.

Rossz állapotú, hiányos és töredékes csontok is előkerültek

A négy 11. századi sír közül 3 szabályos rendben, a 3 hajó azonos részén, amíg a 4., amely a mérete alapján feltehetően egy gyermek sírja, az északi hajó nyugati végén, a többi sírtól nem messze található. A feltárás során az 1953-ban kialakított sírhely betonszarkofágjából 3 rossz állapotú faládát emeltek ki. Ezek a ládák a kripta korábbi átalakításai során előkerült, méltatlanul rossz körülmények között őrzött emberi maradványokat tartalmaztak.

Már az elsődleges antropológiai vizsgálat jelentős eltérést mutatott a 2., illetve az 1. és a 3. számú faláda tartalma között a csontok számát, állagát és megtartási állapotát illetően.

A 2. számú faládából előkerült rossz állapotú, hiányos és töredékes csontokból néhány felnőtt maradványaira lehetett következtetni. Nagy valószínűséggel szintén a 2. számú ládának a maradványai között lehettek azok a csontok, amelyeket már az 1890-es évek végén zajlott átalakítások előtt is külön tartottak nyilván.

A csontanyagon Mende Balázs Gusztáv, a BTK Archeogenomikai Intézetének tudományos főmunkatársa antropológiai felmérést végzett, majd ezt követően került sor a csontmaradványok szénatomos kormeghatározására. A vizsgálatokat először a debreceni ATOMKI laboratóriumában végezték el, majd az itteni mérési eredmények alapján két másik laboratóriumban, a Poznan és a Mannheim is megismételték azokat.

A laboratóriumi vizsgálatok összesített adatai alapján az előkerült embertani anyag egy része biztosan a kripta használatának legelső, 11. századi időszakát reprezentálja – közölte Mende Balázs Gusztáv.

A vizsgálati eredmények azt is megerősítették, hogy a korai használati fázist követően a kriptát temetkezési célra nem használták, a többi csontmaradvány már a 15. század végétől keltezhető, amíg az előkerült csontok nagyobb része 17-19. századi radiokarbon-adatokat mutatott.

Az okleves források, a történeti kutatás eddigi eredményei, az apátság történeti hagyománya és az újonnan elvégzett régészeti feltárás eredményei alapján elmondható, hogy a 11. századra keltezhető csontmaradványok I. András király és szűkebb családja földi maradványaihoz tartozhatnak. A vizsgálatok kiegészítéseként a 11. századra keltezett csontmaradványok genetikai vizsgálata jelenleg is folyamatban van a BTK Archeogenomikai Intézetében.

Ezek is érdekelhetik