Új ismeretek

2022.01.02. 16:34

Furcsa technikával szárnyalt a világ legnagyobb repülő ősmadara

A tudósok úgy véli, a repülőgépekhez hasonlóan lelassított a levegőben, mielőtt a talajt érintette volna.

A Quetzalcoatlus northropi pteroszaurusz lehet a valaha létezett, legnagyobb ismert repülő állat, amely több mint 67 millió évvel ezelőtt élt a Földön. A lényen és újonnan felfedezett kisebb rokonán, a Quetzalcoatlus lawsoni-n végzett legújabb kutatások egyre világosabb képet adnak a tudományos közösségnek arról, hogy Q. northropi hogyan repült és jutott fel a levegőbe - írja az Origo.

A Q. northropiról szerzett ismeretek több száz, a mai Texas területén felfedezett kövületen alapulnak, amelyek ma is vita tárgyát képezik: a szakemberek feltételezték, hogy repülés előtt úgy futott, hogy felgyorsítsa a sebességét, mint egy albatrosz, esetleg „ringatózott" a szárnyvégein, mint egy denevér, vagy talán egyáltalán nem is emelkedett fel a levegőbe.

A Journal of Vertebrate Paleontology tudományos szaklapban publikált, új tanulmány azt sugallja, hogy a pteroszaurusz akár 2,5 méteres ugrással emelkedett a levegőbe, majd 11 méter hosszú szárnyainak csapkodásával szárnyalt az égben. Úgy szállhatott le, mint egy repülőgép: lelassított a levegőben, mielőtt a talajt érintette volna, de ennél még furcsább technikát alkalmazott.

Ez lehetett a legjobb megoldás a felszálláshoz, bár ez attól függ, hogy megfelelő volt-e a lábak teljesítménye – mondta Kevin Padian paleontológus, a Kaliforniai Egyetem Őslénytani Múzeumának munkatársa a ScienceAlert online tudományos portálnak. "Az állatnak csapkodnia kellett a szárnyaival, hogy megtorpanjon, és le kellett lassítania az ereszkedést, mielőtt a hátsó lábával leszállt volna."

Hozzátette: aztán kicsit ugrált, mielőtt letette volna a mellső lábát, négylábú testtartást vett fel, ezután kiegyenesedett, és elment. Ezt a szokatlan leszállási és sétálási stílust a korábban Franciaországban felfedezett megkövesedett lenyomatok is alátámasztották. A tudósok szerint a földön tartózkodó lény „pálcikaszerű" csőrével halakat, gerincteleneket és kis kétéltűeket fogott ki a vízből és nyelt le, a gémekhez hasonlóan.

A levegőben a Q. northropi azonban már sokkal inkább hasonlíthatott egy kondorkeselyűhöz, amely a levegőben szárnyalva viszonylag nagy fejével segíti a kanyarokat. A kutatók úgy vélik, hogy a szárnyak nagy valószínűséggel csak az elülső végtagokhoz kapcsolódtak épp úgy, mint a ma ismert madaraknál.

Ez az első alkalom, hogy a szakemberek bármilyen, átfogó vizsgálatot végeztek az ősmadárral kapcsolatban.

Az új publikációban tárgyalt egyéb témák nagyobb betekintést nyújtanak a Quetzalcoatlus fajok elterjedtségébe, élőhelyébe és evolúciós családfájába.

 

Címkék#ősmadár
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!