A mogyoró akár életveszélyt is kiválthat az arra érzékenyeknél

Több ezer beteget gyógyított az Ausztriában és Németországban is tevékenykedő dr. Bali Gábor, aki bőrgyógyász szakképesítése mellett klinikai immonológus és allergológus szakképesítést is szerzett. Az a tapasztalata, hogy azt utóbbi időben megnövekedett az allergiások száma, és ez nem csak a pollenérzékenyekre igaz.

– Gyermekkorban tej-, tojás-, földimogyoró-, mogyoró- és szójaérzékenység fordul elő a leggyakrabban. A tej- és tojásallergia prognózisa jó, hiszen felnőttkorra a gyerekek nagy része kinövi az allergiáját, ezzel szemben a mogyoró-, a földimogyoró- és a szójaérzékenység felnőttkorban is okoz panaszokat – sorolja a főorvos.

Dr. Bali Gábor: felnőtteknél gyakorta találkozunk a pszeudoallergiával csalánkiütés formájában. Fotó: Unger Tamás

Gyermekkorban leggyakrabban csalánkiütés formájában találkozunk az ételallergiával, ritkábban a krónikus ekcéma fellángolását tapasztaljuk. A földimogyoró- és mogyoró- allergia akár életveszélyes reakciót is okozhat. Felnőtt korban, inkább szénanáthában és asztmában szenvedő betegeknél tapasztalunk úgynevezett orális allergia szindrómát. A pollenek és egyéb légúti allergének ellen termelődő ellenanyagok keresztreagálnak a zöldségekkel és gyümölcsökkel. Ez az úgynevezett gyümölcs-pollen szindróma. Főbb tünetei a szájüregben érzékelhetők: az étel elfogyasztása után azonnal megjelenő bizsergés, zsibbadás, viszketés formájában.

Nem minden allergia, ami „vörös és viszket" – teszi hozzá a doktor. Például a krónikus csalánkiütés hátterében akár lappangó, fellángoló fertőzések is állhatnak, okozhatja krónikus gyomornyálkahártya-gyulladás is. Nagyon gyakran a hosszabb ideje szedett gyógyszerek a ludasak. A tünetek vizsgálatával, a beteg alapos kikérdezésével a szakorvos fel tudja tárni, hogy a háttérben allergiás vagy más folyamat áll-e.