Korai Ferrari-sikerek, és ami utána jött

Fotó: Scuderia Ferrari

Ha az ember megnyeri élete második ferraris versenyét, nem sok mindent kell már bizonyítania – ezt Sebastian Vettel is bizonyára tudja. Azonban néhány Ferrari-csillag még ennél is magabiztosabban mutatkozott be az olasz istálló színeiben az elmúlt 25 évben.

Nigel Mansell, Kimi Räikkönen és Fernando Alonso mind megnyerték első ferraris versenyüket – a brit az 1989-es Brazil Nagydíjat, a finn a 2007-es Ausztrál Nagydíjat, a spanyol pedig a 2010-es Bahreini Nagydíjat. Mansell győzelme meglepetésként érkezett az egyébként balesetdús futamon, mivel az autó mindaddig meglehetősen megbízhatatlan volt. Räikkönen viszonylag domináns győzelmet aratott, míg Alonso a lepattanót szedte fel, miután Vettel Red Bulljának problémái akadtak. A három remek kezdés után azonban egyedül Räikkönen tudta a világbajnokságot is megnyerni, a csapat pedig ezután lejtmenetbe kezdett.

A Ferrari legsikeresebb versenyzője – Michael Schumacher – egészen az ötödik futamáig nem nyert a Scuderiánál: kisebbfajta csodát mutatott be az 1996-os esős Spanyol Nagydíjon, amikor egy finoman szólva is esetlen autóval szinte állva hagyta a mezőnyt. A világbajnoki siker ugyan még pár évig váratott magára, de amikor egyszer a címek elkezdtek jönni, úgy tűnt, sosem fogynak el.

Vettel második futamos Ferrari-győzelmével Alain Prostot "érte be", aki a katasztrofális debütálását az 1990-es USA Nagydíjon hamar feledtette egy brazíliai sikerrel, miután Ayrton Senna összeütközött a mezőny végén kullogó Satoru Nakajimával.