Szellemi örökség lett a rábavidéki szlovének rönkhúzása

A rönkhúzás elterjedése történetileg a teljes magyar-osztrák-szlovén határtérségre jellemző emlékeztetett Illés Péter, a szellemi kulturális örökség Vas megyei referense. A rönkhúzás olyan dramatikus népszokás, amelyet akkor gyakorolnak, ha a faluban farsang idején senki sem házasodik.

- Ma is csak akkor tartják meg, ha tényleg nem házasodott senki farsang idején - hangsúlyozta a referens. Büntetés volt egykor a rönkhúzás: ha a faluban karácsony és hamvazószerda között senki sem házasodott meg, akkor a fiataloknak farsang vasárnap büntetésből egy farönköt kellett elhúzniuk.

Felsőszölnökön és az egész térségben  hagyomány a rönkhúzás Fotó: Szendi Péter

A rábavidéki szlovének rönkhúzása a magyar és az osztrák rönkhúzástól abban tér el, hogy szlovén és magyar nyelven beszélnek a résztvevők. A rönkhúzás szokása nem csak a nyelv megtartását segíti, hanem az identitás megerősítésében is fontos szerepet játszik.

Az immár elismert térségi hagyomány célja az is, hogy házasodásra, családalapításra ösztönözze a fiatalokat. A szlovéneknél pedig az asszimiliáció késleltetésének, a fennmaradás biztosításának is eszköze sorolta a szellemi kulturális örökségek közé emelt hagyomány jelentőségét Illés Péter. Rönkhúzást már szerte Vas megyében tartanak már: Szombathely Fő terén is felidézték a hagyományt és Körmenden is rendszeresen húzták a rönköt. A hagyomány persze Szentgotthárd környékén, az Őrségben él a legerősebben.

Ami az elismerést illeti: korábban Vas megyéből a kőszegi szőlőjövések ünnepe, majd a magyarszombatfai fazekasság került fel a szellemi kulturális örökségek közé.