Gazdaság

2007.07.05. 02:28

A szabadnap nem váltható pénzre

Szombathely (nz) - Csak kivételesen fontos gazdasági érdekre hivatkozva lehet a szabadságok negyedét átvinni a következő évre. A szabadságok háromnegyedével a munkáltató rendelkezik.

Németh Zoltán

A munkavállalókat védi a munka törvénykönyve előírásainak nemrégiben érvénybe lépett változása. A fő alapelv továbbra is az, hogy az éves szabadságot az esedékesség évében kell kivenni, illetve a munkáltató köteles kiadni. Tavasztól már csak a szabadnapok negyedét vihetik át a következő évre a dolgozók, ha a munkáltató rendkívüli gazdasági helyzetre hivatkozik, olvasható a módosított törvénykönyvben. Ezt az időt is ki kell venni a következő év március 31-éig, vagy kollektív szerződés szerint június 30-áig. A tavalyról maradt szabadságok ez év szeptember 30-áig adhatók ki.

Az idei évben az ünnepnapokkal együtt 33 nap a fizetett alapszabadság ideje - ebből 10 nap piros betűs ünnep -, ami az uniós mezőnyben közepes helyezést jelent a magyar munkavállalóknak.

Fontos szabály, hogy a szabadság munkanapra, és nem naptári napra jár. Aki több munkahelyen áll munkaviszonyban, mindegyik után jogosult szabadságra. Aki részmunkaidőben dolgozik, annak is a teljes munkaidő után jár a szabadság, de a fizetése ezen idő alatt is a munkaidővel arányos.

Fontos figyelni arra, hogy az éves szabadság háromnegyede felett a munkáltató rendelkezik, és megteheti, hogy nem engedi el a munkavállalót szabadságra, hiába kérte azt az alkalmazott szabályszerűen, tizenöt nappal a tervezett időpont előtt. Az új munkahelyen kezdők pedig az első három hónapban nem rendelkezhetnek a szabadsá- gukkal - írja a törvénykönyv -, csak akkor mehetnek szabadságra, ha a munkaadó megengedi.

A munkáltató köteles bejelenteni a tervezett kötelező szabadságolásokat a kezdés időpontja előtt egy hónappal. Ez az időpont változhat - szintén a rendkívüli gazdasági helyzetre hivatkozva -, ekkor viszont a munkáltató a munkavállaló bizonyítható veszteségét köteles megtéríteni. (Például a befizetett utazást, vagy foglalót és egyéb bizonyítható kárt.)

A törvény itt is a munkavállalót védi, mert így nem tehetik meg vele, hogy például anyaghiány miatt kényszerszabadságolják, ahelyett, hogy a vezetőség állásidőt rendelne el. Az állásidőre ugyanis munkabér jár, a szabadságra viszont távolléti díj.

Rendkívüli gazdasági helyzetre hivatkozva - a munka törvénykönyve szerint - a megkezdett szabadságot is meg lehet szakítani, ilyenkor nem számít bele a szabadságba a nyaralóhelyről a munkahelyre való utazással és a visszaúttal töltött idő, a felmerült költségeket ebben az esetben is a munkáltató köteles fizetni.

A szabadság pénzben való kifizetése csak akkor lehetséges, ha a munkaviszony megszűnik, tájékoztat a jogszabály. Egyéb esetben a munkavállalónak mindig ki kell adni a törvényben előírt szabadságot.

A statisztikák szerint a magyar dolgozók szabadságuknak közel negyedét nem veszik ki. Pedig a nyári pihenés jótékonyan befolyásolhatja a közérzetet, és ezzel is csökkenthető lenne a táppénzes napok száma.

Az idei évben az ünnepnapokkal együtt 33 nap a fizetett alapszabadság ideje - ebből 10 nap piros betűs ünnep -, ami az uniós mezőnyben közepes helyezést jelent a magyar munkavállalóknak.

Fontos szabály, hogy a szabadság munkanapra, és nem naptári napra jár. Aki több munkahelyen áll munkaviszonyban, mindegyik után jogosult szabadságra. Aki részmunkaidőben dolgozik, annak is a teljes munkaidő után jár a szabadság, de a fizetése ezen idő alatt is a munkaidővel arányos.

Fontos figyelni arra, hogy az éves szabadság háromnegyede felett a munkáltató rendelkezik, és megteheti, hogy nem engedi el a munkavállalót szabadságra, hiába kérte azt az alkalmazott szabályszerűen, tizenöt nappal a tervezett időpont előtt. Az új munkahelyen kezdők pedig az első három hónapban nem rendelkezhetnek a szabadsá- gukkal - írja a törvénykönyv -, csak akkor mehetnek szabadságra, ha a munkaadó megengedi.

A munkáltató köteles bejelenteni a tervezett kötelező szabadságolásokat a kezdés időpontja előtt egy hónappal. Ez az időpont változhat - szintén a rendkívüli gazdasági helyzetre hivatkozva -, ekkor viszont a munkáltató a munkavállaló bizonyítható veszteségét köteles megtéríteni. (Például a befizetett utazást, vagy foglalót és egyéb bizonyítható kárt.)

A törvény itt is a munkavállalót védi, mert így nem tehetik meg vele, hogy például anyaghiány miatt kényszerszabadságolják, ahelyett, hogy a vezetőség állásidőt rendelne el. Az állásidőre ugyanis munkabér jár, a szabadságra viszont távolléti díj.

Rendkívüli gazdasági helyzetre hivatkozva - a munka törvénykönyve szerint - a megkezdett szabadságot is meg lehet szakítani, ilyenkor nem számít bele a szabadságba a nyaralóhelyről a munkahelyre való utazással és a visszaúttal töltött idő, a felmerült költségeket ebben az esetben is a munkáltató köteles fizetni.

A szabadság pénzben való kifizetése csak akkor lehetséges, ha a munkaviszony megszűnik, tájékoztat a jogszabály. Egyéb esetben a munkavállalónak mindig ki kell adni a törvényben előírt szabadságot.

A statisztikák szerint a magyar dolgozók szabadságuknak közel negyedét nem veszik ki. Pedig a nyári pihenés jótékonyan befolyásolhatja a közérzetet, és ezzel is csökkenthető lenne a táppénzes napok száma.

Az idei évben az ünnepnapokkal együtt 33 nap a fizetett alapszabadság ideje - ebből 10 nap piros betűs ünnep -, ami az uniós mezőnyben közepes helyezést jelent a magyar munkavállalóknak.

Fontos szabály, hogy a szabadság munkanapra, és nem naptári napra jár. Aki több munkahelyen áll munkaviszonyban, mindegyik után jogosult szabadságra. Aki részmunkaidőben dolgozik, annak is a teljes munkaidő után jár a szabadság, de a fizetése ezen idő alatt is a munkaidővel arányos.

Fontos figyelni arra, hogy az éves szabadság háromnegyede felett a munkáltató rendelkezik, és megteheti, hogy nem engedi el a munkavállalót szabadságra, hiába kérte azt az alkalmazott szabályszerűen, tizenöt nappal a tervezett időpont előtt. Az új munkahelyen kezdők pedig az első három hónapban nem rendelkezhetnek a szabadsá- gukkal - írja a törvénykönyv -, csak akkor mehetnek szabadságra, ha a munkaadó megengedi.

A munkáltató köteles bejelenteni a tervezett kötelező szabadságolásokat a kezdés időpontja előtt egy hónappal. Ez az időpont változhat - szintén a rendkívüli gazdasági helyzetre hivatkozva -, ekkor viszont a munkáltató a munkavállaló bizonyítható veszteségét köteles megtéríteni. (Például a befizetett utazást, vagy foglalót és egyéb bizonyítható kárt.)

A törvény itt is a munkavállalót védi, mert így nem tehetik meg vele, hogy például anyaghiány miatt kényszerszabadságolják, ahelyett, hogy a vezetőség állásidőt rendelne el. Az állásidőre ugyanis munkabér jár, a szabadságra viszont távolléti díj.

Rendkívüli gazdasági helyzetre hivatkozva - a munka törvénykönyve szerint - a megkezdett szabadságot is meg lehet szakítani, ilyenkor nem számít bele a szabadságba a nyaralóhelyről a munkahelyre való utazással és a visszaúttal töltött idő, a felmerült költségeket ebben az esetben is a munkáltató köteles fizetni.

A szabadság pénzben való kifizetése csak akkor lehetséges, ha a munkaviszony megszűnik, tájékoztat a jogszabály. Egyéb esetben a munkavállalónak mindig ki kell adni a törvényben előírt szabadságot.

A statisztikák szerint a magyar dolgozók szabadságuknak közel negyedét nem veszik ki. Pedig a nyári pihenés jótékonyan befolyásolhatja a közérzetet, és ezzel is csökkenthető lenne a táppénzes napok száma.

Fontos szabály, hogy a szabadság munkanapra, és nem naptári napra jár. Aki több munkahelyen áll munkaviszonyban, mindegyik után jogosult szabadságra. Aki részmunkaidőben dolgozik, annak is a teljes munkaidő után jár a szabadság, de a fizetése ezen idő alatt is a munkaidővel arányos.

Fontos figyelni arra, hogy az éves szabadság háromnegyede felett a munkáltató rendelkezik, és megteheti, hogy nem engedi el a munkavállalót szabadságra, hiába kérte azt az alkalmazott szabályszerűen, tizenöt nappal a tervezett időpont előtt. Az új munkahelyen kezdők pedig az első három hónapban nem rendelkezhetnek a szabadsá- gukkal - írja a törvénykönyv -, csak akkor mehetnek szabadságra, ha a munkaadó megengedi.

A munkáltató köteles bejelenteni a tervezett kötelező szabadságolásokat a kezdés időpontja előtt egy hónappal. Ez az időpont változhat - szintén a rendkívüli gazdasági helyzetre hivatkozva -, ekkor viszont a munkáltató a munkavállaló bizonyítható veszteségét köteles megtéríteni. (Például a befizetett utazást, vagy foglalót és egyéb bizonyítható kárt.)

A törvény itt is a munkavállalót védi, mert így nem tehetik meg vele, hogy például anyaghiány miatt kényszerszabadságolják, ahelyett, hogy a vezetőség állásidőt rendelne el. Az állásidőre ugyanis munkabér jár, a szabadságra viszont távolléti díj.

Rendkívüli gazdasági helyzetre hivatkozva - a munka törvénykönyve szerint - a megkezdett szabadságot is meg lehet szakítani, ilyenkor nem számít bele a szabadságba a nyaralóhelyről a munkahelyre való utazással és a visszaúttal töltött idő, a felmerült költségeket ebben az esetben is a munkáltató köteles fizetni.

A szabadság pénzben való kifizetése csak akkor lehetséges, ha a munkaviszony megszűnik, tájékoztat a jogszabály. Egyéb esetben a munkavállalónak mindig ki kell adni a törvényben előírt szabadságot.

A statisztikák szerint a magyar dolgozók szabadságuknak közel negyedét nem veszik ki. Pedig a nyári pihenés jótékonyan befolyásolhatja a közérzetet, és ezzel is csökkenthető lenne a táppénzes napok száma.

Fontos szabály, hogy a szabadság munkanapra, és nem naptári napra jár. Aki több munkahelyen áll munkaviszonyban, mindegyik után jogosult szabadságra. Aki részmunkaidőben dolgozik, annak is a teljes munkaidő után jár a szabadság, de a fizetése ezen idő alatt is a munkaidővel arányos.

Fontos figyelni arra, hogy az éves szabadság háromnegyede felett a munkáltató rendelkezik, és megteheti, hogy nem engedi el a munkavállalót szabadságra, hiába kérte azt az alkalmazott szabályszerűen, tizenöt nappal a tervezett időpont előtt. Az új munkahelyen kezdők pedig az első három hónapban nem rendelkezhetnek a szabadsá- gukkal - írja a törvénykönyv -, csak akkor mehetnek szabadságra, ha a munkaadó megengedi.

A munkáltató köteles bejelenteni a tervezett kötelező szabadságolásokat a kezdés időpontja előtt egy hónappal. Ez az időpont változhat - szintén a rendkívüli gazdasági helyzetre hivatkozva -, ekkor viszont a munkáltató a munkavállaló bizonyítható veszteségét köteles megtéríteni. (Például a befizetett utazást, vagy foglalót és egyéb bizonyítható kárt.)

A törvény itt is a munkavállalót védi, mert így nem tehetik meg vele, hogy például anyaghiány miatt kényszerszabadságolják, ahelyett, hogy a vezetőség állásidőt rendelne el. Az állásidőre ugyanis munkabér jár, a szabadságra viszont távolléti díj.

Rendkívüli gazdasági helyzetre hivatkozva - a munka törvénykönyve szerint - a megkezdett szabadságot is meg lehet szakítani, ilyenkor nem számít bele a szabadságba a nyaralóhelyről a munkahelyre való utazással és a visszaúttal töltött idő, a felmerült költségeket ebben az esetben is a munkáltató köteles fizetni.

A szabadság pénzben való kifizetése csak akkor lehetséges, ha a munkaviszony megszűnik, tájékoztat a jogszabály. Egyéb esetben a munkavállalónak mindig ki kell adni a törvényben előírt szabadságot.

A statisztikák szerint a magyar dolgozók szabadságuknak közel negyedét nem veszik ki. Pedig a nyári pihenés jótékonyan befolyásolhatja a közérzetet, és ezzel is csökkenthető lenne a táppénzes napok száma.

Fontos figyelni arra, hogy az éves szabadság háromnegyede felett a munkáltató rendelkezik, és megteheti, hogy nem engedi el a munkavállalót szabadságra, hiába kérte azt az alkalmazott szabályszerűen, tizenöt nappal a tervezett időpont előtt. Az új munkahelyen kezdők pedig az első három hónapban nem rendelkezhetnek a szabadsá- gukkal - írja a törvénykönyv -, csak akkor mehetnek szabadságra, ha a munkaadó megengedi.

A munkáltató köteles bejelenteni a tervezett kötelező szabadságolásokat a kezdés időpontja előtt egy hónappal. Ez az időpont változhat - szintén a rendkívüli gazdasági helyzetre hivatkozva -, ekkor viszont a munkáltató a munkavállaló bizonyítható veszteségét köteles megtéríteni. (Például a befizetett utazást, vagy foglalót és egyéb bizonyítható kárt.)

A törvény itt is a munkavállalót védi, mert így nem tehetik meg vele, hogy például anyaghiány miatt kényszerszabadságolják, ahelyett, hogy a vezetőség állásidőt rendelne el. Az állásidőre ugyanis munkabér jár, a szabadságra viszont távolléti díj.

Rendkívüli gazdasági helyzetre hivatkozva - a munka törvénykönyve szerint - a megkezdett szabadságot is meg lehet szakítani, ilyenkor nem számít bele a szabadságba a nyaralóhelyről a munkahelyre való utazással és a visszaúttal töltött idő, a felmerült költségeket ebben az esetben is a munkáltató köteles fizetni.

A szabadság pénzben való kifizetése csak akkor lehetséges, ha a munkaviszony megszűnik, tájékoztat a jogszabály. Egyéb esetben a munkavállalónak mindig ki kell adni a törvényben előírt szabadságot.

A statisztikák szerint a magyar dolgozók szabadságuknak közel negyedét nem veszik ki. Pedig a nyári pihenés jótékonyan befolyásolhatja a közérzetet, és ezzel is csökkenthető lenne a táppénzes napok száma.

Fontos figyelni arra, hogy az éves szabadság háromnegyede felett a munkáltató rendelkezik, és megteheti, hogy nem engedi el a munkavállalót szabadságra, hiába kérte azt az alkalmazott szabályszerűen, tizenöt nappal a tervezett időpont előtt. Az új munkahelyen kezdők pedig az első három hónapban nem rendelkezhetnek a szabadsá- gukkal - írja a törvénykönyv -, csak akkor mehetnek szabadságra, ha a munkaadó megengedi.

A munkáltató köteles bejelenteni a tervezett kötelező szabadságolásokat a kezdés időpontja előtt egy hónappal. Ez az időpont változhat - szintén a rendkívüli gazdasági helyzetre hivatkozva -, ekkor viszont a munkáltató a munkavállaló bizonyítható veszteségét köteles megtéríteni. (Például a befizetett utazást, vagy foglalót és egyéb bizonyítható kárt.)

A törvény itt is a munkavállalót védi, mert így nem tehetik meg vele, hogy például anyaghiány miatt kényszerszabadságolják, ahelyett, hogy a vezetőség állásidőt rendelne el. Az állásidőre ugyanis munkabér jár, a szabadságra viszont távolléti díj.

Rendkívüli gazdasági helyzetre hivatkozva - a munka törvénykönyve szerint - a megkezdett szabadságot is meg lehet szakítani, ilyenkor nem számít bele a szabadságba a nyaralóhelyről a munkahelyre való utazással és a visszaúttal töltött idő, a felmerült költségeket ebben az esetben is a munkáltató köteles fizetni.

A szabadság pénzben való kifizetése csak akkor lehetséges, ha a munkaviszony megszűnik, tájékoztat a jogszabály. Egyéb esetben a munkavállalónak mindig ki kell adni a törvényben előírt szabadságot.

A statisztikák szerint a magyar dolgozók szabadságuknak közel negyedét nem veszik ki. Pedig a nyári pihenés jótékonyan befolyásolhatja a közérzetet, és ezzel is csökkenthető lenne a táppénzes napok száma.

A munkáltató köteles bejelenteni a tervezett kötelező szabadságolásokat a kezdés időpontja előtt egy hónappal. Ez az időpont változhat - szintén a rendkívüli gazdasági helyzetre hivatkozva -, ekkor viszont a munkáltató a munkavállaló bizonyítható veszteségét köteles megtéríteni. (Például a befizetett utazást, vagy foglalót és egyéb bizonyítható kárt.)

A törvény itt is a munkavállalót védi, mert így nem tehetik meg vele, hogy például anyaghiány miatt kényszerszabadságolják, ahelyett, hogy a vezetőség állásidőt rendelne el. Az állásidőre ugyanis munkabér jár, a szabadságra viszont távolléti díj.

Rendkívüli gazdasági helyzetre hivatkozva - a munka törvénykönyve szerint - a megkezdett szabadságot is meg lehet szakítani, ilyenkor nem számít bele a szabadságba a nyaralóhelyről a munkahelyre való utazással és a visszaúttal töltött idő, a felmerült költségeket ebben az esetben is a munkáltató köteles fizetni.

A szabadság pénzben való kifizetése csak akkor lehetséges, ha a munkaviszony megszűnik, tájékoztat a jogszabály. Egyéb esetben a munkavállalónak mindig ki kell adni a törvényben előírt szabadságot.

A statisztikák szerint a magyar dolgozók szabadságuknak közel negyedét nem veszik ki. Pedig a nyári pihenés jótékonyan befolyásolhatja a közérzetet, és ezzel is csökkenthető lenne a táppénzes napok száma.

A munkáltató köteles bejelenteni a tervezett kötelező szabadságolásokat a kezdés időpontja előtt egy hónappal. Ez az időpont változhat - szintén a rendkívüli gazdasági helyzetre hivatkozva -, ekkor viszont a munkáltató a munkavállaló bizonyítható veszteségét köteles megtéríteni. (Például a befizetett utazást, vagy foglalót és egyéb bizonyítható kárt.)

A törvény itt is a munkavállalót védi, mert így nem tehetik meg vele, hogy például anyaghiány miatt kényszerszabadságolják, ahelyett, hogy a vezetőség állásidőt rendelne el. Az állásidőre ugyanis munkabér jár, a szabadságra viszont távolléti díj.

Rendkívüli gazdasági helyzetre hivatkozva - a munka törvénykönyve szerint - a megkezdett szabadságot is meg lehet szakítani, ilyenkor nem számít bele a szabadságba a nyaralóhelyről a munkahelyre való utazással és a visszaúttal töltött idő, a felmerült költségeket ebben az esetben is a munkáltató köteles fizetni.

A szabadság pénzben való kifizetése csak akkor lehetséges, ha a munkaviszony megszűnik, tájékoztat a jogszabály. Egyéb esetben a munkavállalónak mindig ki kell adni a törvényben előírt szabadságot.

A statisztikák szerint a magyar dolgozók szabadságuknak közel negyedét nem veszik ki. Pedig a nyári pihenés jótékonyan befolyásolhatja a közérzetet, és ezzel is csökkenthető lenne a táppénzes napok száma.

A törvény itt is a munkavállalót védi, mert így nem tehetik meg vele, hogy például anyaghiány miatt kényszerszabadságolják, ahelyett, hogy a vezetőség állásidőt rendelne el. Az állásidőre ugyanis munkabér jár, a szabadságra viszont távolléti díj.

Rendkívüli gazdasági helyzetre hivatkozva - a munka törvénykönyve szerint - a megkezdett szabadságot is meg lehet szakítani, ilyenkor nem számít bele a szabadságba a nyaralóhelyről a munkahelyre való utazással és a visszaúttal töltött idő, a felmerült költségeket ebben az esetben is a munkáltató köteles fizetni.

A szabadság pénzben való kifizetése csak akkor lehetséges, ha a munkaviszony megszűnik, tájékoztat a jogszabály. Egyéb esetben a munkavállalónak mindig ki kell adni a törvényben előírt szabadságot.

A statisztikák szerint a magyar dolgozók szabadságuknak közel negyedét nem veszik ki. Pedig a nyári pihenés jótékonyan befolyásolhatja a közérzetet, és ezzel is csökkenthető lenne a táppénzes napok száma.

A törvény itt is a munkavállalót védi, mert így nem tehetik meg vele, hogy például anyaghiány miatt kényszerszabadságolják, ahelyett, hogy a vezetőség állásidőt rendelne el. Az állásidőre ugyanis munkabér jár, a szabadságra viszont távolléti díj.

Rendkívüli gazdasági helyzetre hivatkozva - a munka törvénykönyve szerint - a megkezdett szabadságot is meg lehet szakítani, ilyenkor nem számít bele a szabadságba a nyaralóhelyről a munkahelyre való utazással és a visszaúttal töltött idő, a felmerült költségeket ebben az esetben is a munkáltató köteles fizetni.

A szabadság pénzben való kifizetése csak akkor lehetséges, ha a munkaviszony megszűnik, tájékoztat a jogszabály. Egyéb esetben a munkavállalónak mindig ki kell adni a törvényben előírt szabadságot.

A statisztikák szerint a magyar dolgozók szabadságuknak közel negyedét nem veszik ki. Pedig a nyári pihenés jótékonyan befolyásolhatja a közérzetet, és ezzel is csökkenthető lenne a táppénzes napok száma.

Rendkívüli gazdasági helyzetre hivatkozva - a munka törvénykönyve szerint - a megkezdett szabadságot is meg lehet szakítani, ilyenkor nem számít bele a szabadságba a nyaralóhelyről a munkahelyre való utazással és a visszaúttal töltött idő, a felmerült költségeket ebben az esetben is a munkáltató köteles fizetni.

A szabadság pénzben való kifizetése csak akkor lehetséges, ha a munkaviszony megszűnik, tájékoztat a jogszabály. Egyéb esetben a munkavállalónak mindig ki kell adni a törvényben előírt szabadságot.

A statisztikák szerint a magyar dolgozók szabadságuknak közel negyedét nem veszik ki. Pedig a nyári pihenés jótékonyan befolyásolhatja a közérzetet, és ezzel is csökkenthető lenne a táppénzes napok száma.

Rendkívüli gazdasági helyzetre hivatkozva - a munka törvénykönyve szerint - a megkezdett szabadságot is meg lehet szakítani, ilyenkor nem számít bele a szabadságba a nyaralóhelyről a munkahelyre való utazással és a visszaúttal töltött idő, a felmerült költségeket ebben az esetben is a munkáltató köteles fizetni.

A szabadság pénzben való kifizetése csak akkor lehetséges, ha a munkaviszony megszűnik, tájékoztat a jogszabály. Egyéb esetben a munkavállalónak mindig ki kell adni a törvényben előírt szabadságot.

A statisztikák szerint a magyar dolgozók szabadságuknak közel negyedét nem veszik ki. Pedig a nyári pihenés jótékonyan befolyásolhatja a közérzetet, és ezzel is csökkenthető lenne a táppénzes napok száma.

A szabadság pénzben való kifizetése csak akkor lehetséges, ha a munkaviszony megszűnik, tájékoztat a jogszabály. Egyéb esetben a munkavállalónak mindig ki kell adni a törvényben előírt szabadságot.

A statisztikák szerint a magyar dolgozók szabadságuknak közel negyedét nem veszik ki. Pedig a nyári pihenés jótékonyan befolyásolhatja a közérzetet, és ezzel is csökkenthető lenne a táppénzes napok száma.

A szabadság pénzben való kifizetése csak akkor lehetséges, ha a munkaviszony megszűnik, tájékoztat a jogszabály. Egyéb esetben a munkavállalónak mindig ki kell adni a törvényben előírt szabadságot.

A statisztikák szerint a magyar dolgozók szabadságuknak közel negyedét nem veszik ki. Pedig a nyári pihenés jótékonyan befolyásolhatja a közérzetet, és ezzel is csökkenthető lenne a táppénzes napok száma.

A statisztikák szerint a magyar dolgozók szabadságuknak közel negyedét nem veszik ki. Pedig a nyári pihenés jótékonyan befolyásolhatja a közérzetet, és ezzel is csökkenthető lenne a táppénzes napok száma.

A statisztikák szerint a magyar dolgozók szabadságuknak közel negyedét nem veszik ki. Pedig a nyári pihenés jótékonyan befolyásolhatja a közérzetet, és ezzel is csökkenthető lenne a táppénzes napok száma.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!