Szalma, bála, tűzveszély

Ha minden jól megy, holnap már be is fejezik a szalma bálázását a Csörnöcmenti Mezőgazdasági Szövetkezetnél. A vasvári szövetkezet három telepén összesen 1750 szarvasmarha van, nekik pedig évente 2 ezer tonna szalmára van szükségük.

A szalma mennyisége és minősége a gabonaterméstől is függ, tudtuk meg Kárpáti Zoltán elnöktől, akinek az idén nem lehet oka panaszra, hisz a nem túl jó adottságú, 12 aranykoronás földeken is hektáronkénti 3,9 tonnás termésátlaggal zárták a búza aratását, de árpából is az országos adatokat messze felülmúló - 1,8 tonnás - eredmény született.

A szövetkezet 2 ezer tonnás éves szalmaszükségletének egy része - 450 tonna - árpaszalma, ezt a szarvasmarhák takarmányozásához használják fel. Az árpaszalmát ugyanis könnyebben meg tudják emészteni az állatok, mint a búza- vagy a rozsszalmát. A fennmaradó búza- és rozsszalmamennyiséget alomnak használják fel. Kárpáti Zoltán elmondta azt is, hogy az idén a jó gabonatermés ellenére sem tudnak elegendő szalmát bebálázni saját földjeikről, ezért 350 tonnát - azaz mintegy ezer bálát - más területekről vásároltak meg.

A szalmabálák egy részét a szántóföldeken hagyják kazalban, a többit pedig behordják az állattartó telepeikre. A behordás elsősorban szállítókapacitás kérdése, az elnök úgy számol, hogy hét-tíz nap alatt végeznek a szállítással, és utána megkezdhetik a tarlóhántást.

Kárpáti Zoltán érdekességként megemlítette azt is, hogy míg tavaly 1450 tonna réti szénát tudtak betakarítani a legelőkről, az idén mindössze 700 tonnát. A jelentős terméskiesés leginkább a téli és a tavaszi szárazság számlájára írható. A legelők kisültek , a szénahiány miatt pedig nehézségeik adódhatnak az állattartóknak, a vasvári szövetkezetnél is a megszokottnál korábban át kell állni a téli takarmányozásra.

A szokatlan melegben a szalmabálák is fokozott tűzveszélynek vannak kitéve. Az elmúlt hét végén, vasárnap is több helyre kellett kihívni a tűzoltókat: Söpte és Szakony külterületén tarló és szalmabála égett, Vassurányban pedig a major épületét is veszélyeztették a lángra kapott hengerbálák, mondta el kérdésünkre Göncz Szabolcs tűzoltó százados, a szombathe-lyi városi tűzoltóság főelőadója. Tőle tudtuk meg azt is, hogy az Országos Tűzvédelmi Szabályzat külön fejezetben taglalja a mezőgazdaságra vonatkozó tűzvédelmi szabályokat. Már aratás idején is fokozottan ügyelni kell az előírások betartására: a betakarítást lehetőleg a közút, illetve a vasútvonal mentén kell megkezdeni, a learatott kalászos terményt, illetve szalmát pedig a közúttól legalább 25 méter távolságra szabad elhelyezni. Fontos szabály továbbá, hogy a vasút és a közút mentén az aratás befejezését követően legalább három méter széles védőszántást kell végezni. A learatott táblán a kazlakat úgy kell elhelyezni, hogy a második sorban lévő kazal az előző sor két kazla közé kerüljön.

Az aratást, kazalozást, szalmaösszehúzást és -bálázást csak tűzoltókészülékkel felszerelt gépekkel lehet végezni, a mezőgazdasági erő- és munkagép kezelője pedig szükség szerint - de naponta legalább egyszer - köteles felülvizsgálni a kipufogó-vezeték és a szikratörő műszaki állapotát. Előfordulhat ugyanis, hogy ezekre éghető anyag rakódik, ebben az esetben a tisztításukról is gondoskodni kell.

A szalma mennyisége és minősége a gabonaterméstől is függ, tudtuk meg Kárpáti Zoltán elnöktől, akinek az idén nem lehet oka panaszra, hisz a nem túl jó adottságú, 12 aranykoronás földeken is hektáronkénti 3,9 tonnás termésátlaggal zárták a búza aratását, de árpából is az országos adatokat messze felülmúló - 1,8 tonnás - eredmény született.

A szövetkezet 2 ezer tonnás éves szalmaszükségletének egy része - 450 tonna - árpaszalma, ezt a szarvasmarhák takarmányozásához használják fel. Az árpaszalmát ugyanis könnyebben meg tudják emészteni az állatok, mint a búza- vagy a rozsszalmát. A fennmaradó búza- és rozsszalmamennyiséget alomnak használják fel. Kárpáti Zoltán elmondta azt is, hogy az idén a jó gabonatermés ellenére sem tudnak elegendő szalmát bebálázni saját földjeikről, ezért 350 tonnát - azaz mintegy ezer bálát - más területekről vásároltak meg.

A szalmabálák egy részét a szántóföldeken hagyják kazalban, a többit pedig behordják az állattartó telepeikre. A behordás elsősorban szállítókapacitás kérdése, az elnök úgy számol, hogy hét-tíz nap alatt végeznek a szállítással, és utána megkezdhetik a tarlóhántást.

Kárpáti Zoltán érdekességként megemlítette azt is, hogy míg tavaly 1450 tonna réti szénát tudtak betakarítani a legelőkről, az idén mindössze 700 tonnát. A jelentős terméskiesés leginkább a téli és a tavaszi szárazság számlájára írható. A legelők kisültek , a szénahiány miatt pedig nehézségeik adódhatnak az állattartóknak, a vasvári szövetkezetnél is a megszokottnál korábban át kell állni a téli takarmányozásra.

A szokatlan melegben a szalmabálák is fokozott tűzveszélynek vannak kitéve. Az elmúlt hét végén, vasárnap is több helyre kellett kihívni a tűzoltókat: Söpte és Szakony külterületén tarló és szalmabála égett, Vassurányban pedig a major épületét is veszélyeztették a lángra kapott hengerbálák, mondta el kérdésünkre Göncz Szabolcs tűzoltó százados, a szombathe-lyi városi tűzoltóság főelőadója. Tőle tudtuk meg azt is, hogy az Országos Tűzvédelmi Szabályzat külön fejezetben taglalja a mezőgazdaságra vonatkozó tűzvédelmi szabályokat. Már aratás idején is fokozottan ügyelni kell az előírások betartására: a betakarítást lehetőleg a közút, illetve a vasútvonal mentén kell megkezdeni, a learatott kalászos terményt, illetve szalmát pedig a közúttól legalább 25 méter távolságra szabad elhelyezni. Fontos szabály továbbá, hogy a vasút és a közút mentén az aratás befejezését követően legalább három méter széles védőszántást kell végezni. A learatott táblán a kazlakat úgy kell elhelyezni, hogy a második sorban lévő kazal az előző sor két kazla közé kerüljön.

Az aratást, kazalozást, szalmaösszehúzást és -bálázást csak tűzoltókészülékkel felszerelt gépekkel lehet végezni, a mezőgazdasági erő- és munkagép kezelője pedig szükség szerint - de naponta legalább egyszer - köteles felülvizsgálni a kipufogó-vezeték és a szikratörő műszaki állapotát. Előfordulhat ugyanis, hogy ezekre éghető anyag rakódik, ebben az esetben a tisztításukról is gondoskodni kell.

A szalma mennyisége és minősége a gabonaterméstől is függ, tudtuk meg Kárpáti Zoltán elnöktől, akinek az idén nem lehet oka panaszra, hisz a nem túl jó adottságú, 12 aranykoronás földeken is hektáronkénti 3,9 tonnás termésátlaggal zárták a búza aratását, de árpából is az országos adatokat messze felülmúló - 1,8 tonnás - eredmény született.

A szövetkezet 2 ezer tonnás éves szalmaszükségletének egy része - 450 tonna - árpaszalma, ezt a szarvasmarhák takarmányozásához használják fel. Az árpaszalmát ugyanis könnyebben meg tudják emészteni az állatok, mint a búza- vagy a rozsszalmát. A fennmaradó búza- és rozsszalmamennyiséget alomnak használják fel. Kárpáti Zoltán elmondta azt is, hogy az idén a jó gabonatermés ellenére sem tudnak elegendő szalmát bebálázni saját földjeikről, ezért 350 tonnát - azaz mintegy ezer bálát - más területekről vásároltak meg.

A szalmabálák egy részét a szántóföldeken hagyják kazalban, a többit pedig behordják az állattartó telepeikre. A behordás elsősorban szállítókapacitás kérdése, az elnök úgy számol, hogy hét-tíz nap alatt végeznek a szállítással, és utána megkezdhetik a tarlóhántást.

Kárpáti Zoltán érdekességként megemlítette azt is, hogy míg tavaly 1450 tonna réti szénát tudtak betakarítani a legelőkről, az idén mindössze 700 tonnát. A jelentős terméskiesés leginkább a téli és a tavaszi szárazság számlájára írható. A legelők kisültek , a szénahiány miatt pedig nehézségeik adódhatnak az állattartóknak, a vasvári szövetkezetnél is a megszokottnál korábban át kell állni a téli takarmányozásra.

A szokatlan melegben a szalmabálák is fokozott tűzveszélynek vannak kitéve. Az elmúlt hét végén, vasárnap is több helyre kellett kihívni a tűzoltókat: Söpte és Szakony külterületén tarló és szalmabála égett, Vassurányban pedig a major épületét is veszélyeztették a lángra kapott hengerbálák, mondta el kérdésünkre Göncz Szabolcs tűzoltó százados, a szombathe-lyi városi tűzoltóság főelőadója. Tőle tudtuk meg azt is, hogy az Országos Tűzvédelmi Szabályzat külön fejezetben taglalja a mezőgazdaságra vonatkozó tűzvédelmi szabályokat. Már aratás idején is fokozottan ügyelni kell az előírások betartására: a betakarítást lehetőleg a közút, illetve a vasútvonal mentén kell megkezdeni, a learatott kalászos terményt, illetve szalmát pedig a közúttól legalább 25 méter távolságra szabad elhelyezni. Fontos szabály továbbá, hogy a vasút és a közút mentén az aratás befejezését követően legalább három méter széles védőszántást kell végezni. A learatott táblán a kazlakat úgy kell elhelyezni, hogy a második sorban lévő kazal az előző sor két kazla közé kerüljön.

Az aratást, kazalozást, szalmaösszehúzást és -bálázást csak tűzoltókészülékkel felszerelt gépekkel lehet végezni, a mezőgazdasági erő- és munkagép kezelője pedig szükség szerint - de naponta legalább egyszer - köteles felülvizsgálni a kipufogó-vezeték és a szikratörő műszaki állapotát. Előfordulhat ugyanis, hogy ezekre éghető anyag rakódik, ebben az esetben a tisztításukról is gondoskodni kell.

A szövetkezet 2 ezer tonnás éves szalmaszükségletének egy része - 450 tonna - árpaszalma, ezt a szarvasmarhák takarmányozásához használják fel. Az árpaszalmát ugyanis könnyebben meg tudják emészteni az állatok, mint a búza- vagy a rozsszalmát. A fennmaradó búza- és rozsszalmamennyiséget alomnak használják fel. Kárpáti Zoltán elmondta azt is, hogy az idén a jó gabonatermés ellenére sem tudnak elegendő szalmát bebálázni saját földjeikről, ezért 350 tonnát - azaz mintegy ezer bálát - más területekről vásároltak meg.

A szalmabálák egy részét a szántóföldeken hagyják kazalban, a többit pedig behordják az állattartó telepeikre. A behordás elsősorban szállítókapacitás kérdése, az elnök úgy számol, hogy hét-tíz nap alatt végeznek a szállítással, és utána megkezdhetik a tarlóhántást.

Kárpáti Zoltán érdekességként megemlítette azt is, hogy míg tavaly 1450 tonna réti szénát tudtak betakarítani a legelőkről, az idén mindössze 700 tonnát. A jelentős terméskiesés leginkább a téli és a tavaszi szárazság számlájára írható. A legelők kisültek , a szénahiány miatt pedig nehézségeik adódhatnak az állattartóknak, a vasvári szövetkezetnél is a megszokottnál korábban át kell állni a téli takarmányozásra.

A szokatlan melegben a szalmabálák is fokozott tűzveszélynek vannak kitéve. Az elmúlt hét végén, vasárnap is több helyre kellett kihívni a tűzoltókat: Söpte és Szakony külterületén tarló és szalmabála égett, Vassurányban pedig a major épületét is veszélyeztették a lángra kapott hengerbálák, mondta el kérdésünkre Göncz Szabolcs tűzoltó százados, a szombathe-lyi városi tűzoltóság főelőadója. Tőle tudtuk meg azt is, hogy az Országos Tűzvédelmi Szabályzat külön fejezetben taglalja a mezőgazdaságra vonatkozó tűzvédelmi szabályokat. Már aratás idején is fokozottan ügyelni kell az előírások betartására: a betakarítást lehetőleg a közút, illetve a vasútvonal mentén kell megkezdeni, a learatott kalászos terményt, illetve szalmát pedig a közúttól legalább 25 méter távolságra szabad elhelyezni. Fontos szabály továbbá, hogy a vasút és a közút mentén az aratás befejezését követően legalább három méter széles védőszántást kell végezni. A learatott táblán a kazlakat úgy kell elhelyezni, hogy a második sorban lévő kazal az előző sor két kazla közé kerüljön.

Az aratást, kazalozást, szalmaösszehúzást és -bálázást csak tűzoltókészülékkel felszerelt gépekkel lehet végezni, a mezőgazdasági erő- és munkagép kezelője pedig szükség szerint - de naponta legalább egyszer - köteles felülvizsgálni a kipufogó-vezeték és a szikratörő műszaki állapotát. Előfordulhat ugyanis, hogy ezekre éghető anyag rakódik, ebben az esetben a tisztításukról is gondoskodni kell.

A szövetkezet 2 ezer tonnás éves szalmaszükségletének egy része - 450 tonna - árpaszalma, ezt a szarvasmarhák takarmányozásához használják fel. Az árpaszalmát ugyanis könnyebben meg tudják emészteni az állatok, mint a búza- vagy a rozsszalmát. A fennmaradó búza- és rozsszalmamennyiséget alomnak használják fel. Kárpáti Zoltán elmondta azt is, hogy az idén a jó gabonatermés ellenére sem tudnak elegendő szalmát bebálázni saját földjeikről, ezért 350 tonnát - azaz mintegy ezer bálát - más területekről vásároltak meg.

A szalmabálák egy részét a szántóföldeken hagyják kazalban, a többit pedig behordják az állattartó telepeikre. A behordás elsősorban szállítókapacitás kérdése, az elnök úgy számol, hogy hét-tíz nap alatt végeznek a szállítással, és utána megkezdhetik a tarlóhántást.

Kárpáti Zoltán érdekességként megemlítette azt is, hogy míg tavaly 1450 tonna réti szénát tudtak betakarítani a legelőkről, az idén mindössze 700 tonnát. A jelentős terméskiesés leginkább a téli és a tavaszi szárazság számlájára írható. A legelők kisültek , a szénahiány miatt pedig nehézségeik adódhatnak az állattartóknak, a vasvári szövetkezetnél is a megszokottnál korábban át kell állni a téli takarmányozásra.

A szokatlan melegben a szalmabálák is fokozott tűzveszélynek vannak kitéve. Az elmúlt hét végén, vasárnap is több helyre kellett kihívni a tűzoltókat: Söpte és Szakony külterületén tarló és szalmabála égett, Vassurányban pedig a major épületét is veszélyeztették a lángra kapott hengerbálák, mondta el kérdésünkre Göncz Szabolcs tűzoltó százados, a szombathe-lyi városi tűzoltóság főelőadója. Tőle tudtuk meg azt is, hogy az Országos Tűzvédelmi Szabályzat külön fejezetben taglalja a mezőgazdaságra vonatkozó tűzvédelmi szabályokat. Már aratás idején is fokozottan ügyelni kell az előírások betartására: a betakarítást lehetőleg a közút, illetve a vasútvonal mentén kell megkezdeni, a learatott kalászos terményt, illetve szalmát pedig a közúttól legalább 25 méter távolságra szabad elhelyezni. Fontos szabály továbbá, hogy a vasút és a közút mentén az aratás befejezését követően legalább három méter széles védőszántást kell végezni. A learatott táblán a kazlakat úgy kell elhelyezni, hogy a második sorban lévő kazal az előző sor két kazla közé kerüljön.

Az aratást, kazalozást, szalmaösszehúzást és -bálázást csak tűzoltókészülékkel felszerelt gépekkel lehet végezni, a mezőgazdasági erő- és munkagép kezelője pedig szükség szerint - de naponta legalább egyszer - köteles felülvizsgálni a kipufogó-vezeték és a szikratörő műszaki állapotát. Előfordulhat ugyanis, hogy ezekre éghető anyag rakódik, ebben az esetben a tisztításukról is gondoskodni kell.

A szalmabálák egy részét a szántóföldeken hagyják kazalban, a többit pedig behordják az állattartó telepeikre. A behordás elsősorban szállítókapacitás kérdése, az elnök úgy számol, hogy hét-tíz nap alatt végeznek a szállítással, és utána megkezdhetik a tarlóhántást.

Kárpáti Zoltán érdekességként megemlítette azt is, hogy míg tavaly 1450 tonna réti szénát tudtak betakarítani a legelőkről, az idén mindössze 700 tonnát. A jelentős terméskiesés leginkább a téli és a tavaszi szárazság számlájára írható. A legelők kisültek , a szénahiány miatt pedig nehézségeik adódhatnak az állattartóknak, a vasvári szövetkezetnél is a megszokottnál korábban át kell állni a téli takarmányozásra.

A szokatlan melegben a szalmabálák is fokozott tűzveszélynek vannak kitéve. Az elmúlt hét végén, vasárnap is több helyre kellett kihívni a tűzoltókat: Söpte és Szakony külterületén tarló és szalmabála égett, Vassurányban pedig a major épületét is veszélyeztették a lángra kapott hengerbálák, mondta el kérdésünkre Göncz Szabolcs tűzoltó százados, a szombathe-lyi városi tűzoltóság főelőadója. Tőle tudtuk meg azt is, hogy az Országos Tűzvédelmi Szabályzat külön fejezetben taglalja a mezőgazdaságra vonatkozó tűzvédelmi szabályokat. Már aratás idején is fokozottan ügyelni kell az előírások betartására: a betakarítást lehetőleg a közút, illetve a vasútvonal mentén kell megkezdeni, a learatott kalászos terményt, illetve szalmát pedig a közúttól legalább 25 méter távolságra szabad elhelyezni. Fontos szabály továbbá, hogy a vasút és a közút mentén az aratás befejezését követően legalább három méter széles védőszántást kell végezni. A learatott táblán a kazlakat úgy kell elhelyezni, hogy a második sorban lévő kazal az előző sor két kazla közé kerüljön.

Az aratást, kazalozást, szalmaösszehúzást és -bálázást csak tűzoltókészülékkel felszerelt gépekkel lehet végezni, a mezőgazdasági erő- és munkagép kezelője pedig szükség szerint - de naponta legalább egyszer - köteles felülvizsgálni a kipufogó-vezeték és a szikratörő műszaki állapotát. Előfordulhat ugyanis, hogy ezekre éghető anyag rakódik, ebben az esetben a tisztításukról is gondoskodni kell.

A szalmabálák egy részét a szántóföldeken hagyják kazalban, a többit pedig behordják az állattartó telepeikre. A behordás elsősorban szállítókapacitás kérdése, az elnök úgy számol, hogy hét-tíz nap alatt végeznek a szállítással, és utána megkezdhetik a tarlóhántást.

Kárpáti Zoltán érdekességként megemlítette azt is, hogy míg tavaly 1450 tonna réti szénát tudtak betakarítani a legelőkről, az idén mindössze 700 tonnát. A jelentős terméskiesés leginkább a téli és a tavaszi szárazság számlájára írható. A legelők kisültek , a szénahiány miatt pedig nehézségeik adódhatnak az állattartóknak, a vasvári szövetkezetnél is a megszokottnál korábban át kell állni a téli takarmányozásra.

A szokatlan melegben a szalmabálák is fokozott tűzveszélynek vannak kitéve. Az elmúlt hét végén, vasárnap is több helyre kellett kihívni a tűzoltókat: Söpte és Szakony külterületén tarló és szalmabála égett, Vassurányban pedig a major épületét is veszélyeztették a lángra kapott hengerbálák, mondta el kérdésünkre Göncz Szabolcs tűzoltó százados, a szombathe-lyi városi tűzoltóság főelőadója. Tőle tudtuk meg azt is, hogy az Országos Tűzvédelmi Szabályzat külön fejezetben taglalja a mezőgazdaságra vonatkozó tűzvédelmi szabályokat. Már aratás idején is fokozottan ügyelni kell az előírások betartására: a betakarítást lehetőleg a közút, illetve a vasútvonal mentén kell megkezdeni, a learatott kalászos terményt, illetve szalmát pedig a közúttól legalább 25 méter távolságra szabad elhelyezni. Fontos szabály továbbá, hogy a vasút és a közút mentén az aratás befejezését követően legalább három méter széles védőszántást kell végezni. A learatott táblán a kazlakat úgy kell elhelyezni, hogy a második sorban lévő kazal az előző sor két kazla közé kerüljön.

Az aratást, kazalozást, szalmaösszehúzást és -bálázást csak tűzoltókészülékkel felszerelt gépekkel lehet végezni, a mezőgazdasági erő- és munkagép kezelője pedig szükség szerint - de naponta legalább egyszer - köteles felülvizsgálni a kipufogó-vezeték és a szikratörő műszaki állapotát. Előfordulhat ugyanis, hogy ezekre éghető anyag rakódik, ebben az esetben a tisztításukról is gondoskodni kell.

Kárpáti Zoltán érdekességként megemlítette azt is, hogy míg tavaly 1450 tonna réti szénát tudtak betakarítani a legelőkről, az idén mindössze 700 tonnát. A jelentős terméskiesés leginkább a téli és a tavaszi szárazság számlájára írható. A legelők kisültek , a szénahiány miatt pedig nehézségeik adódhatnak az állattartóknak, a vasvári szövetkezetnél is a megszokottnál korábban át kell állni a téli takarmányozásra.

A szokatlan melegben a szalmabálák is fokozott tűzveszélynek vannak kitéve. Az elmúlt hét végén, vasárnap is több helyre kellett kihívni a tűzoltókat: Söpte és Szakony külterületén tarló és szalmabála égett, Vassurányban pedig a major épületét is veszélyeztették a lángra kapott hengerbálák, mondta el kérdésünkre Göncz Szabolcs tűzoltó százados, a szombathe-lyi városi tűzoltóság főelőadója. Tőle tudtuk meg azt is, hogy az Országos Tűzvédelmi Szabályzat külön fejezetben taglalja a mezőgazdaságra vonatkozó tűzvédelmi szabályokat. Már aratás idején is fokozottan ügyelni kell az előírások betartására: a betakarítást lehetőleg a közút, illetve a vasútvonal mentén kell megkezdeni, a learatott kalászos terményt, illetve szalmát pedig a közúttól legalább 25 méter távolságra szabad elhelyezni. Fontos szabály továbbá, hogy a vasút és a közút mentén az aratás befejezését követően legalább három méter széles védőszántást kell végezni. A learatott táblán a kazlakat úgy kell elhelyezni, hogy a második sorban lévő kazal az előző sor két kazla közé kerüljön.

Az aratást, kazalozást, szalmaösszehúzást és -bálázást csak tűzoltókészülékkel felszerelt gépekkel lehet végezni, a mezőgazdasági erő- és munkagép kezelője pedig szükség szerint - de naponta legalább egyszer - köteles felülvizsgálni a kipufogó-vezeték és a szikratörő műszaki állapotát. Előfordulhat ugyanis, hogy ezekre éghető anyag rakódik, ebben az esetben a tisztításukról is gondoskodni kell.

Kárpáti Zoltán érdekességként megemlítette azt is, hogy míg tavaly 1450 tonna réti szénát tudtak betakarítani a legelőkről, az idén mindössze 700 tonnát. A jelentős terméskiesés leginkább a téli és a tavaszi szárazság számlájára írható. A legelők kisültek , a szénahiány miatt pedig nehézségeik adódhatnak az állattartóknak, a vasvári szövetkezetnél is a megszokottnál korábban át kell állni a téli takarmányozásra.

A szokatlan melegben a szalmabálák is fokozott tűzveszélynek vannak kitéve. Az elmúlt hét végén, vasárnap is több helyre kellett kihívni a tűzoltókat: Söpte és Szakony külterületén tarló és szalmabála égett, Vassurányban pedig a major épületét is veszélyeztették a lángra kapott hengerbálák, mondta el kérdésünkre Göncz Szabolcs tűzoltó százados, a szombathe-lyi városi tűzoltóság főelőadója. Tőle tudtuk meg azt is, hogy az Országos Tűzvédelmi Szabályzat külön fejezetben taglalja a mezőgazdaságra vonatkozó tűzvédelmi szabályokat. Már aratás idején is fokozottan ügyelni kell az előírások betartására: a betakarítást lehetőleg a közút, illetve a vasútvonal mentén kell megkezdeni, a learatott kalászos terményt, illetve szalmát pedig a közúttól legalább 25 méter távolságra szabad elhelyezni. Fontos szabály továbbá, hogy a vasút és a közút mentén az aratás befejezését követően legalább három méter széles védőszántást kell végezni. A learatott táblán a kazlakat úgy kell elhelyezni, hogy a második sorban lévő kazal az előző sor két kazla közé kerüljön.

Az aratást, kazalozást, szalmaösszehúzást és -bálázást csak tűzoltókészülékkel felszerelt gépekkel lehet végezni, a mezőgazdasági erő- és munkagép kezelője pedig szükség szerint - de naponta legalább egyszer - köteles felülvizsgálni a kipufogó-vezeték és a szikratörő műszaki állapotát. Előfordulhat ugyanis, hogy ezekre éghető anyag rakódik, ebben az esetben a tisztításukról is gondoskodni kell.

A szokatlan melegben a szalmabálák is fokozott tűzveszélynek vannak kitéve. Az elmúlt hét végén, vasárnap is több helyre kellett kihívni a tűzoltókat: Söpte és Szakony külterületén tarló és szalmabála égett, Vassurányban pedig a major épületét is veszélyeztették a lángra kapott hengerbálák, mondta el kérdésünkre Göncz Szabolcs tűzoltó százados, a szombathe-lyi városi tűzoltóság főelőadója. Tőle tudtuk meg azt is, hogy az Országos Tűzvédelmi Szabályzat külön fejezetben taglalja a mezőgazdaságra vonatkozó tűzvédelmi szabályokat. Már aratás idején is fokozottan ügyelni kell az előírások betartására: a betakarítást lehetőleg a közút, illetve a vasútvonal mentén kell megkezdeni, a learatott kalászos terményt, illetve szalmát pedig a közúttól legalább 25 méter távolságra szabad elhelyezni. Fontos szabály továbbá, hogy a vasút és a közút mentén az aratás befejezését követően legalább három méter széles védőszántást kell végezni. A learatott táblán a kazlakat úgy kell elhelyezni, hogy a második sorban lévő kazal az előző sor két kazla közé kerüljön.

Az aratást, kazalozást, szalmaösszehúzást és -bálázást csak tűzoltókészülékkel felszerelt gépekkel lehet végezni, a mezőgazdasági erő- és munkagép kezelője pedig szükség szerint - de naponta legalább egyszer - köteles felülvizsgálni a kipufogó-vezeték és a szikratörő műszaki állapotát. Előfordulhat ugyanis, hogy ezekre éghető anyag rakódik, ebben az esetben a tisztításukról is gondoskodni kell.

A szokatlan melegben a szalmabálák is fokozott tűzveszélynek vannak kitéve. Az elmúlt hét végén, vasárnap is több helyre kellett kihívni a tűzoltókat: Söpte és Szakony külterületén tarló és szalmabála égett, Vassurányban pedig a major épületét is veszélyeztették a lángra kapott hengerbálák, mondta el kérdésünkre Göncz Szabolcs tűzoltó százados, a szombathe-lyi városi tűzoltóság főelőadója. Tőle tudtuk meg azt is, hogy az Országos Tűzvédelmi Szabályzat külön fejezetben taglalja a mezőgazdaságra vonatkozó tűzvédelmi szabályokat. Már aratás idején is fokozottan ügyelni kell az előírások betartására: a betakarítást lehetőleg a közút, illetve a vasútvonal mentén kell megkezdeni, a learatott kalászos terményt, illetve szalmát pedig a közúttól legalább 25 méter távolságra szabad elhelyezni. Fontos szabály továbbá, hogy a vasút és a közút mentén az aratás befejezését követően legalább három méter széles védőszántást kell végezni. A learatott táblán a kazlakat úgy kell elhelyezni, hogy a második sorban lévő kazal az előző sor két kazla közé kerüljön.

Az aratást, kazalozást, szalmaösszehúzást és -bálázást csak tűzoltókészülékkel felszerelt gépekkel lehet végezni, a mezőgazdasági erő- és munkagép kezelője pedig szükség szerint - de naponta legalább egyszer - köteles felülvizsgálni a kipufogó-vezeték és a szikratörő műszaki állapotát. Előfordulhat ugyanis, hogy ezekre éghető anyag rakódik, ebben az esetben a tisztításukról is gondoskodni kell.

Az aratást, kazalozást, szalmaösszehúzást és -bálázást csak tűzoltókészülékkel felszerelt gépekkel lehet végezni, a mezőgazdasági erő- és munkagép kezelője pedig szükség szerint - de naponta legalább egyszer - köteles felülvizsgálni a kipufogó-vezeték és a szikratörő műszaki állapotát. Előfordulhat ugyanis, hogy ezekre éghető anyag rakódik, ebben az esetben a tisztításukról is gondoskodni kell.

Az aratást, kazalozást, szalmaösszehúzást és -bálázást csak tűzoltókészülékkel felszerelt gépekkel lehet végezni, a mezőgazdasági erő- és munkagép kezelője pedig szükség szerint - de naponta legalább egyszer - köteles felülvizsgálni a kipufogó-vezeték és a szikratörő műszaki állapotát. Előfordulhat ugyanis, hogy ezekre éghető anyag rakódik, ebben az esetben a tisztításukról is gondoskodni kell.