Megkopasztott ágazat

A termelők panaszai is jogosnak tűnnek, hiszen sem az áram, sem a gáz, sem a takarmány árának emelését nem tudták érvényesíteni az átvételi árakban. A fejlesztéseket hitelből oldották meg, a részleteket pedig fizetni kell. És az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a 240 forintra csökkentett átvételi ár sem 240, hiszen a vágási selejt, a kötelező biztosítás és egyéb költségek összege végül 223 forintra csökkenti a termelő zsebébe kerülő pénzt.

Szabó István, a sárvári Taravis Kft. ügyvezető igazgatója részletesen felvázolja, miért kerültek nehéz helyzetbe a hazai feldolgozók. Bármilyen meglepő, de a jelenlegi baromfimizéria oka az angol font euróhoz viszonyított romlásával is magyarázható. A korábban jelentős angol exportot bonyolító hollandok ugyanis emiatt a kelet-európai piac felé fordultak, és a hazai boltokban is megjelent a holland csirke. Meg persze a brazil is, amelyet pedig a világkereskedelmi egyezmények miatt vagyunk kénytelenek beengedni a hazai üzletekbe. Szabó István szerint nagy gond az is, hogy Magyarországon jelenleg túl sok, összesen 34 európai uniós kódszámmal rendelkező csirkevágóhíd van. (Közülük a Taravis a második legnagyobb vágásszámú.) Márpedig ha az ágazat talpon akar maradni, akkor elkerülhetetlen a koncentráció. Érdekességként és pozitívumként kell megemlíteni, hogy a baromfifeldolgozó-ipar azon ritka ágazatok egyike, ahol a vágóhidak 80 százaléka magyar tulajdonban van.

Ami pedig az átvételi ár csökkentését illeti, a feldolgozó szerint ez a kényszerintézkedés hosszú távon az érthető módon a veszteségeik csökkentésére törekvő vágóhidak és a termelők közös érdekét szolgálja. Épp ezért türelmet kérnek a csirketartóktól, és remélik, hogy a jelenlegi helyzet csak átmeneti. Ha más nem, hát a jó gabonatermésnek köszönhetően minden bizonnyal csökkenő takarmányárak enyhítenek a termelők gondjain. Szabó István emlékeztetett arra is, hogy az uniós országok közül jelenleg Magyarországon a legmagasabb a csirke átvételi ára.

A termelők azonban annyira kilátástalannak tartják a helyzetet, hogy az agrárminiszterhez fordultak. Dr. Somlai Gyula, a Vasi Broiler BÉSZ ügyvezetője és a Magyar Baromfi Szövetkezetek Szövetségének felügyelőbizottsági elnöke mutatja is a Gráf Józsefnek címzett levelet. A mintegy százezer főt foglalkoztató, és évente 90-100 milliárd forintnyi exportot bonyolító ágazat nevében azt kérik a minisztertől, hogy a baromfi-feldolgozási melléktermékekből előállítható állati eredetű fehérjét és zsírt felhasználhassák a keverék takarmányokban. A húsliszt használata ugyanis jelenleg csak Magyarországon nem megengedett, a tiltásnak semmilyen tudományos alapja nincs, az ártalmatlanítás költsége pedig jelentős terheket ró az állattartókra. A szövetség szerint a takarmányárak emelkedése is ellehetetleníti az állattartók helyzetét. Az állattartás finanszírozása is hagy kívánnivalót maga után: hosszúlejáratú hitelcsomagokra lenne szükség. A forint erősödése is nagy veszteséget okoz az exportorientált baromfiiparnak. A szövetség szeretné elérni továbbá, hogy szülessen egy megállapodás, mely a hipermarketek, a baromfitermelők és -feldolgozók közötti viszonyt szabályozza. Aggályosnak érzik ugyanis, hogy a hipermarketek nyitásához és működéséhez - reklámköltség címén - a termelőknek és a feldolgozóknak is hozzá kell járulniuk. Az árrés maximalizálására is szükség lenne, hiszen vannak olyan áruházláncok, ahol az árrés és az áfa együttes mértéke a 63 százalékot is meghaladja a baromfitermékek esetében.