Róna Péter: Hatalmas hibát követünk el

Róna Péter közgazdász szerint súlyos gond, hogy Magyarországon húsz éve nincsenek megtervezve s megnevezve a gazdasági növekedés fő irányai, enélkül pedig nem lehet előrelépni, s főként nem kikeveredni a mostani válságból. A kormány most is csak kiigazításban, egyensúlyteremtésben tud gondolkodni, az újdonsült miniszterelnök, Bajnai Gordon pedig nyilatkozataiban azt sem titkolta, hogy a lépéssorozat sokaknak fájni fog.

Igen ám, tényleg sokaknak, de nem mindenkinek! Róna Péter úgy látja, hogy a valódi nagytőkések és bankok nem lesznek kárvallottak, annál inkább a bérből és fizetésből élők, a nyugdíjasok, a társadalom alsóbb, érdekérvényesítésre kevésbé képes, kiszolgáltatottabb rétegei. A közgazdász szerint mindez komoly társadalmi feszültsé- gekhez, nehezen kezelhető folyamatok elindulásához vezethet, melyek értelemszerűen nem segítik (sőt!) a válság kezelését.

A kilábaláshoz egész más gondolkodásmódra lenne szükség, csakhogy a mai magyar közgazdász-társadalom 90 százaléka még mindig az egyensúlyteremtést tartja elsődlegesnek, mondván: csak és kizárólag ez alapozza meg a gazdasági kilábalást. Róna Péter szerint viszont ez pontosan fordítva igaz: a gazdasági növekedés elindítása vezethet az egyensúly megteremtéséhez.

A globális válság kezelése során ebben az irányban indult el az USA, Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és számos más ország, s a közgazdász úgy gondolja, hogy nekünk is e trendet kellene követnünk, méghozzá az ország komporatív előnyeire, adottságaira alapozva. Róna Péter szerint kitörési pontként nálunk - jó minőségű földjeink és bőséges vízkészleteink miatt - a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, továbbá a környezetvédelmi ipar, s a geotermikus adottságaink kiaknázása kerülhet szóba. Az állami kiadásokból megtakarított pénzből ezeken a területeken kellene központi fejlesztési programokat indítani, amelyek aztán megmozdítanák a gazdaságot.

Ha nem tesszük, hatalmas hibát követünk el, sokadszor sem vesszük észre, s nem reagálunk arra, ami körülöttünk történik. Példaként Róna Péter elmondta, hogy a Le Monde-ban cikksorozat mutatta be, hogy Kína és a Közel-Kelet gazdag országai milyen erőfeszítéseket, stratégiai lépéseket tesznek az élelmiszerszükségleteik hosszú távú biztosítására. (Kína már nyolcmillió hektár termőföldet vett Oroszországban, s e területekre már 400 ezer embert vitt oda dolgozni...)

Lépten-nyomon látható tehát az élelmiszeripar térhódítása, mi viszont nem fordítunk megfelelő figyelmet az ország mezőgazdasági potenciáljának kiaknázására, s Róna Péter szerint a világszerte új utakat kereső energiaiparban is vannak kiaknázatlan lehetőségeink. A közgazdász úgy véle, ha a termálvizeink adta lehetőségeknek csak a húsz százalékát hasznosítanánk, azzal egy paksi blokk működésének megfelelő energiamennyiséghez jutnánk hozzá. De nem, ezt sem tesszük, hanem csak megszorítunk. Róna Péter elkeserítőnek tartja, hogy a kormányfő szerint a gazdasági növekedésről majd csak jövőre lehet beszélgetni .