Kevesebb zsír az ételben

A kiadvány szerint az egy főre jutó összes élelmiszer-fogyasztás Magyarországon 2007-ben 661 kilogramm volt. Ezen belül az állati eredetű termékek együttes fogyasztása egy százalékkal mérséklődött, a növényi termékek közül 3-4 százalékkal csökkent a cereáliák, a cukor és a burgonya, 7 százalékot meghaladó mértékben esett vissza a zöldségfélék és a gyümölcsök fogyasztása. 

A korábbi évekhez hasonlóan kissé nőtt a halfogyasztás, zsiradékokból és az egyéb növényi eredetű termékekből pedig ugyanakkora mértékű volt. 2007-ben az előző öt év átlagához képest tejből és halból egy főre vetítve 7-12 százalékkal több, tojásból, burgonyából, zöldség- és gyümölcsfélékből 5-9 százalékkal kevesebb fogyott.

Az egy főre jutó hazai húsfogyasztás 2007-ben 63 kilogramm volt, közel azonos a két évvel korábbi mennyiséggel, viszont 4 százalékkal kevesebb az előző évinél. Halból - szintén egy főre vetítve - 3,3 kilogramm volt az asztalon 2007-ben, tíz százalékkal több, mint az előző öt év átlaga. A tojásfogyasztás alig érzékelhetően mérséklődött, míg a vásárolt élelmiszerek mintegy egynegyedét kitevő tejből és tejtermékekből gyakorlatilag ugyanannyit fogyasztottak az emberek.

Éves viszonylatban sem az állati (16 kilogramm/fő), sem a növényi (21,5 kilogramm/fő) zsiradékok fogyasztásában nem történt lényeges elmozdulás, viszont az egy főre jutó liszt- és rizsfogyasztás 2007-ben a 2003-as év szintjére csökkent, és 4 százalékkal maradt el az előző évben mérttől. Feltűnő, hogy hazánkban a burgonyafogyasztás (60 kilogramm/fő) egynegyedével kevesebb az uniós átlagnál. Cukorfogyasztásunk 2007-ben fejenként egy kilogrammal, 31 kilogrammra mérséklődött.

Az összes elfogyasztott élelmiszer 30 százalékát kitevő zöldség és gyümölcs egy főre jutó átalaga 194 kilogramm volt 2007-ben, ez csaknem 8 százalékos csökkenést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Bár az utóbbi évtizedekben a lakosság vitaminigényeinek megfelelően az idényszerűség mérséklődött a fogyasztásban, ma is elmondható, hogy a friss zöldségek és gyümölcsök fogyasztása az év során nem egyenletesen oszlik el.

Mind a friss zöldségek, mind a friss gyümölcsök fogyasztásában kiemelkedő a harmadik negyedév, de a zöldségek esetében a második negyedév fogyasztása is számottevő.

Érdekesség, hogy a legfelső és a legalsó jövedelmi tized zöldség- és - különösen - gyümölcsfogyasztásában jelentős különbség található - állapítja meg a statisztikai hivatal. Míg 2007-ben a legfelső és a legalsó jövedelmi tized élelmiszerekre és alkoholmentes italokra fordított egy főre jutó kiadásai közötti különbség 2,1-szeres volt, addig zöldségekre átlagosan 2,6-szer, gyümölcsökre pedig négyszer annyit költöttek a legfelső tizedbe, mint a legalsó tizedbe tartozók.

2007-ben a gyümölcsök közül a földieper-, a málna- és a ribizli-, továbbá a sárgabarack-, valamint a körtefogyasztásban volt a legnagyobb, 8-9-szeres a különbség a két szélső jövedelmi csoportban, míg a zöldségfélék közül a leveles-száras zöldségek, valamint a zöldborsó fogyasztásában 5-6-szoros volt az eltérés.

A gyermektelenek egy főre jutó zöldség- és gyümölcski-adása átlagosan 1,7-szer magasabb, mint a gyermekes háztartásoké, míg élelmiszerekre fordított kiadásuk 1,4-szer annyi. A kiadások különbsége lényeges változást nem mutatott az elmúlt években.

Az egy főre jutó szeszesital-fogyasztás 2007-ben 11,2 abszolút literről 10,7 literre csökkent, ezen belül borból átlagosan öt literrel kevesebbet, míg sörből 3,6 literrel többet fogyasztottak a magyarok, mint egy évvel korábban. Az égetettszeszesital-fogyasztás mennyisége lényegében nem változott.

Még egy figyelemreméltó adat: az élelmiszerek fogyasztásából eredő egy főre jutó napi tápanyagfogyasztás mennyisége egyötödével haladta meg az ajánlott mértéket.