Mérgesedik a helyzet

Az évi több tízmillió kilogramm sertéshús és sok száz millió liter tej - illetve abból készült termék - mellett, rengeteg, egyes években több százmillió darab tojást is importálunk, ennek egy részét épp a botránnyal érintett térség vállalataitól - áll a MOSZ állásfoglalásában.

A hazai termékek élelmiszerbiztonsági ellenőrzése hagyományosan szigorú, az előírások sok esetben az EU-s normákat is meghaladják, ugyanakkor az Európai Unióhoz történő csatlakozás óta az import termékek hasonlóan szigorú, átfogó ellenőrzésére már nincs mód. Ezért a fogyasztók - eredményes hatósági ellenőrzés hiányában - egyre kiszolgáltatottabbak. elég csak a közelmúlt melanin, BSE, guargumi, és dioxin eseteire gondolni.

Hogy lehet az, hogy a legújabb dioxinbotrány kapcsán több hét után sem tették közzé (sem az EU-s, sem a nemzeti hatóságok) az érintett takarmánygyártó cégek listáját? Hogyan működik az ellenőrzési rendszer ott, ahol sem a takarmány alapanyag- előállító, sem a takarmánygyártó cég nem veszi észre, hogy mérgező anyagot kever az állati takarmányokba? Tudható - e pontosan, hogy az e cégektől származó takarmány nem került e olyan felhasználási helyre, ahonnan állati terméket, vagy abból előállított élelmiszert importálnak Magyarországra?

A MOSZ már évek óta sürgeti az import termékekre vonatkozó ellenőrzés hatékonyságának a javítását. Meg kell követelni, hogy az import áruk is olyan ellenőrzéseken essenek át, amilyeneken a hazai előállítású termékek.

A MOSZ támogatja az Eredeti magyar élelmiszer - jelölés bevezetését, aminek az alkalmazásával elkerülhetőek lennének azok az esetek, hogy a vásárló a szántóföldtől az asztalra kerülésig szigorúan ellenőrzött magyar termék helyett olyan import- terméket vásároljon, amelynél a termék előállítása során nem biztosított a gyártási technológiák hazaival azonos színvonalú ellenőrzése.

Az évi több tízmillió kilogramm sertéshús és sok száz millió liter tej - illetve abból készült termék - mellett, rengeteg, egyes években több százmillió darab tojást is importálunk, ennek egy részét épp a botránnyal érintett térség vállalataitól - áll a MOSZ állásfoglalásában.

A hazai termékek élelmiszerbiztonsági ellenőrzése hagyományosan szigorú, az előírások sok esetben az EU-s normákat is meghaladják, ugyanakkor az Európai Unióhoz történő csatlakozás óta az import termékek hasonlóan szigorú, átfogó ellenőrzésére már nincs mód. Ezért a fogyasztók - eredményes hatósági ellenőrzés hiányában - egyre kiszolgáltatottabbak. elég csak a közelmúlt melanin, BSE, guargumi, és dioxin eseteire gondolni.

Hogy lehet az, hogy a legújabb dioxinbotrány kapcsán több hét után sem tették közzé (sem az EU-s, sem a nemzeti hatóságok) az érintett takarmánygyártó cégek listáját? Hogyan működik az ellenőrzési rendszer ott, ahol sem a takarmány alapanyag- előállító, sem a takarmánygyártó cég nem veszi észre, hogy mérgező anyagot kever az állati takarmányokba? Tudható - e pontosan, hogy az e cégektől származó takarmány nem került e olyan felhasználási helyre, ahonnan állati terméket, vagy abból előállított élelmiszert importálnak Magyarországra?

A MOSZ már évek óta sürgeti az import termékekre vonatkozó ellenőrzés hatékonyságának a javítását. Meg kell követelni, hogy az import áruk is olyan ellenőrzéseken essenek át, amilyeneken a hazai előállítású termékek.

A MOSZ támogatja az Eredeti magyar élelmiszer - jelölés bevezetését, aminek az alkalmazásával elkerülhetőek lennének azok az esetek, hogy a vásárló a szántóföldtől az asztalra kerülésig szigorúan ellenőrzött magyar termék helyett olyan import- terméket vásároljon, amelynél a termék előállítása során nem biztosított a gyártási technológiák hazaival azonos színvonalú ellenőrzése.

A hazai termékek élelmiszerbiztonsági ellenőrzése hagyományosan szigorú, az előírások sok esetben az EU-s normákat is meghaladják, ugyanakkor az Európai Unióhoz történő csatlakozás óta az import termékek hasonlóan szigorú, átfogó ellenőrzésére már nincs mód. Ezért a fogyasztók - eredményes hatósági ellenőrzés hiányában - egyre kiszolgáltatottabbak. elég csak a közelmúlt melanin, BSE, guargumi, és dioxin eseteire gondolni.

Hogy lehet az, hogy a legújabb dioxinbotrány kapcsán több hét után sem tették közzé (sem az EU-s, sem a nemzeti hatóságok) az érintett takarmánygyártó cégek listáját? Hogyan működik az ellenőrzési rendszer ott, ahol sem a takarmány alapanyag- előállító, sem a takarmánygyártó cég nem veszi észre, hogy mérgező anyagot kever az állati takarmányokba? Tudható - e pontosan, hogy az e cégektől származó takarmány nem került e olyan felhasználási helyre, ahonnan állati terméket, vagy abból előállított élelmiszert importálnak Magyarországra?

A MOSZ már évek óta sürgeti az import termékekre vonatkozó ellenőrzés hatékonyságának a javítását. Meg kell követelni, hogy az import áruk is olyan ellenőrzéseken essenek át, amilyeneken a hazai előállítású termékek.

A MOSZ támogatja az Eredeti magyar élelmiszer - jelölés bevezetését, aminek az alkalmazásával elkerülhetőek lennének azok az esetek, hogy a vásárló a szántóföldtől az asztalra kerülésig szigorúan ellenőrzött magyar termék helyett olyan import- terméket vásároljon, amelynél a termék előállítása során nem biztosított a gyártási technológiák hazaival azonos színvonalú ellenőrzése.

A hazai termékek élelmiszerbiztonsági ellenőrzése hagyományosan szigorú, az előírások sok esetben az EU-s normákat is meghaladják, ugyanakkor az Európai Unióhoz történő csatlakozás óta az import termékek hasonlóan szigorú, átfogó ellenőrzésére már nincs mód. Ezért a fogyasztók - eredményes hatósági ellenőrzés hiányában - egyre kiszolgáltatottabbak. elég csak a közelmúlt melanin, BSE, guargumi, és dioxin eseteire gondolni.

Hogy lehet az, hogy a legújabb dioxinbotrány kapcsán több hét után sem tették közzé (sem az EU-s, sem a nemzeti hatóságok) az érintett takarmánygyártó cégek listáját? Hogyan működik az ellenőrzési rendszer ott, ahol sem a takarmány alapanyag- előállító, sem a takarmánygyártó cég nem veszi észre, hogy mérgező anyagot kever az állati takarmányokba? Tudható - e pontosan, hogy az e cégektől származó takarmány nem került e olyan felhasználási helyre, ahonnan állati terméket, vagy abból előállított élelmiszert importálnak Magyarországra?

A MOSZ már évek óta sürgeti az import termékekre vonatkozó ellenőrzés hatékonyságának a javítását. Meg kell követelni, hogy az import áruk is olyan ellenőrzéseken essenek át, amilyeneken a hazai előállítású termékek.

A MOSZ támogatja az Eredeti magyar élelmiszer - jelölés bevezetését, aminek az alkalmazásával elkerülhetőek lennének azok az esetek, hogy a vásárló a szántóföldtől az asztalra kerülésig szigorúan ellenőrzött magyar termék helyett olyan import- terméket vásároljon, amelynél a termék előállítása során nem biztosított a gyártási technológiák hazaival azonos színvonalú ellenőrzése.

Hogy lehet az, hogy a legújabb dioxinbotrány kapcsán több hét után sem tették közzé (sem az EU-s, sem a nemzeti hatóságok) az érintett takarmánygyártó cégek listáját? Hogyan működik az ellenőrzési rendszer ott, ahol sem a takarmány alapanyag- előállító, sem a takarmánygyártó cég nem veszi észre, hogy mérgező anyagot kever az állati takarmányokba? Tudható - e pontosan, hogy az e cégektől származó takarmány nem került e olyan felhasználási helyre, ahonnan állati terméket, vagy abból előállított élelmiszert importálnak Magyarországra?

A MOSZ már évek óta sürgeti az import termékekre vonatkozó ellenőrzés hatékonyságának a javítását. Meg kell követelni, hogy az import áruk is olyan ellenőrzéseken essenek át, amilyeneken a hazai előállítású termékek.

A MOSZ támogatja az Eredeti magyar élelmiszer - jelölés bevezetését, aminek az alkalmazásával elkerülhetőek lennének azok az esetek, hogy a vásárló a szántóföldtől az asztalra kerülésig szigorúan ellenőrzött magyar termék helyett olyan import- terméket vásároljon, amelynél a termék előállítása során nem biztosított a gyártási technológiák hazaival azonos színvonalú ellenőrzése.

Hogy lehet az, hogy a legújabb dioxinbotrány kapcsán több hét után sem tették közzé (sem az EU-s, sem a nemzeti hatóságok) az érintett takarmánygyártó cégek listáját? Hogyan működik az ellenőrzési rendszer ott, ahol sem a takarmány alapanyag- előállító, sem a takarmánygyártó cég nem veszi észre, hogy mérgező anyagot kever az állati takarmányokba? Tudható - e pontosan, hogy az e cégektől származó takarmány nem került e olyan felhasználási helyre, ahonnan állati terméket, vagy abból előállított élelmiszert importálnak Magyarországra?

A MOSZ már évek óta sürgeti az import termékekre vonatkozó ellenőrzés hatékonyságának a javítását. Meg kell követelni, hogy az import áruk is olyan ellenőrzéseken essenek át, amilyeneken a hazai előállítású termékek.

A MOSZ támogatja az Eredeti magyar élelmiszer - jelölés bevezetését, aminek az alkalmazásával elkerülhetőek lennének azok az esetek, hogy a vásárló a szántóföldtől az asztalra kerülésig szigorúan ellenőrzött magyar termék helyett olyan import- terméket vásároljon, amelynél a termék előállítása során nem biztosított a gyártási technológiák hazaival azonos színvonalú ellenőrzése.

A MOSZ már évek óta sürgeti az import termékekre vonatkozó ellenőrzés hatékonyságának a javítását. Meg kell követelni, hogy az import áruk is olyan ellenőrzéseken essenek át, amilyeneken a hazai előállítású termékek.

A MOSZ támogatja az Eredeti magyar élelmiszer - jelölés bevezetését, aminek az alkalmazásával elkerülhetőek lennének azok az esetek, hogy a vásárló a szántóföldtől az asztalra kerülésig szigorúan ellenőrzött magyar termék helyett olyan import- terméket vásároljon, amelynél a termék előállítása során nem biztosított a gyártási technológiák hazaival azonos színvonalú ellenőrzése.

A MOSZ már évek óta sürgeti az import termékekre vonatkozó ellenőrzés hatékonyságának a javítását. Meg kell követelni, hogy az import áruk is olyan ellenőrzéseken essenek át, amilyeneken a hazai előállítású termékek.

A MOSZ támogatja az Eredeti magyar élelmiszer - jelölés bevezetését, aminek az alkalmazásával elkerülhetőek lennének azok az esetek, hogy a vásárló a szántóföldtől az asztalra kerülésig szigorúan ellenőrzött magyar termék helyett olyan import- terméket vásároljon, amelynél a termék előállítása során nem biztosított a gyártási technológiák hazaival azonos színvonalú ellenőrzése.

A MOSZ támogatja az Eredeti magyar élelmiszer - jelölés bevezetését, aminek az alkalmazásával elkerülhetőek lennének azok az esetek, hogy a vásárló a szántóföldtől az asztalra kerülésig szigorúan ellenőrzött magyar termék helyett olyan import- terméket vásároljon, amelynél a termék előállítása során nem biztosított a gyártási technológiák hazaival azonos színvonalú ellenőrzése.

A MOSZ támogatja az Eredeti magyar élelmiszer - jelölés bevezetését, aminek az alkalmazásával elkerülhetőek lennének azok az esetek, hogy a vásárló a szántóföldtől az asztalra kerülésig szigorúan ellenőrzött magyar termék helyett olyan import- terméket vásároljon, amelynél a termék előállítása során nem biztosított a gyártási technológiák hazaival azonos színvonalú ellenőrzése.