Barsiné Pataky Etelka a Duna Stratégiáról

Barsiné Pataky Etelka korábbi berlini előadásából az is kiderült: a Balti-tengeri és a Duna Stratégia összehangolásának pozitív hozadéka lehet az energiaellátási struktúrák fejlesztése. Így a későbbi tárgyalások függvényében elképzelhető, hogy a horvátországi Krk szigetén lévő cseppfolyósgáz-terminált össze lehet kapcsolni a lengyel tengerparti városba, Swinoujsciébe tervezett hasonló terminállal. (Lengyelország nem tartozik a Duna Stratégia megvalósítói közé, ám partnerként 2011 második felétől kezdve komoly szerepe lehet a magyar elnökség terveinek megvalósításában.) Ez a beruházás az egész térség energiabiztonságát szolgálná. A kormánybiztos a Vas megyei mérnökök előtt tartott előadásában azt is hangsúlyozta, hogy a Duna Stratégia résztvevői nem csak makroregionális térben gondolkodnak, hiszen a közlekedés és az energiabiztonság területén például az észak-déli összeköttetés megvalósítását is tervezik. A közép-európai L65 folyosó ugyanis kapcsolatot teremt a Balti- és az Adriai-tenger között, ráadásul érint olyan fontos gazdasági, távközlési pontokat is, amelyek összekötik Európát a Közel-Kelettel és Közép-Ázsiával. A makroregionális stratégia további prioritása a Nyugat-Balkán országaival való együttműködés, hiszen ezzel segíthetik a térség országainak jövőbeli uniós csatlakozását. A Duna Stratégia forrásairól szólva a kormánybiztos hangsúlyozta: a jelenleg is futó hétéves uniós költségvetési ciklusban 100 milliárd eurót különítettek el a Duna-régió számára, s miután a ciklus több mint fele eltelt, látható, hogy a térség a források 50 százalékát még mindig nem használta fel. Barsiné Pataky Etelka szerint, ha valamilyen csoda nem történik, akkor várhatóan a források 30 százaléka elveszik. A pénzügyek taglalását folytatva a kormánybiztos kiemelte: a 2010 őszén Belgrádban tartott Duna-konferencián kiderült, hogy az Európai Beruházási Bank 30 milliárd eurót tudna áldozni a stratégiára, ám egyetlen banki finanszírozásra alkalmas terv sincs.

2010 decemberében a magyar kormány közel 40 projektet fogadott be, melyeket úgy válogattak össze, hogy azok a Duna Stratégiához és az Új Széchenyi Tervhez is kapcsolódjanak. Barsiné Pataky Etelkának meggyőződése, hogy az Új Széchenyi Terv kapcsán több ágazatban is újabb források nyílnak meg, így a kis- és középvállalkozások (kkv) e pénzeket felhasználva erősödhetnek meg. 2012-re pedig megnyitják számukra a régiós teret, s ezzel a kkv-szektor elindulhat a környező országok irányába.

A kormánybiztos hangsúlyozta: az Új Széchenyi Terv a hazai lehetőségek tárát bővíti, míg a Duna Stratégia már makroregionális térre vonatkozik. Az utóbbiban való szerepvállaláshoz azonban partnerek is kellenek, s a kormánybiztos szerint Vas megye az osztrák és szlovén kapcsolatokkal léphet előrébb. Barsiné Pataky Etelka ezért azt javasolta a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamarának, hogy a fővárosi kamarához hasonlóan már most keressenek Duna-menti kapcsolatokat, hiszen csak akkor lehet pályázni a stratégia pénzeire, ha egy adott területen legalább három ország összefog. A kormánybiztos szerint addig érdemes kiépíteni a kapcsolatokat, amíg tart a stratégia tárgyalási időszaka.

A kormánybiztos elmondása szerint az egyeztetések várhatóan a magyar elnökség végére lezárulnak, s ezt követően az Európai Tanács júniusi ülésén a tagállamok jóváhagyhatják a stratégiát. (Ettől kezdve erősödhet meg Lengyelország szerepe, hiszen 2011. július 1-től átveszi az elnökségi feladatokat Magyarországtól. Így Lengyelország a Balti-tengeri stratégia részeseként és a Duna-térséggel ápolt szoros kapcsolataira alapozva vezető szerepet játszhat a két makroregionális stratégia sikerében.)

Barsiné Pataky Etelka korábbi berlini előadásából az is kiderült: a Balti-tengeri és a Duna Stratégia összehangolásának pozitív hozadéka lehet az energiaellátási struktúrák fejlesztése. Így a későbbi tárgyalások függvényében elképzelhető, hogy a horvátországi Krk szigetén lévő cseppfolyósgáz-terminált össze lehet kapcsolni a lengyel tengerparti városba, Swinoujsciébe tervezett hasonló terminállal. (Lengyelország nem tartozik a Duna Stratégia megvalósítói közé, ám partnerként 2011 második felétől kezdve komoly szerepe lehet a magyar elnökség terveinek megvalósításában.) Ez a beruházás az egész térség energiabiztonságát szolgálná. A kormánybiztos a Vas megyei mérnökök előtt tartott előadásában azt is hangsúlyozta, hogy a Duna Stratégia résztvevői nem csak makroregionális térben gondolkodnak, hiszen a közlekedés és az energiabiztonság területén például az észak-déli összeköttetés megvalósítását is tervezik. A közép-európai L65 folyosó ugyanis kapcsolatot teremt a Balti- és az Adriai-tenger között, ráadásul érint olyan fontos gazdasági, távközlési pontokat is, amelyek összekötik Európát a Közel-Kelettel és Közép-Ázsiával. A makroregionális stratégia további prioritása a Nyugat-Balkán országaival való együttműködés, hiszen ezzel segíthetik a térség országainak jövőbeli uniós csatlakozását. A Duna Stratégia forrásairól szólva a kormánybiztos hangsúlyozta: a jelenleg is futó hétéves uniós költségvetési ciklusban 100 milliárd eurót különítettek el a Duna-régió számára, s miután a ciklus több mint fele eltelt, látható, hogy a térség a források 50 százalékát még mindig nem használta fel. Barsiné Pataky Etelka szerint, ha valamilyen csoda nem történik, akkor várhatóan a források 30 százaléka elveszik. A pénzügyek taglalását folytatva a kormánybiztos kiemelte: a 2010 őszén Belgrádban tartott Duna-konferencián kiderült, hogy az Európai Beruházási Bank 30 milliárd eurót tudna áldozni a stratégiára, ám egyetlen banki finanszírozásra alkalmas terv sincs.

2010 decemberében a magyar kormány közel 40 projektet fogadott be, melyeket úgy válogattak össze, hogy azok a Duna Stratégiához és az Új Széchenyi Tervhez is kapcsolódjanak. Barsiné Pataky Etelkának meggyőződése, hogy az Új Széchenyi Terv kapcsán több ágazatban is újabb források nyílnak meg, így a kis- és középvállalkozások (kkv) e pénzeket felhasználva erősödhetnek meg. 2012-re pedig megnyitják számukra a régiós teret, s ezzel a kkv-szektor elindulhat a környező országok irányába.

A kormánybiztos hangsúlyozta: az Új Széchenyi Terv a hazai lehetőségek tárát bővíti, míg a Duna Stratégia már makroregionális térre vonatkozik. Az utóbbiban való szerepvállaláshoz azonban partnerek is kellenek, s a kormánybiztos szerint Vas megye az osztrák és szlovén kapcsolatokkal léphet előrébb. Barsiné Pataky Etelka ezért azt javasolta a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamarának, hogy a fővárosi kamarához hasonlóan már most keressenek Duna-menti kapcsolatokat, hiszen csak akkor lehet pályázni a stratégia pénzeire, ha egy adott területen legalább három ország összefog. A kormánybiztos szerint addig érdemes kiépíteni a kapcsolatokat, amíg tart a stratégia tárgyalási időszaka.

A kormánybiztos elmondása szerint az egyeztetések várhatóan a magyar elnökség végére lezárulnak, s ezt követően az Európai Tanács júniusi ülésén a tagállamok jóváhagyhatják a stratégiát. (Ettől kezdve erősödhet meg Lengyelország szerepe, hiszen 2011. július 1-től átveszi az elnökségi feladatokat Magyarországtól. Így Lengyelország a Balti-tengeri stratégia részeseként és a Duna-térséggel ápolt szoros kapcsolataira alapozva vezető szerepet játszhat a két makroregionális stratégia sikerében.)

2010 decemberében a magyar kormány közel 40 projektet fogadott be, melyeket úgy válogattak össze, hogy azok a Duna Stratégiához és az Új Széchenyi Tervhez is kapcsolódjanak. Barsiné Pataky Etelkának meggyőződése, hogy az Új Széchenyi Terv kapcsán több ágazatban is újabb források nyílnak meg, így a kis- és középvállalkozások (kkv) e pénzeket felhasználva erősödhetnek meg. 2012-re pedig megnyitják számukra a régiós teret, s ezzel a kkv-szektor elindulhat a környező országok irányába.

A kormánybiztos hangsúlyozta: az Új Széchenyi Terv a hazai lehetőségek tárát bővíti, míg a Duna Stratégia már makroregionális térre vonatkozik. Az utóbbiban való szerepvállaláshoz azonban partnerek is kellenek, s a kormánybiztos szerint Vas megye az osztrák és szlovén kapcsolatokkal léphet előrébb. Barsiné Pataky Etelka ezért azt javasolta a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamarának, hogy a fővárosi kamarához hasonlóan már most keressenek Duna-menti kapcsolatokat, hiszen csak akkor lehet pályázni a stratégia pénzeire, ha egy adott területen legalább három ország összefog. A kormánybiztos szerint addig érdemes kiépíteni a kapcsolatokat, amíg tart a stratégia tárgyalási időszaka.

A kormánybiztos elmondása szerint az egyeztetések várhatóan a magyar elnökség végére lezárulnak, s ezt követően az Európai Tanács júniusi ülésén a tagállamok jóváhagyhatják a stratégiát. (Ettől kezdve erősödhet meg Lengyelország szerepe, hiszen 2011. július 1-től átveszi az elnökségi feladatokat Magyarországtól. Így Lengyelország a Balti-tengeri stratégia részeseként és a Duna-térséggel ápolt szoros kapcsolataira alapozva vezető szerepet játszhat a két makroregionális stratégia sikerében.)

2010 decemberében a magyar kormány közel 40 projektet fogadott be, melyeket úgy válogattak össze, hogy azok a Duna Stratégiához és az Új Széchenyi Tervhez is kapcsolódjanak. Barsiné Pataky Etelkának meggyőződése, hogy az Új Széchenyi Terv kapcsán több ágazatban is újabb források nyílnak meg, így a kis- és középvállalkozások (kkv) e pénzeket felhasználva erősödhetnek meg. 2012-re pedig megnyitják számukra a régiós teret, s ezzel a kkv-szektor elindulhat a környező országok irányába.

A kormánybiztos hangsúlyozta: az Új Széchenyi Terv a hazai lehetőségek tárát bővíti, míg a Duna Stratégia már makroregionális térre vonatkozik. Az utóbbiban való szerepvállaláshoz azonban partnerek is kellenek, s a kormánybiztos szerint Vas megye az osztrák és szlovén kapcsolatokkal léphet előrébb. Barsiné Pataky Etelka ezért azt javasolta a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamarának, hogy a fővárosi kamarához hasonlóan már most keressenek Duna-menti kapcsolatokat, hiszen csak akkor lehet pályázni a stratégia pénzeire, ha egy adott területen legalább három ország összefog. A kormánybiztos szerint addig érdemes kiépíteni a kapcsolatokat, amíg tart a stratégia tárgyalási időszaka.

A kormánybiztos elmondása szerint az egyeztetések várhatóan a magyar elnökség végére lezárulnak, s ezt követően az Európai Tanács júniusi ülésén a tagállamok jóváhagyhatják a stratégiát. (Ettől kezdve erősödhet meg Lengyelország szerepe, hiszen 2011. július 1-től átveszi az elnökségi feladatokat Magyarországtól. Így Lengyelország a Balti-tengeri stratégia részeseként és a Duna-térséggel ápolt szoros kapcsolataira alapozva vezető szerepet játszhat a két makroregionális stratégia sikerében.)

A kormánybiztos hangsúlyozta: az Új Széchenyi Terv a hazai lehetőségek tárát bővíti, míg a Duna Stratégia már makroregionális térre vonatkozik. Az utóbbiban való szerepvállaláshoz azonban partnerek is kellenek, s a kormánybiztos szerint Vas megye az osztrák és szlovén kapcsolatokkal léphet előrébb. Barsiné Pataky Etelka ezért azt javasolta a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamarának, hogy a fővárosi kamarához hasonlóan már most keressenek Duna-menti kapcsolatokat, hiszen csak akkor lehet pályázni a stratégia pénzeire, ha egy adott területen legalább három ország összefog. A kormánybiztos szerint addig érdemes kiépíteni a kapcsolatokat, amíg tart a stratégia tárgyalási időszaka.

A kormánybiztos elmondása szerint az egyeztetések várhatóan a magyar elnökség végére lezárulnak, s ezt követően az Európai Tanács júniusi ülésén a tagállamok jóváhagyhatják a stratégiát. (Ettől kezdve erősödhet meg Lengyelország szerepe, hiszen 2011. július 1-től átveszi az elnökségi feladatokat Magyarországtól. Így Lengyelország a Balti-tengeri stratégia részeseként és a Duna-térséggel ápolt szoros kapcsolataira alapozva vezető szerepet játszhat a két makroregionális stratégia sikerében.)

A kormánybiztos hangsúlyozta: az Új Széchenyi Terv a hazai lehetőségek tárát bővíti, míg a Duna Stratégia már makroregionális térre vonatkozik. Az utóbbiban való szerepvállaláshoz azonban partnerek is kellenek, s a kormánybiztos szerint Vas megye az osztrák és szlovén kapcsolatokkal léphet előrébb. Barsiné Pataky Etelka ezért azt javasolta a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamarának, hogy a fővárosi kamarához hasonlóan már most keressenek Duna-menti kapcsolatokat, hiszen csak akkor lehet pályázni a stratégia pénzeire, ha egy adott területen legalább három ország összefog. A kormánybiztos szerint addig érdemes kiépíteni a kapcsolatokat, amíg tart a stratégia tárgyalási időszaka.

A kormánybiztos elmondása szerint az egyeztetések várhatóan a magyar elnökség végére lezárulnak, s ezt követően az Európai Tanács júniusi ülésén a tagállamok jóváhagyhatják a stratégiát. (Ettől kezdve erősödhet meg Lengyelország szerepe, hiszen 2011. július 1-től átveszi az elnökségi feladatokat Magyarországtól. Így Lengyelország a Balti-tengeri stratégia részeseként és a Duna-térséggel ápolt szoros kapcsolataira alapozva vezető szerepet játszhat a két makroregionális stratégia sikerében.)

A kormánybiztos elmondása szerint az egyeztetések várhatóan a magyar elnökség végére lezárulnak, s ezt követően az Európai Tanács júniusi ülésén a tagállamok jóváhagyhatják a stratégiát. (Ettől kezdve erősödhet meg Lengyelország szerepe, hiszen 2011. július 1-től átveszi az elnökségi feladatokat Magyarországtól. Így Lengyelország a Balti-tengeri stratégia részeseként és a Duna-térséggel ápolt szoros kapcsolataira alapozva vezető szerepet játszhat a két makroregionális stratégia sikerében.)

A kormánybiztos elmondása szerint az egyeztetések várhatóan a magyar elnökség végére lezárulnak, s ezt követően az Európai Tanács júniusi ülésén a tagállamok jóváhagyhatják a stratégiát. (Ettől kezdve erősödhet meg Lengyelország szerepe, hiszen 2011. július 1-től átveszi az elnökségi feladatokat Magyarországtól. Így Lengyelország a Balti-tengeri stratégia részeseként és a Duna-térséggel ápolt szoros kapcsolataira alapozva vezető szerepet játszhat a két makroregionális stratégia sikerében.)