Gazdaság

2011.09.02. 02:29

Tizenötezernél is több végelszámolás

A múlt hét végén átlépte országosan a 15 ezret az idén megindult végelszámolások száma. Tavaly egész évben 13 685 esetben indítottak végelszámolást a tulajdonosok vagy a hatóságok a cégek bezárása érdekében. A gyors növekedésben nagy szerepe van a fokozódó hatósági szigornak is.

Kiss Tamás

Tavaly óta a cégek elektronikus úton kötelesek leadni megelőző évi üzleti eredményeiket, és azóta szankcionálja kényszer-végelszámolással a kötelességüknek eleget nem tevő társaságokat a törvény.

Ennek a rendelkezésnek szerzett érvényt nagy tömegben az év elején a NAV és a cégbíróság, ám azóta lassult a cégbíróságok által elrendelt kényszer-végelszámolások növekedési üteme , mondja Csorbai. Az Opten adatai szerint 2009-ről több mint 30 ezer cégnek nincs leadott mérlege, ehhez képest már nem is olyan sok az évi húszezer végelszámolás, amiben természetesen benne vannak azok a cégek is, amelyek bezárásáról kényszerből vagy józan mérlegelés után maguk a tulajdonosok döntenek.

A mérlegleadás elmulasztása miatti kényszer-végelszámolás elrendelése hosszadalmas folyamat, amit a tulajdonosok fellebbezésekkel lassíthatnak. A hiányzó mérleg miatt - felszólítást követően - a NAV felfüggeszti a cég adószámát. Ha a cég az ezt követő 60 napon belül sem tesz eleget kötelezettségének, azaz nem tölti fel mérlegét, színre lép a cégbíróság, amely kezdeményezi a kényszer-végelszámolást. Az erről szóló értesítés kézhezvétele után a cégnek 15 napja van arra, hogy feltöltse adatait és fellebbezzen. Ha ezt is elmulasztja, menthetetlenül bezárják. Normál esetben a végelszámolásról a cég legfőbb szerve hozza meg a döntést, választja ki a végelszámolót. A végelszámoló a végelszámolás során felméri a cég vagyoni helyzetét, behajtja követeléseit, kiegyenlíti tartozásait, szükség esetén értékesíti vagyoni eszközeit. A hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont a cég tagjai között felosztja, és megszünteti a cég működését. A vagyon a cég törlésére vonatkozó végzés meghozatala előtt nem adható ki, így a hitelezőket elvileg nem éri kár az eljárás során. Más a helyzet akkor, ha kiderül, hogy a vagyon nem elég a hitelezők kifizetésére. Ilyenkor a végelszámolás felszámolásba fordul át. A végelszámolás ennek megfelelően alapvetően tisztességes útja egy cég megszüntetésének, de jellemző mutató, hogy Magyarországon a valódi végelszámolások 20-25 százaléka végül felszámolási eljárásként fejeződik be.

Végül pedig arról, hogy a Nyugat-Dunántúl régióban a tavalyi év első hét hónapjában 28,3 százalékkal több felszámolási eljárás indult, mint 2009 hasonló időszakában. Idén, a január-júliusban feljegyzett 802 új eljárás viszont 42-vel kevesebb, mint amennyit 2010 első hét hónapjában volt.

 

Tavaly óta a cégek elektronikus úton kötelesek leadni megelőző évi üzleti eredményeiket, és azóta szankcionálja kényszer-végelszámolással a kötelességüknek eleget nem tevő társaságokat a törvény.

Ennek a rendelkezésnek szerzett érvényt nagy tömegben az év elején a NAV és a cégbíróság, ám azóta lassult a cégbíróságok által elrendelt kényszer-végelszámolások növekedési üteme , mondja Csorbai. Az Opten adatai szerint 2009-ről több mint 30 ezer cégnek nincs leadott mérlege, ehhez képest már nem is olyan sok az évi húszezer végelszámolás, amiben természetesen benne vannak azok a cégek is, amelyek bezárásáról kényszerből vagy józan mérlegelés után maguk a tulajdonosok döntenek.

A mérlegleadás elmulasztása miatti kényszer-végelszámolás elrendelése hosszadalmas folyamat, amit a tulajdonosok fellebbezésekkel lassíthatnak. A hiányzó mérleg miatt - felszólítást követően - a NAV felfüggeszti a cég adószámát. Ha a cég az ezt követő 60 napon belül sem tesz eleget kötelezettségének, azaz nem tölti fel mérlegét, színre lép a cégbíróság, amely kezdeményezi a kényszer-végelszámolást. Az erről szóló értesítés kézhezvétele után a cégnek 15 napja van arra, hogy feltöltse adatait és fellebbezzen. Ha ezt is elmulasztja, menthetetlenül bezárják. Normál esetben a végelszámolásról a cég legfőbb szerve hozza meg a döntést, választja ki a végelszámolót. A végelszámoló a végelszámolás során felméri a cég vagyoni helyzetét, behajtja követeléseit, kiegyenlíti tartozásait, szükség esetén értékesíti vagyoni eszközeit. A hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont a cég tagjai között felosztja, és megszünteti a cég működését. A vagyon a cég törlésére vonatkozó végzés meghozatala előtt nem adható ki, így a hitelezőket elvileg nem éri kár az eljárás során. Más a helyzet akkor, ha kiderül, hogy a vagyon nem elég a hitelezők kifizetésére. Ilyenkor a végelszámolás felszámolásba fordul át. A végelszámolás ennek megfelelően alapvetően tisztességes útja egy cég megszüntetésének, de jellemző mutató, hogy Magyarországon a valódi végelszámolások 20-25 százaléka végül felszámolási eljárásként fejeződik be.

Végül pedig arról, hogy a Nyugat-Dunántúl régióban a tavalyi év első hét hónapjában 28,3 százalékkal több felszámolási eljárás indult, mint 2009 hasonló időszakában. Idén, a január-júliusban feljegyzett 802 új eljárás viszont 42-vel kevesebb, mint amennyit 2010 első hét hónapjában volt.

 

Ennek a rendelkezésnek szerzett érvényt nagy tömegben az év elején a NAV és a cégbíróság, ám azóta lassult a cégbíróságok által elrendelt kényszer-végelszámolások növekedési üteme , mondja Csorbai. Az Opten adatai szerint 2009-ről több mint 30 ezer cégnek nincs leadott mérlege, ehhez képest már nem is olyan sok az évi húszezer végelszámolás, amiben természetesen benne vannak azok a cégek is, amelyek bezárásáról kényszerből vagy józan mérlegelés után maguk a tulajdonosok döntenek.

A mérlegleadás elmulasztása miatti kényszer-végelszámolás elrendelése hosszadalmas folyamat, amit a tulajdonosok fellebbezésekkel lassíthatnak. A hiányzó mérleg miatt - felszólítást követően - a NAV felfüggeszti a cég adószámát. Ha a cég az ezt követő 60 napon belül sem tesz eleget kötelezettségének, azaz nem tölti fel mérlegét, színre lép a cégbíróság, amely kezdeményezi a kényszer-végelszámolást. Az erről szóló értesítés kézhezvétele után a cégnek 15 napja van arra, hogy feltöltse adatait és fellebbezzen. Ha ezt is elmulasztja, menthetetlenül bezárják. Normál esetben a végelszámolásról a cég legfőbb szerve hozza meg a döntést, választja ki a végelszámolót. A végelszámoló a végelszámolás során felméri a cég vagyoni helyzetét, behajtja követeléseit, kiegyenlíti tartozásait, szükség esetén értékesíti vagyoni eszközeit. A hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont a cég tagjai között felosztja, és megszünteti a cég működését. A vagyon a cég törlésére vonatkozó végzés meghozatala előtt nem adható ki, így a hitelezőket elvileg nem éri kár az eljárás során. Más a helyzet akkor, ha kiderül, hogy a vagyon nem elég a hitelezők kifizetésére. Ilyenkor a végelszámolás felszámolásba fordul át. A végelszámolás ennek megfelelően alapvetően tisztességes útja egy cég megszüntetésének, de jellemző mutató, hogy Magyarországon a valódi végelszámolások 20-25 százaléka végül felszámolási eljárásként fejeződik be.

Végül pedig arról, hogy a Nyugat-Dunántúl régióban a tavalyi év első hét hónapjában 28,3 százalékkal több felszámolási eljárás indult, mint 2009 hasonló időszakában. Idén, a január-júliusban feljegyzett 802 új eljárás viszont 42-vel kevesebb, mint amennyit 2010 első hét hónapjában volt.

 

Ennek a rendelkezésnek szerzett érvényt nagy tömegben az év elején a NAV és a cégbíróság, ám azóta lassult a cégbíróságok által elrendelt kényszer-végelszámolások növekedési üteme , mondja Csorbai. Az Opten adatai szerint 2009-ről több mint 30 ezer cégnek nincs leadott mérlege, ehhez képest már nem is olyan sok az évi húszezer végelszámolás, amiben természetesen benne vannak azok a cégek is, amelyek bezárásáról kényszerből vagy józan mérlegelés után maguk a tulajdonosok döntenek.

A mérlegleadás elmulasztása miatti kényszer-végelszámolás elrendelése hosszadalmas folyamat, amit a tulajdonosok fellebbezésekkel lassíthatnak. A hiányzó mérleg miatt - felszólítást követően - a NAV felfüggeszti a cég adószámát. Ha a cég az ezt követő 60 napon belül sem tesz eleget kötelezettségének, azaz nem tölti fel mérlegét, színre lép a cégbíróság, amely kezdeményezi a kényszer-végelszámolást. Az erről szóló értesítés kézhezvétele után a cégnek 15 napja van arra, hogy feltöltse adatait és fellebbezzen. Ha ezt is elmulasztja, menthetetlenül bezárják. Normál esetben a végelszámolásról a cég legfőbb szerve hozza meg a döntést, választja ki a végelszámolót. A végelszámoló a végelszámolás során felméri a cég vagyoni helyzetét, behajtja követeléseit, kiegyenlíti tartozásait, szükség esetén értékesíti vagyoni eszközeit. A hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont a cég tagjai között felosztja, és megszünteti a cég működését. A vagyon a cég törlésére vonatkozó végzés meghozatala előtt nem adható ki, így a hitelezőket elvileg nem éri kár az eljárás során. Más a helyzet akkor, ha kiderül, hogy a vagyon nem elég a hitelezők kifizetésére. Ilyenkor a végelszámolás felszámolásba fordul át. A végelszámolás ennek megfelelően alapvetően tisztességes útja egy cég megszüntetésének, de jellemző mutató, hogy Magyarországon a valódi végelszámolások 20-25 százaléka végül felszámolási eljárásként fejeződik be.

Végül pedig arról, hogy a Nyugat-Dunántúl régióban a tavalyi év első hét hónapjában 28,3 százalékkal több felszámolási eljárás indult, mint 2009 hasonló időszakában. Idén, a január-júliusban feljegyzett 802 új eljárás viszont 42-vel kevesebb, mint amennyit 2010 első hét hónapjában volt.

 

A mérlegleadás elmulasztása miatti kényszer-végelszámolás elrendelése hosszadalmas folyamat, amit a tulajdonosok fellebbezésekkel lassíthatnak. A hiányzó mérleg miatt - felszólítást követően - a NAV felfüggeszti a cég adószámát. Ha a cég az ezt követő 60 napon belül sem tesz eleget kötelezettségének, azaz nem tölti fel mérlegét, színre lép a cégbíróság, amely kezdeményezi a kényszer-végelszámolást. Az erről szóló értesítés kézhezvétele után a cégnek 15 napja van arra, hogy feltöltse adatait és fellebbezzen. Ha ezt is elmulasztja, menthetetlenül bezárják. Normál esetben a végelszámolásról a cég legfőbb szerve hozza meg a döntést, választja ki a végelszámolót. A végelszámoló a végelszámolás során felméri a cég vagyoni helyzetét, behajtja követeléseit, kiegyenlíti tartozásait, szükség esetén értékesíti vagyoni eszközeit. A hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont a cég tagjai között felosztja, és megszünteti a cég működését. A vagyon a cég törlésére vonatkozó végzés meghozatala előtt nem adható ki, így a hitelezőket elvileg nem éri kár az eljárás során. Más a helyzet akkor, ha kiderül, hogy a vagyon nem elég a hitelezők kifizetésére. Ilyenkor a végelszámolás felszámolásba fordul át. A végelszámolás ennek megfelelően alapvetően tisztességes útja egy cég megszüntetésének, de jellemző mutató, hogy Magyarországon a valódi végelszámolások 20-25 százaléka végül felszámolási eljárásként fejeződik be.

Végül pedig arról, hogy a Nyugat-Dunántúl régióban a tavalyi év első hét hónapjában 28,3 százalékkal több felszámolási eljárás indult, mint 2009 hasonló időszakában. Idén, a január-júliusban feljegyzett 802 új eljárás viszont 42-vel kevesebb, mint amennyit 2010 első hét hónapjában volt.

 

A mérlegleadás elmulasztása miatti kényszer-végelszámolás elrendelése hosszadalmas folyamat, amit a tulajdonosok fellebbezésekkel lassíthatnak. A hiányzó mérleg miatt - felszólítást követően - a NAV felfüggeszti a cég adószámát. Ha a cég az ezt követő 60 napon belül sem tesz eleget kötelezettségének, azaz nem tölti fel mérlegét, színre lép a cégbíróság, amely kezdeményezi a kényszer-végelszámolást. Az erről szóló értesítés kézhezvétele után a cégnek 15 napja van arra, hogy feltöltse adatait és fellebbezzen. Ha ezt is elmulasztja, menthetetlenül bezárják. Normál esetben a végelszámolásról a cég legfőbb szerve hozza meg a döntést, választja ki a végelszámolót. A végelszámoló a végelszámolás során felméri a cég vagyoni helyzetét, behajtja követeléseit, kiegyenlíti tartozásait, szükség esetén értékesíti vagyoni eszközeit. A hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont a cég tagjai között felosztja, és megszünteti a cég működését. A vagyon a cég törlésére vonatkozó végzés meghozatala előtt nem adható ki, így a hitelezőket elvileg nem éri kár az eljárás során. Más a helyzet akkor, ha kiderül, hogy a vagyon nem elég a hitelezők kifizetésére. Ilyenkor a végelszámolás felszámolásba fordul át. A végelszámolás ennek megfelelően alapvetően tisztességes útja egy cég megszüntetésének, de jellemző mutató, hogy Magyarországon a valódi végelszámolások 20-25 százaléka végül felszámolási eljárásként fejeződik be.

Végül pedig arról, hogy a Nyugat-Dunántúl régióban a tavalyi év első hét hónapjában 28,3 százalékkal több felszámolási eljárás indult, mint 2009 hasonló időszakában. Idén, a január-júliusban feljegyzett 802 új eljárás viszont 42-vel kevesebb, mint amennyit 2010 első hét hónapjában volt.

 

Végül pedig arról, hogy a Nyugat-Dunántúl régióban a tavalyi év első hét hónapjában 28,3 százalékkal több felszámolási eljárás indult, mint 2009 hasonló időszakában. Idén, a január-júliusban feljegyzett 802 új eljárás viszont 42-vel kevesebb, mint amennyit 2010 első hét hónapjában volt.

 

Végül pedig arról, hogy a Nyugat-Dunántúl régióban a tavalyi év első hét hónapjában 28,3 százalékkal több felszámolási eljárás indult, mint 2009 hasonló időszakában. Idén, a január-júliusban feljegyzett 802 új eljárás viszont 42-vel kevesebb, mint amennyit 2010 első hét hónapjában volt.

 

 

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!