2013.01.14. 16:48
A múlt értékeinek megmentésével is foglalkozik a vasi fonónő
Vép - Nyugdíjasan, autodidakta módon sajátította el a kukoricacsuhé-bábuk készítésének fortélyait Kiricsi Józsefné. Figuráival a paraszti élet egy-egy pillanatát is megörökíti.
- Valamit kellett kezdenem magammal, miután nyugdíjas lettem, s több lett a szabadidőm - indokolja Kiricsi Józsefné a motivációt a csuhébábuk készítésére. - Nem mintha nem lett volna elég teendője a ház körül, mégis úgy érezte, hogy van még energiája másra is.
Apró figuráival a múlt értékeiből ment meg egy pici szeletet Kiricsi Józsefné, a kreatív nyugdíjas fonónő. Fotó: Simon Erzsébet
Vali néni csaknem három évtizedet dolgozott a pamutiparban gyűrűsfonóként. Amikor letette a lantot, több ideje jutott az unokáira, s arra is, hogy időnként ellátogasson a helyi nyugdíjas közösségbe. Az ezredforduló környékén az idősek klubjának egyik rendezvényén előadott egy mesét, s a történetet saját maga sütötte mézeskalács figurákkal illusztrálta. Nagy sikert aratott a bábukkal, később egy kreatív pályázaton döntőbe került a hasonló tésztaalakjaival. Aztán más alapanyagok után nézett, így került a képbe a kukoricalevél, a szalmaszál, a kóc, a dió, szóval mindenféle természet kínálta hozzávaló. Első apró figurás alkotása egy betlehem volt, amit odatett a templomi karácsonyfa alá. Akik látták, további munkára biztatták. Még a Néprajzi Múzeumot is megjárta az állatfigurákkal kibővített betlehem. A kezdetek óta számos alkotás kikerült Vali néni keze alól. Meseillusztrációkat, a régi paraszti élet egy-egy pillanatát fosztásból, szalmából örökíti meg, használati tárgyakat, cekkereket, lábtörlőket pödör.
- Manapság nem könnyű előteremteni az alapanyagot - mondja a kreatív asszony. - A kukoricalevelet a kertünk alatt termelt növény legszebb csöveiről gyűjtöm be. A lófogúnak a legjobb a csuhéja, de ilyet már nemigen termelnek, mi is hibridfajtát ültetünk. A kukoricacsuhé könnyen fonható, hajlítható, pödörhető, kötözhető, ha a munka megkezdése előtt benedvesítem. Színezni dióburokkal, vöröshagymával szoktam. Diót, babot, kukoricaszemet, cseresznyemagot is használok. Kiállításokon többször is részt vettem, ünnepek előtt helyi piaci rendezvényeken csodálkoznak rá a műveimre. De a vásárló kevés: aki megvenné, annak nincs pénze, akinek meg van, az másra költi.