Keresett hiányszakmák

Az iskolarendszerű szakképzés elméleti oldala a tankerülethez került, míg a gyakorlati részéért továbbra is a kamara a felelős. A gazdaság szempontjából fontos, hogy piacképes szakmákat kínáljanak a vállalkozásoknak. Ma még hazánkban nem jellemző a németországi modell, miszerint a vállalat maga, saját költségén taníttatja ki a diákokat, akiknek a későbbiekben állást is kínálnak. A legnagyobb kereslet a hiányszakmákat tanulók iránt mutatkozik. Őket nemcsak az állam támogatja, hanem azok a cégek is, akiknél a diákok a gyakorlati idejüket töltik. Így előfordulhat, hogy egy tanuló akár havi 110 ezer forintot is kereshet. Éppen emiatt ma már a szülők is jobban meggondolják, hova, melyik iskolába íratják a gyermeküket szakmát tanulni.

A 2012/2013-as tanévre vonatkozó ösztöndíjas hiányszakképzések tízes listájában első helyen található a szerkezetlakatos, amit az ács-állványozó, a szerszámkészítő, a gépi forgácsoló, a szakács követ. Szintén kereslet mutatkozik a szociális gondozók, ápolók, a hegesztők, a kőművesek, a szabók és a villanyszerelők iránt. A 2013/2014-es jövő tanévben ugyancsak támogatják az ácsnak, az épület és szerkezet lakatosnak, a gépi forgácsolónak és a hegesztőnek tanulókat. Kőművesre és hidegburkolóra, mechatronikus karbantartóra, női szabóra, szerszámkészítőre, szociális gondozóra és ápolóra, valamint villanyszerelőre is szükség lesz. Ez utóbbi szakmákat tanuló diákok szintén hozzájárulásra számíthatnak.