Túl olcsón kínáljuk magunkat

Miközben a külföldi vendégek száma egy év távlatában 10,7 százalékkal csökkent, addig a belföldi szállóvendégek száma csak 4,5 százalékkal maradt el a tavaly márciusi adatoktól a Nyugat-Dunántúlon. A turisztikai régiókat összehasonlítva megállapítható, hogy az észak-magyarországi, a dél-alföldi, valamint a Tisza-tó környéki szálláshelyek kivételével minden egyes régióban visszaesést tapasztaltak a szállásadók. Ám a gyenge márciusi forgalom ellenére az első negyedévben így is pozitívan zártak a kereskedelmi szálláselyek a tavalyi január márciusi adatokhoz képest.

- Ezekből a számokból hosszú távú következtetéseket ne nagyon vonjon le az, aki turizmuskutatást végez, ugyanis egyrészt gyakran változik a KSH módszertana, másrészt a statisztikai és a turisztikai régió nem minden esetben fedi egymást - vonja le a következtetéseket Balogh Károly Zsolt, a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára, illetve az országos TDM-szövetség (Turisztikai Desztináció Menedzsment) elnöke. Majd hozzátette:

- Példának okáért turisztikai régóként nem tartozik hozzánk Hévíz, vagy Zalakaros, ami pedig nem kevesebb, mint másfélmilliós vendégéjszakát jelent. Harmadrészt a magánszállások vendégforgalma is kimarad ezen kimutatásokból. Ezek helyett inkább hosszú távon kellene vizsgálni a folyamatokat. A vendégforgalom most kezdi elérni a 25 évvel ezelőtti szintjét, ám a minőségi szálláshelyeink kapacitása eközben háromszorosára nőtt; azaz a magyar turizmus még mindig nem tud annyit, mint a 80-as években. Konkrétan a turisztikai rendszerváltás még nem történt meg.

Három régió kivételével az egész országban csökkent a kereskedelmi vendégéjszakák száma márciusban (Grafika: Kelemen Attila)

A TDM-szövetség elnöke azt is hozzátette, hogy elsősorban nem azt kell vizsgálni, hogy hónapról hónapra hány éjszakát töltenek nálunk a vendégek, hanem azt, hogy valójában mennyit is költenek a turisták a szolgáltatásokért, illetve ki felel magáért a turizmusért.

- Jelenleg bármi is történik a turizmusban, az spontán folyamatok eredménye, azaz az idegenforgalom szervezeti rendszere 25 év alatt nem épült ki. Az, amitől profibbak az osztrákok, vagy a svájciak, az annak köszönhető, hogy nekik van turizmusmenedzsment szervezetük. Az utóbbi években elindult egy folyamat a TDM révén, ahol azt vizsgáljuk, hogy külföldi minta alapján miként lehetne javítani az összképen. Azaz elméleti síkon van már előrelépés, ám gyakorlatban még nincs mögöttes szabályozás.

A főtitkártól azt is megtudtuk, hogy jelenleg csak alacsony szobaárakkal olcsón tudjuk eladni magunkat, ami nem túl kecsegtető:

- A mostani vendégforgalom akkor lenne elfogadható, ha az országos átlagár legalább a másfélszerese lenne a jelenleginek. A kultúránkat ami egyedülálló Európában már illene 21. századi köntösbe csomagolva menedzselni és eladni. Amíg ez nem valósul meg, addig a statisztikai adatok sem fogják minden esetben tükrözni a valós helyzetet.

AZ ALACSONY SZOBAÁRAK HÁTULÜTŐJE

Balogh Károly Zsolt szerint az a játszadozás, hogy egyre olcsóbbak vagyunk azért, hogy minél magasabbnak tűnjenek a vendégéjszaka-számok, káros is lehet. Nem azon múlik a turizmus gazdasága, hogy tömegével érkezzenek olcsó vendégek. Ez csak arra jó, hogy lepusztítsa az infrastruktúrát, olcsó szolgáltatásokat generáljon tömegével. Sorbanállás van, környezetterhelés van, fenntarthatatlanság van. Drágábban kell értékesítenünk magunkat, ám ehhez minőségibb, megfelelően menedzselt szolgáltatásokra van szükség.