Lassan kiürülnek az istállók

Vas megyében 2013. december elsején 12 százalékkal kevesebb szarvasmarhát istállóztak, mint egy évvel korábban, a sertésállomány egy esztendő alatt 15 százalékkal zsugorodott. A megyében gondozott tyúkok létszáma 1,8 százalékkal csökkent, a pulykaállomány három év alatt a felére apadt.

– A kormány már régebben felismerte, hogy a mezőgazdaság termelési értékében az állattenyésztés mintegy egyharmados részaránya alacsony, ezért számos intézkedést hozott, de az adatok mégis azt mutatják, hogy az állatállomány csökkenése nem állt meg – mondta Rácz Károly, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Vas Megyei Igazgatóságának elnökhelyettese. Az állatállomány fogyásának okairól a szakember így vélekedik:

– A rendszerváltás előtt az állatok fele a háztájiban nőtt fel. Mára viszont a szarvasmarha eltűnt a portáktól, sertés is alig-alig van, de baromfit is egyre kevesebben tartanak falun. A mai kor embere ugyanis már nem vállalja fel az állattartással járó kötöttségeket. A folyamatot az is erősítette, hogy kiutálták a falvakból az állatokat.

A haszonállatok közül egyedül a szarvasmarha esetében nőtt kicsit az az állomány létszáma. Grafika: Kelemen Attila

A szakember szerint az állati termékek értékesítésénél nem működik megfelelően az integráció sem.

– Ma már nincsenek háztáji agronómusok, felvásárló szervezetek. Míg a növénytermesztésben válogatni lehet a termeltetők között, az állattenyésztésben az integráció szinte csak a baromfitenyésztés esetében működik. Gond az is, hogy a kisüzem nagyon érzékeny a gazdaságosságra, a biztonságra. És ha pedig valaki egyszer abbahagyja az állattartást, csak nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem kezdi újra.

– Sokan mondják, hogy majd akkor lesz több az állat, ha magasabbak lesznek a felvásárlási árak, vagy a takarmánygabona ára nem kerüli el a 40 ezer forint/tonna értéket – folytatja Rácz Károly. – Az élelmiszer igen magas áfája sem támogatja a fogyasztás emelkedését, a kísérleti jelleggel 5 százalékra csökkentett sertéshús áfával a feketegazdaságot igyekeznek visszaszorítani, de ennek árát valójában az áfakörös állattartók fizetik meg.

Némi pozitív változás mutatkozott a szakember szerint 2013-ban a kérődzők (szarvasmarha, juh) létszámában, ez azonban nem a minőségi tenyésztés, a hatékonyabb termelés irányában történt – tette hozzá. Az új állattartók zöme ugyanis a földalaptól bérelt területekre vállalt be állattartás, vagy a földtörvényben megtalálható állattartói előjogok érdekében vásárolt jószágot. A legtöbb esetben nem a minőség volt a fő szempont, hanem hogy minél olcsóbb legyen a tenyésztés. Úgy véli, sokan igazából nem is gondolták végig, hogy mivel jár az állattartás, csak a földszerzés, a növénytermesztés hozama, haszna motiválta őket. Ezért félő, hogy elégedetlen, csalódott gazdák lesznek ezekből az állattartókból.