12 szakma, amelyben azonnal állást kaphat Vas megyében

A Vas megyei munkahelydömping és a hiányszakmák kérdése időről- időre előtérbe kerül, és az állam is foglalkozik a kérdéssel, hiszen támogatják a hiányszakmákra való felkészítést. A Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara MFKB-koordinátorától, Kiss-Bauer Szilviától megtudtuk, a kamarának van a Nemzeti Adó és Vámhivatallal és a Munkaügyi Központtal is egy együttműködése, így hozzáférnek olyan adatokhoz, mint, hogy hányan dolgoznak egy adott munkakörben, mennyi az álláskereső, és ehhez képest a munkáltatók mekkora létszámigényt jelentenek be.

Az így kapott adatok összefésülése során világosan látszik, hogy melyek azok a szakmák, ahol hiány van a munkaerőpiacon például régiónkban is.

fotó: Unger Tamás

Kovács Vince, a kamara elnöke elmondta: azok a foglalkozások, amelyek jelenleg hiányszakmaként vannak nyilvántartva, az egyik percről a másikra nem változnak meg. Az azonban előfordulhat, hogy újabb szakmákkal bővül a lista és az is elképzelhető, hogy a képzések hatására egyes, ma még hiányszakmaként számon tartott foglalkozások lekerülnek a listáról. Kovács Vince hozzátette, esetenként előfordulhat, hogy évek kellenek ahhoz, míg egy szakma lekerül a listáról, annak ellenére is, hogy megindult a kereslet a hiányszakmák iránt.

Na de lássuk, melyek azok a szakmák, amelyekkel játszva találnánk állást Vas megyében. Ilyen

1.       az ács,
2.       az asztalos,
3.       a gépi forgácsoló,
4.       a hegesztő,
5.       az ipari gépész,
6.       a kőműves és hidegburkoló,
7.       a mezőgazdasági gépész,
8.       a női szabó,
9.       a szerszámkészítő,
10.   a szociális gondozó és ápoló,
11.   a villanyszerelő,
12.   a dísznövénykertész.

Diákokat támogat a kormány

A kormány ösztönzi is a diákokat, hogy a hiányszakmákat válasszák hivatásukul. Havonta 10-30 ezer forintos ösztöndíjat kaphatnak azok, akik a szakiskolában hiányszakmát tanulnak. A szakiskolai tanulmányi ösztöndíj azoknak a diákoknak jár, akik nappali képzésben tanulnak, és az első szakképesítésüket szerzik meg valamelyik hiányszakmában. Az ösztöndíj összegét félévente határozzák meg: az első félévben mindenki havonta 10 ezer forintot kap, utána a tanulmányi eredménytől függ a támogatás mértéke, de akár havi 30 ezer forint is lehet. Az ösztöndíjat akkor kaphatják meg a diákok, ha az előző félévben legalább 2,51 volt az átlaguk. Nem jár a támogatás, ha évet ismételnek, és ha az igazolatlan óráik száma a tanévben meghaladta a tízet, vagy ha fegyelmi büntetést kaptak.

Kétségtelen, hogy hiány van a jól képzett szakmunkásokból, technikusokból és szakemberekből, és a vállalkozások nehezen találnak jó, szakképzett munkaerőt. Az adatok elkeserítőek: míg a 90-es években 170 ezer fiatal végezte el az általános iskolát, addig tavaly ez a szám 120 ezerre csökkent. Tehát 50 ezer gyerek „tűnt el” a rendszerből. Elmondható, hogy ezek a diákok döntő többségében a szakképzésből tűntek el. Emellett a következő években, a hiányszakmákban közel 50 ezer ember megy nyugdíjba a munkaerőpiacról. A munkanélküli regiszterben szereplők hatvan százaléka pedig nem rendelkezik szakképzettséggel.

Milyen állásokat hirdetnek?

Az, hogy Vas megyében gyakorlatilag nincs munkanélküliség, valamint, hogy „az nem dolgozik, aki nem akar”, csak félig igaz. A Vas Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának honlapján ugyan mi is több száz állást találtunk, leginkább varrónőt, mérnököt, autóbuszvezetőt, teherautósofőrt, lakatost, asztalost, ápolót, péket, eladót, és kőművest keresnek. Igen ám, csakhogy nem csak az álláskeresők java nem rendelkezik képesítéssel, de az állásajánlatok zöme is olyan munka, amely nem igényel szakképesítést. Ráadásul a sokak által igencsak preferált adminisztrációs területen gyakorlatilag nincs munka. Az pedig nem várható el egy diplomás végzettségű álláskeresőtől, hogy elvállaljon egy képesítést nem igénylő állást. Arról nem beszélve, hogy messze a legtöbb állásajánlat Szombathelyen érhető el, így a megye peremén élők hátrányban vannak a megyeszékhelyen élőkkel szemben.

Zombik a munkahelyen

Sok munkavállaló küzd azzal a problémával, hogy csak „van” a munkahelyén. Nincs kihívás, a fizetés sem túl jó, ezáltal eléggé csökken a teljesítmény és a produktivitás. Így a lelkesedést fenntartó sikerek sem igazán jönnek. Kiss Péter volt már riporter, szerkesztő, rendező-producer, programigazgató, most éppen a coaching-ban utazik. Ha valaki, akkor ő igazán tudja, hogy mit kell tennie egy munkáltatónak és egy munkavállalónak, hogy sikeresek legyenek, és jól érezzék magukat. Szerinte az innovatív munkahelyek létrehozásában van a jövő. Ma a digitális korszakban bárki számára elérhető gyakorlatilag ugyanaz az információ az interneten, ezért nagyon lényeges az innováció. Az első cél, hogy eleve kreatív munkavállalókat alkalmazzanak a cégek. Ha ilyen nincs, akkor el kell érni, hogy a munkavállalókban megmozduljon a kreativitás. Kiss Péter véleménye szerint, rengeteg zombi dolgozik a munkahelyeken, akik csak teszik a dolgukat, de abszolút nem motiváltak. Éppen ezért állandóan stimulálni kell az embereket, hogy hozzanak kreatív ötleteket. Márpedig a kreativitás mérhető haszonnal jár. Kiss Péter azt tanácsolja, hogy dacból ne mondjon fel senki, de annál a cégnél sokáig maradni ahol egyáltalán nem kíváncsiak az ötletünkre, nem érdemes.