Labda a semmiből

A Diósgyőr (1-1) ellen vasárnap ötödik bajnokiját játszotta a  Szombathelyi Haladásban a 24 esztendős belső védő, Dvorschák Gábor, aki eddig kétszer kezdőként, háromszor pedig csereként lépett pályára.

Diósgyőrben a 32. percben az ő fejesgóljával egyenlített a vasi együttes.

- Noha az előzetesen megadott összeállítás szerint csak csere voltam, számítottam rá, hogy kezdek, mivel  egész héten a három belső védős felállást gyakoroltuk – mondta Dvorschák Gábor. –  Így is álltunk fel, de mivel láttuk, hogy a diósgyőriek két támadó helyett egy kimondott csatárral és egy árnyékékkel támadnak, rövid időn belül visszaálltunk a korábban megszokott, két belső védős felállásra. Az első félidő első felét mi uraltuk, mégis mi kaptunk gólt. Szerencsére hamarosan sikerült egyenlítenünk. Halmosi Peti adta be jobbról a szögletet,  a nagy tömörülés miatt azonban csak az utolsó pillanatban vettem észre a labdát –  szerencsére így is  sikerült befejelnem. A  meccsen az volt a feladatom, hogy sarokrúgásoknál a hosszú oldalról robbanjak be, tehát abszolút tudatos, begyakorolt szituációból szereztük a gólt. A második félidőt is megpróbáltuk úgy kezdeni, mint az elsőt, ám ez nem sikerült,  nagyon ránkjött a Diósgyőr. Megváltozott a játék képe is, brusztolósabb lett a meccs, de ha egy-két kontránkat jobban végigvisszük, nyerhettünk volna.  De azt mondom, reális a végeredmény. Sokan gratuláltak a gólomhoz, de a döntetlen a csapat érdeme, nem az enyém. Ez volt a harmadik NB I-es gólom, korábban még az Újpestben egyet fejjel, egyet lábbal szereztem.

Dvorschák Gábor fejesgólja

- Megpróbáltam egyszerűen futballozni, nem mentem bele olyan felesleges szituációkba, amelyekből rosszul jöhettem volna ki. Szerintem sikerül helytállnom. Ez nem azt jelenti, hogy mostantól bérelt helyem lenne a kezdőben, továbbra is nagy harc lesz a posztokért. Ami a céljainkat illeti, nem mondtunk le a dobogóról, ha a Paks, majd az FTC ellen, sorsdöntő  hazai meccseket behúzzuk, már bármi előfordulhat. - zárta szavait Dvorschák Gábor.