fontos kereskedelmi útvonal

2019.07.12. 10:18

Trieszt lesz az új tengeri kijáratunk

Hatvan évre egy 32 hektáros, 300 méteres partszakasszal rendelkező adriai kikötő koncessziós jogát kapja meg Magyarország, mindössze 31 millió euróért. A hazai tengeri kereskedelem új távlatok elé néz.

Nemcsak az ipari forradalom előtti, középkori történelem folyamán volt jelentősége annak, hogy melyik országnak milyen kikötője, kereskedelmi útvonalai és lehetőségei vannak, de a legújabb korban, a XXI. században sem mellékes mindez. Sőt, bár a világkereskedelem alapvetően szabad, azért

egy országnak – már csak a jövője miatt is – stratégiailag lényegesek a kereskedelmi útvonalak.

Egy tengertől sajnálatos módon teljesen elzárt ország, mint hazánk számára pedig ennél is fontosabb a tengeri kijárat – írja a Figyelő.

Tomka Tibor cikkében kifejti: nem véletlen, hogy

a kormányzat évek óta keresi a módot arra, hogy valamelyik jelentősebb adriai kikötőben stratégiai érdekeltséget, tulajdonrészt szerezzen az ország.

Hosszú éveken át a szlovéniai Koper tűnt befutónak, ott azonban – egyelőre legalábbis – kútba esett a kikötő fejlesztésével kapcsolatos magyar szerepvállalás lehetősége.

Mivel utóbbinak az esélye halványulni kezdett, logikus lépés volt a magyar döntéshozók részéről, hogy a Kopertől mindössze húsz kilométernyire, közúton húszpercnyire lévő olasz kikötővárosban, Triesztben keressenek lehetőségeket.

A településen 32 hektáros területen kikötőt és logisztikai bázist hoz létre a budapesti kormányzat mintegy 100 millió eurós (32 milliárd forintos) beruházással.

A háromszáz méter hosszú partszakasszal rendelkező területet 31 millió euróért (10 milliárd forintért), hatvanéves koncessziós szerződés keretében kapja meg hazánk.

Ezzel pedig minden infrastrukturális feltételt megteremtenek ahhoz, hogy a magyar cégek 24 órán belül eljuthassanak közúton vagy vasúton az új, hazai érdekeltségű tengeri kijárathoz.

A trieszti vámszabad területen, infrastrukturális beruházást terveznek annak érdekében, hogy a hazai cégek innen bonyolíthassák le tengeri irányú exportjuk érdemi részét. A becslések szerint az áruforgalom várhatóan mintegy kétmillió tonna, kikötői egységben mérve 78 ezer konténer (TEU) lesz évente.

A Külgazdasági és Külügyminisztériumban a lapnak elmondták:

a magyar szállítók Trieszten keresztül bonyolított forgalma 2016-hoz képest duplájára emelkedett 2017-ben, a konténervonatok száma pedig triplájára nőtt.

A döntést indokolva hozzátették, hogy míg Koper további fejlődésének gátat szab a kikötő túltelítettsége és a szűk tengeri, illetve vasúti keresztmetszetek, addig Trieszt jelentős fejlődési potenciállal rendelkezik.

Az olaszországi tengeri kijárat több szempontból is a legforgalmasabb kikötő a földközi-tengeri régióban, amely képes a legnagyobb hajók fogadására, emellett szabadkikötői státusszal is rendelkezik.

2024-ig a teljes magyar közúti és vasúti hálózaton rendkívüli fejlesztéseket hajt végre a kormány. Közúti korszerűsítésre 3200 milliárd, vasútfejlesztésre 2022-ig 1500 milliárd forintot fordítanak.

Ennek részeként épül meg a Via Kárpátia nevű, Lengyelország által javasolt kereskedelmi és szállítási útvonal. Ez észak–déli irányban szeli majd ketté Közép-Európát: Litvániától egészen Görögországig fog tartani. A Kassa–Miskolc–Debrecen–Nagyvárad útvonalon végig autópályán lehet majd közlekedni.

Az úgynevezett határkeresztező fejlesztések keretében pedig a jövő év végéig elkészül az új komáromi Duna-híd, valamint a szlovák–magyar határt átszelő gyorsforgalmi út is, amely összeköti Budapestet és Pozsonyt.

 

Ezek is érdekelhetik