jó ötlet volt

2020.01.14. 22:05

115 milliárdos nyereség lett az aranytartalék hazahozatalából (videó)

Bevált Orbán Viktor kezdeményezése, hogy az MNB gondolja át az aranystratégiát, így végül tízszeresre növelték a tartalékot.

A Mandiner arról ír, hogy több ország vezetőiben is felmerült az aranytartalék hazavitelének gondolata. 2018 novemberében Donald Trump amerikai elnök szankciókat léptetett érvénybe a venezuelai aranyszektor ellehetetlenítésére, hogy Maduro elnök ne tudja hazavinni országa londoni jegybankban tárolt tartalékait. 2019 végén pedig Robert Fico nyilatkozott úgy, hogy Szlovákiának haza kell vinnie aranyát, mert még szövetségeseiben sem bízhat meg, főleg miután 1938-ban a nagyhatalmak felosztották Csehországot. Az elmúlt években a lengyelek és a németek is így tettek: 2019 novemberében Lengyelország száz tonna aranyrudat, szállított haza a brit jegybankból (Bank of England). Németország korábban, ötéves művelet eredményeként vitte haza aranyát Párizsból és New Yorkból 2017-ben.

Épp az évtized áremelkedése előtt vettük vissza az aranyat

Az arany ára óriási növekedésbe kezdett. Az Economist infografikája mutat rá arra, hogy

2020 eleje aranyár-emelkedés tekintetében felkerült a hetvenes évek óta számított négy legnagyobb növekedési időszak toplistájára.

Csak a 2001. szeptember 11-i terrortámadások és az 1979-es iráni túszdráma idejében nőtt egy hét alatt nagyobb mértékben az arany világpiaci ára, mint most 2020 januárjában, amikor az USA meggyilkolta az iráni Kászim Szulejmánit.

A Makronóm hasábjain már 2019 márciusában jelezte az amerikai Tom Luongo, hogy „talán még egy lefelé menet lesz az aranyárakban (dollárban mérve), de erős bikapiac jön 2019-től vagy 2020-tól”.

Lenullázás helyett megtízszerezték

A lap emlékeztet rá, hogy 2017-ben azt az álhírt terjesztették, hogy a jegybank megszabadult Magyarország aranytartalékától. Valójában egy derivatív ügyleten keresztül történő befektetésnek köszönhetően egy másik sorba került át a friss jegybankmérlegben az aranytartalék.

Egy évvel később Magyarország pedig már megtízszerezte a tartalékot, ami csupán néhány hónap leforgása alatt nagyjából 115 milliárd forintos nyereséget eredményezett.

Hozzá kell tenni, hogy bár az arany piaci értéke nőtt, ez az összeg nem realizált nyereség (az arany eladása esetén realizálódna ez az egyelőre nem realizált hozam).

A régi közgazdaságtan szerint az arany nem fontos

Hoffman Mihály, az MNB igazgatója szerint van, aki 20-30 évvel ezelőtti dogmáknál ragadt le, s nem veszi figyelembe, hogy az aranytartalék növelése és országon belüli birtoklása összhangban van a nemzetközi trendekkel, támogatja a pénzügyi stabilitást, és tovább erősítheti a hazánk iránti piaci bizalmat. „A világgazdaságban kialakult geopolitikai feszültségek mentén az elmúlt években felgyorsultak a nagyobb feltörekvő országok jegybankjainak aranyvásárlásai. Az aranytartalék növelése mögött gazdaságstratégiai szempontok állnak: az arany normál piaci körülmények mellett meglévő bizalomerősítő szerepe válsághelyzetben tovább erősödik” – írta, emlékeztetve arra, hogy az MNB döntései mögött nem befektetési vagy spekulációs, hanem egyszerűen stabilitási szándékok álltak.

Így tehát, akár csökken, akár tovább növekszik ez a „nyereség”, ez inkább egy, az adott körülmények között helyesnek tekinthető döntés kedvező mellékhatása, amit nem annyira a hozam alapján érdemes megítélni.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!