Új korszak kezdődik a magyarságkutatásban

Az emberi erőforrások minisztere a Demokratának adott interjúban ismertette: az újonnan létrehozott Magyarságkutató Intézet „főképp a honfoglalás előtti magyar történelemre és a magyarság őstörténetének interdiszciplináris kutatására fókuszál, de terítékre kerülnek az V–IX. századi sztyeppeközösségek, a magyar középkor, a hazai és külföldi írott és elbeszélő levéltári kutatás, vallástörténeti néprajzi és népzenei kutatások, oktatás és képzés, angol és magyar nyelvű folyóirat kiadása, a korai magyar történelem helyének vizsgálata a XXI. századi magyar önazonosságtudatban, továbbá a magyar nyelv kutatása, középtávú magyar nyelvstratégia kidolgozásának irányítása és felügyelete” is.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy nagy társadalmi érdeklődés övezi a magyarság eredetét, nyelvét, történetét és kultúráját, ugyanis több évtizeden át pontatlan vagy valótlan információk jutottak el az emberekhez. A miniszter felidézte a magyar nyelv eredetével kapcsolatos türk-finnugor vitát, megjegyezte, hogy az aktuálisan elfogadott finnugor elmélet jelenleg is csak hipotézis, és hangsúlyozta, hogy

az, hogy sokgyökerű nemzet vagyunk, nem jelenti azt, hogy nem kell a témával tovább foglalkoznunk, hiszen számos kérdés áll megválaszolatlanul.

Mint mondta: „Sok tudomány foglalkozott a magyarság eredetével, nemcsak a nyelvészet, hanem a régészet, az antropológia, a népművészet, a zenekutatás, legújabban az archeogenetika, ami rendkívül korszerű és nagyon pontos tudomány, és mások. De ezek a tudományágak eddig mindig elbeszéltek egymás mellett. Mindegyik képviselői mondták a magukét, és nem vettek tudomást a többiekről.”

Kásler Miklós szerint a magyarság eredetének, nyelvének kérdése tehát korántsem tekinthető lezárt ügynek. Megjegyezte: még a matematika sem teljesen egzakt tudomány, mint ahogy egy tudományág „sem lehet statikus és véges”. „Az orvostudomány például meglehetősen pontos, de amit én öt évvel ezelőtt tanítottam szakorvosoknak az onkológiáról, abból ma már szinte semmi nem úgy van. Folyamatosan jönnek új információk, új ismeretek” – tette hozzá, utalva mindezzel arra, hogy a folyamatos kutatás nem csak indokolt, de szükséges is.

Arra a kérdésre, hogy mely tudományágak együttműködésére épít majd a Magyarságkutató Intézet, a miniszter azt felelte: „Minden érintett területre számítunk a régészettől a néprajzig, a nyelvészettől az archeogenetikáig, és sorolhatnám. Már csak azért is, mert nem kizárólag a magyarság eredetéről van szó, hanem a magyarsággal kapcsolatos számos kutatásról. Nagyon izgalmas például a kereszténység felvételének időszaka. Ennek vizsgálatában a bevett felekezetek komolyan támogatják az intézetet.

Fontos Mohács-kutatások is zajlanak, és az sincs egészen felderítve, hogy mi is történt Trianonban vagy az első világháborúban.”

A tárcavezető elmondta, hogy az új intézet a Magyar Tudományos Akadémiától teljesen függetlenül működik majd, ugyanakkor szoros együttműködést terveznek a László Gyula Intézettel és más hasonló profilú kezdeményezéssel. A miniszter tájékoztatása szerint a Magyarságkutató Intézetben „január elsején, a Magyar Nyelvstratégiai Intézet beolvadásával, 101 fővel indul a munka. Egyelőre 880 millió forint áll rendelkezésre.”

Kásler Miklós kifejtette, hogy nemzetközi szintű kutatásokra, konferenciákra is sor kerül majd. „Előbb-utóbb fel fogom kínálni a román archeogenetikusoknak vagy régészeknek, hogy vizsgáljuk meg közösen az úgynevezett dák területeken a csontvázak DNS-mintáit. Nem lennék meglepve, ha rokonságot lehetne kimutatni a dákok és a daháknak is nevezett avarok között.

Emellett megállapodtam már a közös régészeti ásatásokról az üzbég, a kazah, az iráni kulturális miniszterrel és a voronyezsi kormányzóval is.

Új időszámítás kezdődik a magyarságkutatásban” – jelentette ki a miniszter.

Borítókép: Feszty Árpád: A magyarok bejövetele. Fotó: Wikimedia