2018.11.16. 14:00
Az alkotómunka inspirációt ad – Hortobágyi Ferenc készült a nyugdíjas évekre
Az egyik legnagyobb veszély, ami fenyegetheti a nyugdíjba vonulókat, hogy aktivitás hiányában elhagyják magukat, úgy érzik, nem fontosak többé. Hortobágyi Ferencet szívesen említem jó példaként: már előre készült a visszavonulós évekre, és egy olyan hobbiban találta meg a hasznos időtöltést, amelyet ma már művészi szinten űz.
Tavasszal és nyáron naponta négy-öt órát is eltölt a műhelyében Fotó: Horváth Balázs
A 75 éves többszörös dédapa hatéves korában, asztalos édesapja mellett készítette el az első faragott képkeretet. Aztán a hobbi a tanulás, a munka, majd a család miatt hosszú időre háttérbe szorult. Vasas szakmát választott, több textilipari üzemben gondoskodott a gépek karbantartásáról. Amikor azonban közeledni kezdett a nyugdíjba vonulás időpontja, már tudta, hogy újra hódolni fog szenvedélyének. Már ekkor elkezdte beszerezni a famegmunkáláshoz szükséges gépeket, szerszámokat. A fafaragás – mellette pedig még sok éven át a feleségével közös kertművelés – kezdettől bőséges elfoglaltságot jelentett számára.
– Apróbb munkákkal kezdődött – mutat néhány játékot, ünnepi díszt az első évekből.
– Az unokák az óvodába, iskolába mindig kértek tőlem valami apróságot az adventi vásárra vagy a mindennapokhoz. Papa, ezt csinálj, papa, azt csinálj, sose fogytak el a kérések. Készültek óvodai jelek, karácsonyi képek, a templomba betlehem, feszület, kézműves-foglalkozáshoz továbbdíszítendő alapanyag.
Hortobágyi Ferenc lakásában és a garázsban kialakított műhelyben órákig lehetne csodálni az elkészült tárgyakat. A képek pirográf technikával, a képkeretek, ékszerdobozok, órák, gyertyatartók és egyéb ötletes holmik lombfűrésszel készültek. Az utóbbi technikát már olyan tökélyre fejlesztette, hogy szinte csipkésre dolgozza ki az alapanyagot. A mintákat vagy a saját fantáziájából, vagy az internetről meríti. Az alapanyag különböző vastagságú rétegelt lemez, ami kevésbé vetemedik, mint a fa. A család tudja már, hogy Feri bácsinak születésnapra, karácsonyra szerszámot vagy táblalemezt kell ajándékozni.
– Tavasszal, nyáron napi négy-öt órát is eltöltök a műhelyben, alig várom, hogy elkészüljön egy-egy új munkadarab. Az ember ilyenkor mozog, gondolkodik, nem is tudom, mi lenne velem, ha nem volna ez a hobbim.
Nagy lendületet adott a munkának, amikor Feri bácsit pár éve megtalálták a Szív a szívért klub kézműves asszonyai. Díszítésre való alapanyagot kértek tőle, azóta hetente egyszer együtt barkácsolnak. Az asszonyok a fából kivágott körlapokat, szíveket, tojásformákat felöltöztetik textillel, hímzéssel, szalagtechnikával. Amióta együtt dolgoznak, már több közös kiállításuk is volt.
Búcsúzáskor megkérdezem, makettezésre nem gondolt-e még. Azt mondja, tavasszal az Eiffel-tornyot akarja megmintázni, sok csapolással, ezernyi áttört díszítéssel.
