Mit együnk, hogy jól legyünk? Juhász Katalin dietetikus előadása

Sejtjeink saját szervezetünk építőkövei. Ezek normális körülmények között szabályosan növekednek, majd osztódnak, így újabb sejtek születnek. Ha a folyamat alatt hiba történik, akkor a sejt DNS-ének mutációja során kialakul egy daganatképző sejt. Ezek aztán ugyanúgy szaporodnak tovább és olyan új sejteket hoznak létre, melyekre a szervezetnek semmi szüksége – mondta a szakember.

Minden rákos betegség annál eredményesebben kezelhető, minél korábbi fejlődési stádiumában ismerik fel. A daganatok kialakulásának kockázatát az életmód, a környezeti hatások és az örökletesség határozzák meg, a véletlenszerűen bekövetkező génmutációkkal együtt.

Hogyan csökkenthetjük a daganatos betegségek kockázatát a táplálkozásunkkal? Kerüljük a túlzottan zsíros ételeket, az odaégetett olajokat, a szalonnát, a füstölt és pácolt készítményeket, a szabad tűzön készült húsokat, a túlzott cukorfogyasztást, a túlzott sózást, illetve a csípős, erős fűszereket, a kávét és az alkoholt – mondta Juhász Katalin. Javasolt viszont a változatos étkezés, rostdús, illetve vitamindús étrend, a zöldségek, gyümölcsök, sovány húsok fogyasztása.

A magas zsírtartalmú táplálkozás fokozza az emlő-, a vastag- és a végbélrák kialakulásának kockázatát. Különösen a telített zsírok fogyasztása kockázatnövelő. Mivel maga a zsír nem tartalmaz rákkeltő anyagokat, sokkal fontosabb, hogy a sütéshez használt zsír vagy olaj milyen minőségű. Figyeljünk oda a hőmérsékletre, ne égessük oda és semmiképpen ne használjuk fel többször az olajat! A növényi eredetű zsiradékok fogyasztása nem kockázati tényező, sőt az olívaolaj fogyasztása védelmet jelenthet az emlő- és vastagbél­rák kialakulásával szemben.

A sófogyasztásra is oda kell figyelnünk. Kutatások tanúsága szerint a túlzásba vitt sófogyasztás nemcsak a magas vérnyomással és a keringési rendszert érintő megbetegedésekkel állhat összefüggésben, hanem a gyomorrákkal is. Ez egyszerűen azzal magyarázható, hogy a túl sok só károsíthatja gyomornyálkahártyát. A szakértő arról is beszélt, sokszor észre sem vesszük, mekkora mennyiséget viszünk be ebből a szervezetünkbe. Sófogyasztásunk körülbelül 75 százaléka származik feldolgozott élelmiszerből, készételekből, chipsekből, kenyérből. A maradék 25 százalék az, amit mi adunk az ételekhez főzés vagy evés közben.

Ha tudatosabban szeretnénk étkezni, az élelmiszerek csomagolásán érdemes ellenőriznünk a nátrium- vagy sótartalmat. A dietetikus elő­adásában a jelenlévőknek azt javasolta, hogy a konzervek és az előre csomagolt termékek közül inkább válasszuk azokat, amelyeken „a nem tartalmaz hozzáadott sót” feliratot látjuk. Az alacsony sótartalmú ételekhez hozzá kell szokni, fokozatosan állítsuk át az ízlelőbimbókat!