Rengeteg a bor, zuhannak az árak – Tele vannak a pincék, és mindjárt szüretelik az új termést

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Agrárgazdasági Kutató Intézetének (AKI) legfrissebb adatai szerint a belföldön értékesített, oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) ellátott fehérborok feldolgozói értékesítési ára 17,9 ezer forint volt hektoliterenként májusban, ami jó húsz százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az OFJ vörös- és rozéborokat pedig májusban 25,3 ezer forint/hektoliter áron lehetett eladni, miközben tavaly ugyanekkor még csaknem 31 ezer forintot is el lehetett kérni száz literért. Az export sem jelent megoldást, egy hektoliter külföldre szánt OFJ fehérbor átlagára 20,2 ezer forint volt májusban, míg tavaly ugyanekkor még 22,6 ezer forint. A hasonló jelölésű vörösés rozéborokat pedig hektoliterenként 23,2 ezer forintért lehetett értékesíteni a külföldi piacokon, 1500 forinttal alacsonyabb áron, mint 2018 májusában.

A kialakult helyzetről Láng Józseffel, a Szőlőtermelők és Borértékesítők Szövetkezetének elnökével beszélgettünk, aki már tavaly októberben is úgy nyilatkozott, ha teljesen elmaradt volna a szüret, akkor is lenne elég bor.

– A gond még nagyobb, mint tavaly ilyenkor volt, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa megállapította, nagyon nagy készletek vannak jelenleg Magyarországon, és nem csak hazánkban van rengeteg bor, egész Európában hatalmas felesleg halmozódott fel – mondta Láng József. A probléma összetett, a kialakult helyzetet több tényező idézte elő. Először is az, hogy mind a 2017-es, mind a 2018-as évjárat kiváló volt, és a mostani termés is nagyon jónak ígérkezik – persze szüretig még bármi történhet, de jelenleg ez a helyzet –, ha nem veri el a jég a szőlőt, ismét rekordmennyiségre kell készülniük a gazdáknak. Csakhogy a pincék nemhogy nem ürültek ki, de gyakorlatilag tele vannak. Ennek oka, hogy a fogyasztás nagyon visszaesett. – A szövetkezet két borozót üzemeltet, míg tavaly harmincszázalékos, idén már negyvenszázalékos visszaesést tapasztaltunk a forgalomban – fogalmazott az elnök. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint, míg 1970-ben csaknem 38 liter volt az egy főre eső borfogyasztás, addig két éve már a 25 litert sem érte el. A megváltozott borfogyasztási szokások persze nem csak nálunk jellemzőek. Olaszországban például az 1970-es években még 110 liter volt az egy főre jutó éves borfogyasztás, 2014-ben viszont már a 40 litert sem érte el. A tendencia egyrészt az alkoholfogyasztás-ellenes kampányok hatásával magyarázható, másrészt azzal, hogy a fiatal generáció más alkoholtermékeket (sör, likőr, pálinka) részesít előnyben a borral szemben.

Egész Európa bortúltermelési válságot él meg, ami automatikusan magával hozza az árak zuhanását, a helyzetet pedig csak fokozza, hogy most mindenki szabadulni akar a felhalmozott készleteitől, hiszen az új termést nincs hova tenni. Ahogyan tavaly, úgy sokan most is tárolók, hordók vásárlására kényszerülnek – köztük a szövetkezet is – valamint alternatív megoldásokat keresnek az értékesítésre. A szövetkezet szőlőeladással, mustpasztörizálással és szőlőléként való értékesítéssel, sűrítmény készítésével próbál úrrá lenni a helyzeten. Mint megtudtuk, ők nem élnek a zöldszüret lehetőségével – amikor állami kompenzáció fejében a fürtöket egyszerűen levágják a tőkékről, hogy azok ne hozhassanak termést –, ahogyan a felhalmozott bor bepalackozása sem járható út. Ez utóbbi esetében ugyanis évekig állna a pénz a pincékben, a tetemes költségről nem is beszélve, hiszen egyetlen palack – címkével, dugóval – 150 forintba is kerül. Márpedig itt több tízezer palackról lenne szó. Arról nem beszélve, hogy jelenleg hely sincsen a palackok elhelyezésére. – Azt hiszem, a többi gazda nevében is beszélhetek, amikor azt mondom, nincs annyi tartalékunk, hogy ezt meg tudjuk finanszírozni magunknak. A szövetkezetnek jelenleg 40 ezer liter bora van úgy, hogy még el sem kezdődött a szüret, ez a mennyiség önmagában több, mint amit egy év alatt értékesíteni tudunk – hangsúlyozta Láng József.

A kiszolgáltatottságot csak növeli, hogy az évekkel ezelőtt telepített alföldi ültetvények mostanában kezdtek termőre fordulni, és ott a bor előállítása jóval olcsóbb. Ugyanígy a külföldi borok is – a korszerű technológiának köszönhetően – jóval nyomottabb áron jelennek meg a piacon, mint a mieink.

– Jóval kevesebb élő munkaerőt használnak, és míg én például 600 literrel permetezek le egy hektárt, addig egy csúcstechnológiát alkalmazó gazdaságban ezt megoldják 200 literből. A külföldi és az alföldi boroknak a dömpingszerű megjelenése, tovább töri az árakat, mélyíti a válságot. A KSH 2015-ben publikált jelentése szerint Magyarország 2013-ban a világ tizenötödik legjelentősebb bortermelő országa volt. A legnagyobb bortermelők: Franciaország, Olaszország, az Egyesült Államok, Spanyolország, és Chile.