Elő a kaktuszokkal!

Sokan igénytelen növénynek ismerik a kaktuszt, valójában gyönyörű virágokkal hálálja meg a gondoskodást. A szárazságot ugyan jól bírja – nem úgy, mint a túlöntözést, amiből már egy is végzetes lehet számára. Naponta szüksége van néhány óra (nap)fényre, és nagyon érzékeny a szélre, esőre. Ezeket a szempontokat érdemes figyelembe venni, amikor helyet keresünk a növény számára. Kert híján külső ablakpárkányon vagy az erkélyen is jól elélnek.

A kaktuszoknak rengeteg fajtája van, számtalan színben, méretben és formában kaphatók. Érdemes a botanikai nevük alapján kideríteni, hogy mit szeretnek, milyen időközönként virágoznak.

Két-, háromévente elegendő átültetni őket egy legfeljebb húsz százalékkal nagyobb cserépbe. Ehhez szükségünk lesz vastag kesztyűre – vagy több réteg újságpapírra –, ültetőlapátra és speciális földre. Kapható kaktuszföld, de használhatunk az átültetéshez durva szemcsés homokkal kevert lombföldet is.

Egy gondosan összeválogatott kaktusztál otthonunk éke lehet: egy nagyobb edénybe tegyünk több kisebb növényt úgy, hogy köztük a távolság akkora legyen, mint saját átmérőjük. Ügyeljünk rá, hogy hasonló igényű fajták kerüljenek egymás mellé.

Figyeljünk arra is, hogy lehetőleg eső- vagy állott, langyos vízzel öntözzük a kaktuszt. Hőségben a legjobb, ha nem közvetlenül a földjét éri víz, hanem fentről locsoljuk, hogy a tövisek magukba szívják a nedvességet. A cserép, tartóedény alján mindig legyen kifolyónyílás, hogy a felesleges víz távozhasson. A gyakorlott kaktusztulajdonosok megpróbálkozhatnak a szaporítással is. A magról vetés elég körülményes, az oldalsarjak viszont könnyen leválaszthatók. Ezeket néhány nap pihentetés után dugjuk homokba, remélhetőleg hamar gyökeret eresztenek. A legjobb a nyári melegben próbálkozni.