Milyen lenne az érintetlen természet? – Dr. Bartha Dénest kérdeztük

A természetről, a természetességről sokféle tévképzetünk van. Amikor a városi emberek hétvégén kiszabadulnak a családdal egy közeli erdőbe, sokan hiszik azt, hogy az ott maga az érintetlen természet.

Dr. Bartha Dénes egyetemi tanár, a Soproni Egyetem Növénytani és Természetvédelmi Intézetének igazgatója pályája elején szeretett bele az Őrségbe. 1984-ben két évfolyamtársával Szalafőn vásároltak közösen egy szép kódisállásos házat. Ő irányította azt a munkát, amely tudományos oldalról alapozta meg az Őrségi Nemzeti Park létrehozását, és ő szerkesztette a 2016-ban megjelent kétkötetes Őrségi Nemzeti Park monográfiát. Bartha professzor hamar megcáfolja a természetességgel kapcsolatos tévhiteket.

– Magyarország természetes növénytakaróját a tudomány mai állása szerint meglehetősen pontosan tudjuk rekonstruálni. Eszerint 85,5 százalék lenne az erdők kiterjedése a mai klimatikus körülmények között egy feltételezett ember nélküli állapotban. A rekonstruált növénytakaróban a bükkösök 4, a gyertyános-tölgyesek 10, a cseres-tölgyesek 19, a ligeterdők 20, az erdőssztyepperdők 24 százalékot foglalnának el. Az erdők háromnegyed részét mára kiirtották. Ma az ország területének durván 20 százalékát borítja faállomány, de ennek csak kis része természeteshez közeli.

A nagy része kultúrerdő – hangsúlyozza dr. Bartha Dénes. – Az egykori 85,5 százalék természetes erdőtakaróból 6,1 maradt meg. A bükkösöknek az egyharmada, a gyertyános-tölgyeseknek a negyede, a cseres-tölgyeseknek az 1/13-ada, a ligeterdőknek az 1/24-e maradt meg, az erdős­sztyepperdők területe csökkent le legdrasztikusabban, a maradék nem éri el az ezer hektárt sem. A mai erdőknek 70 százaléka kultúrállomány, amelynek kétharmada idegenhonos fafajú, egyharmada őshonos, de jellegtelen faállomány. Teljesen természetes, ősi állapotú erdőnk lényegében nincs.

A legdiverzebbek a középhegységi bokorerdeink. Ott 200-250 között van a fajszám lágyszárú növényekre nézve. A mész- és melegkedvelő tölgyeseinkben 150-200, a cseres-tölgyeseinkben 100 és 120 közötti ez a szám. Ha ezek helyére egy akácos kultúrállomány kerül, akkor ott 15 körüli gyomjellegű növény él csak meg. Egy kultúr erdeifenyvesben 5-10 lágyszárú faj található. A klímaváltozás hatására valószínűleg az üde, lombos erdők területe csökkenni fog, a száraz tölgyeseké növekedhet, és nő azoknak a területeknek az aránya, amelyek jórészt fátlanok. A folyamatos erdőborítást biztosító módszerek mérsékelni tudnák a klímaváltozás káros hatásait, de ezt még kismértékben alkalmazzák Magyarországon.