2020.12.28. 07:00
Szokások egy jobb évért
Kiskarácsony, nagykarácsony, aprószentek és a szerencsét kikaparó tyúk – a fiatalok talán ma már nem ismerik a népi hagyományokat, pedig az idősebb korosztály tagjai közül sokan még ma is tartják őket.
Fotó: Pixabay
Sokáig az évkezdet Magyarországon karácsony napjával esett egybe, ezért a karácsonyt magyarul nagykarácsonynak emlegették, a kiskarácsony pedig az újévet jelentette. A karácsony és az újév véglegesen 1691-ben vált szét egymástól, amikor XI. Ince pápa úgy rendelkezett, hogy az újév ekkortól január elsején lesz.
December 28-án aprószentek napja van, amikor az úgynevezett vesszőzés vált szokássá. Ennek lényege, hogy akit megvesszőznek, az a következő évben nem lesz beteg. A korbácsolás népi hagyományához szerencsekívánó mondókák is társultak, így például: „Feje se fájjon, foga se fájjon!” A szilveszteri zajongással minden rosszat el akartak űzni. A hiedelem szerint ami újév napján történik, az ismétlődik egész évben, ezért aszerint cselekedtek: így ezen a napon nem adtak kölcsön.
