A metszés dönti el, milyen lesz a termés

Bár hivatalosan még nincs itt az ideje, a szokatlanul meleg januárban már van, aki elkezdte a szőlő metszését. Így tett Danka Imre is, aki évtizedek óta gazdálkodik a Ság hegyen. Kedvünkért meg is mutatta, mitől várható a szőlőben igazán jó termés.

A metszés lényege, hogy a letermett ágakat eltávolítjuk, és a két legrátermettebb vesszőt meghagyjuk, majd tavasszal, amikor beindul a vegetációs időszak, a kordonra kötözzük. Most még ez nehezen menne, hiszen a vesszők ilyenkor nem elég hajlékonyak. Mivel szüretig még hosszú az idő, mindig kell hagyni egy biztosító csapot is, hiszen a kiválasztott vesszővel bármi történhet még – magyarázza a szakember, miközben párat csattint az ollóval, és máris készen van a tőke. Sok ezerszer kell ugyanezt a mozdulatot megcsinálnia, ám minden tőke más és más, egy külön tanulmány, akárcsak az ember. A szakember példaként mutatott is egy legalább ötvenéves tőkét – és egy egyéveset is. bd

Előbbi esetében a cél, hogy a szőlő sokat teremjen, utóbbi esetében azonban az, hogy a vessző megerősödjön; ugyanez a szempont egy beteg tőkénél is. A metszés az egyik legjobb termésszabályozó, természetesen a minőséget is ilyenkor lehet megalapozni. Nincs értelme túl sok vesszőt – ezzel együtt pedig túl sok rügyet – meghagyni annak reményében, hogy nagy legyen a termés, hiszen mindez a minőség rovására menne, márpedig egy kézműves bor esetében az elsődleges szempont a minőség, nem a mennyiség. Ugyanez az oka annak is, hogy – bár egy hektáron gazdálkodik – Danka Imre a metszést és a permetezést maga végzi. Igaz, valószínűleg nem is tudna megfelelően szakképzett munkásokat találni a munkára. – Egy ekkora gazdaságban, mint az enyém a munkát még meg lehet oldani családilag, de azért egy hektár az a hobbinál már kicsit több, itt már jól meg kell szervezni a munkát, hogy mindenre maradjon idő. Tulajdonképpen ez az oka a szokatlanul korai metszésnek is, most van rá idő – mondta.

A szőlő nyugalmi állapota a lombhullás után, november vége felé beáll, ilyenkor már el lehet kezdeni a metszést, persze a fagyveszélytől ilyenkor még tartani kell. A gazda hosszú évek alatt szerzett tapasztalata az, hogy a beteg, tápanyaghiányos vesszők esetében gyakrabban fordul elő fagyás, míg egy egészséges vessző esetében alig van ilyen probléma. A fagyások kialakulásában sok függ még a tábla fekvésétől, a kialakuló fagyzugoktól és a fajtától is. Danka Imre olaszrizlingje egy nyugati lejtőn fekszik, de akár ötven méteren belül is jelentős különbségek lehetnek abban, hogy a tőkék hogyan vészelik át a telet. Mint Danka Imre elmondta, sokkal veszélyesebbek a fagyok akkor, amikor már megindul a vegetáció. A mostanában megfigyelhető szeszélyes időjárás miatt, a májusi fagyok az utóbbi két-három alkalommal gondot is okoztak a szőlőkben. Az enyhe tél most segíti a munkát, hiszen kellemes az idő, csakhogy a kártevők is jobban áttelelnek, emiatt a gazdáknak fel kell készülniük a fokozott növényvédelemre.

Éppen egy hónappal ezelőtt tájékoztatott arról a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, hogy a szőlő aranyszínű sárgaság betegségét a Zalai, a Badacsonyi, a Móri, a Balatonboglári és a Soproni borvidék után a Neszmélyi, az Etyek-Budai és a Pécsi borvidéken is azonosította. A betegség 2014 óta Vas megyében is jelen van, de terjedéséről egyelőre nincsen hír. Ami jó, ugyanis a szőlőtőkék terméshozamát húsz-ötven százalékkal is csökkentheti – viszont nem áll rendelkezésre növényvédőszeres eljárás, csak a betegséget terjesztő amerikai szőlőkabóca ellen. A növényvédőszeres védekezésekhez a gazdák vissza nem térítendő állami támogatást igényelhetnek, ami a növényvédőszer vételárának 75 százaléka, legfeljebb 12 ezer forint lehet hektáronként.

A levágott szőlővessző most még ott hever a sorok között, de ez nem sokáig lesz így, mivel a venyigén található kór- és károkozókat nem tanácsos otthagyni a szőlőben, ezért a vesszőket összeaprítják és kályhában, kemencében eltüzelik majd.

Danka Imre szőlőjében többféle művelési módot is kipróbált. A hagyományos gyalogtőkétől kezdve – az inkább már csak a nagyüzemi gazdaságokban jellemző – magas kordonos művelésig. Előbbi esetében csak egy karó van leszúrva a tőke mellé, így sokat kell hajolgatni metszés és szüret esetén is, viszont a napfény beesési szöge így a legoptimálisabb, valamint a talajról visszaverődő fény így éri a legjobban a fürtöket. Mégis: a praktikum felülírta ezt a művelődési módot, ezért ilyen tőkékkel már csak elvétve lehet találkozni, ugyanígy a túl magasan futó szőlőben sem kényelmes a munka – fogalmazott a szőlész. Hosszú évek alatt mindenki kikísérletezte magának a legjobb megoldást, de hogy a jövőben mi lesz, az már más kérdés, mivel Danka Imre úgy véli: ha a mostani generáció kihal, sok szőlőbirtok marad parlagon, nem lesz, aki gondozza.