A tényleges vihar előtt két-három órával már be kell kapcsolni a berendezéseket

Az Európában is egyedülálló, teljes országot lefedő jégkármérséklő-rendszer, a Jéger május 1-jén startol, jelenleg is zajlik a szakemberek képzése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) egyik legnagyobb vállalása mintegy 1,8 milliárd forintba kerül, és a tervek szerint a Jéger csak a mezőgazdaságban mintegy 50 milliárd forint termelési értéket menthet meg, úgy, hogy ez egy forint pluszbefizetést sem igényel a gazdák részéről.

A fenntartást a kárenyhítési alapba befizetett összeg fedezi majd.

A jégkár megelőzése mindenkinek hasznos, gondoljunk csak az évről évre az autókban vagy épületekben keletkezett károkra. A jégeső-elhárítás működése ráadásul nagyon gazdaságos.

A számítások szerint 1 forint befektetett védekezési költséggel évente több mint 27 forintnyi érték menthető meg.

A Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) közleménye szerint azonban nem árt az óvatosság. Három dunántúli megyében (Somogy, Baranya és Tolna) már régebb óta működik egy 141 talajgenerátorból álló hálózat, amely része lesz az országos rendszernek. A NEFELA Dél-magyarországi Jégeső-elhárítási Egyesülés adatai szerint tevékenységük csaknem három évtizede alatt 74 százalékkal csökkent a mezőgazdasági jégkár a térségben. A biztosítói adatok viszont azt mutatják, hogy a kifizetett kártalanítások még így is számottevő összeget tesznek ki.

Az elmúlt évtized legtöbb jégkárt feljegyző éveit vizsgálva szembetűnik, hogy a három „talajgenerátoros” megyében kifizetett összegek tavaly például a jégkár címén nyilvántartott kártalanítás csaknem harmadát tették ki. Egy-egy kirívóan magas kifizetés értéke egy szerződésre pedig ebben a tíz évben jóval meghaladhatta akár a százmillió forintot is. Tisztázni kell, hogy a rendszer elindításával nem szűnik meg minden probléma és nem szüntethető meg a jégeső. Erre hívta fel a figyelmet a közelmúltban egy rádióinterjúban dr. Geresdi István nemzetközileg ismert felhőfizikus, a Pécsi Tudományegyetem tanára is. – Arra van esély, hogy csökken a jég mérete és ez az okozott károkat is csökkenti – nyilatkozta. A biztosítókhoz érkező visszajelzések szerint egyébként a generátorok működési területén többször tapasztalt jelenség, hogy az apró jégszemek a felhőben sok esetben összetapadnak, és végül mégis nagy jégdarabokként hullnak alá. Geresdi azt is megemlítette, hogy a technológia nagyon fontos elemét képezik a pontos előrejelzések, mivel a hatékony működéshez a tényleges vihar előtt két-három órával már be kell kapcsolni a berendezéseket. A rendszer kiépítői az Országos Meteorológiai Szolgálattól várják annak előrejelzését, hogy mikor kell be-, illetve kikapcsolni a generátorokat. (A több mint ezer eszközből ugyanis csak kétszáz működik majd automatikusan.) Szakértők szerint a rendszer elsősorban azokban az esetekben bizonyulhat hasznosnak, amikor a viharokat jóval az érkezésük előtt be lehet mérni, ám továbbra is gondokat okozhatnak a helyi záporok és zivatarok, hiszen ezek sokszor olyan hirtelen támadnak, hogy sokáig még egy felhő sem jelzi az érkezésüket.

A NAK adatai szerint az összes mezőgazdasági kár húsz százalékát okozza jégverés.

A biztosítói adatok alapján ez azonban így is jelentős, hiszen tavaly például mintegy 9 milliárd forintot fizettek ki ilyen jogcímen a gazdálkodóknak. Hogy ez mekkora összeg, az jól látszik akkor, ha tudjuk, hogy a tavalyi viharos év legintenzívebb, május-augusztus közötti időszakában a társaságok a szélsőséges időjárás nyomán több mint 103 ezer, lakásbiztosítással rendelkező ügyfélnek mintegy 6 milliárd forint összegű kárt térítettek meg.

Ugyan az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján nem Vas megye a legveszélyeztetettebb, 2006-ban mégis Vas megyét sújtotta leginkább a jégverés, a termés csaknem 2,5 százaléka megsemmisült, 2009-ben viszont szinte nulla volt a jégkár. Még jól emlékszünk rá, hogy hét évvel később, 2016. július 12-én Vas megye nyugati részéről, a Sárváron át Celldömölk felé húzódó sávban 7 ezer hektár aratás előtti termést – elsősorban repcét – vert el a jég. A kár mértéke 30-100 százalék közötti volt. Akkor a KSH adatai szerint 347 kárbejelentést tettek a gazdálkodók, 8561 hektárra vonatkozóan. Jól látszik: kiszámíthatatlan, hogy mikor jön a csapás.