Kincsnek számítanak a mérnökök, hegesztők, lakatosok vagy a CNC-gépkezelők

Átlagosan bruttó 30-40 ezer forinttal nőttek a fi zetések májusban az egy évvel korábbihoz képest a különböző ágazatokban, derül ki a KSH statisztikájából. A legnagyobb, 20 százalékos béremelés az egészségügyben történt, de néhány tízezer forinttal többet visznek haza a vendéglátásban vagy a közigazgatásban dolgozók is. A versenyszférában a bértárgyalások során kialkudott emeléseket mérte a KSH: jellemzően 10–14 százalékkal nőttek a jövedelmek – a bérrendezés legfőbb oka a szakemberhiány.

A megfelelő pótlására kicsi az esély

A munkáltatók és a szakszervezetek egyetértenek: ha egy hasonló területen működő cég jobb keresetet kínál, az vonzóbb lehet a dolgozónak, ha pedig egy értékes szakemberét elveszíti a cég, a megfelelő pótlására kicsi az esély. A versenyszférában egyébként az informá ció, kommunikáció területén nőttek leginkább a keresetek, a tavaly májusi 460 ezerről bruttó 515 ezer forintra. Van-e olyan munkakör Vasban, amelyben irreálisan magas a fi zetés a munkaerőhiány miatt? Érezhető-e az osztrák határ közelsége az itteni béreken, ha igen, milyen szakmáknál? Vajon kényes kérdés a fizetés? Ezeknek jártunk utána.

– Ahogy szinte minden, a témával foglalkozó fórumon elhangzik, aggasztóan nagy a szakmunkáshiány a régióban.

Egy lakatos, hegesztő vagy akár egy faipari gépkezelő is aranyat ér, a munkáltatók képesek elmenni a saját „bérhatárukig” a jó szakemberért. Különösen keresettek a tapasztalt CNC-gépkezelők, de stagnálásról egyik szektorban sem beszélhetünk: mindenütt nőttek a bérek az elmúlt egykét évben, mind a fémiparban, mind a szállítmányozásban – tudtuk meg Gacs Erzsébettől, a szombathelyi székhelyű Emberfejlesztés Kft. szervezetfejlesztő-HR vezetőjétől, aki állítja, a bér csak rövid távú motivátor, nem lehet csak a juttatásokkal megtartani a munkaerőt. A bérekben meglehetősen nagy a szórás, példát szándékosan nem hoz a szakember. Annyi biztos, hogy a kkv-k nehezen tudják felvenni a versenyt a juttatások széles skáláját kínáló multikkal, ugyanakkor nagy előnyük pont a cégméretükből adódik: az értékeik között jelenik meg a családias légkör, a munkavállalókra való odafi gyelés. Egyik partnerüknél a dolgozók például leadhatják a kívánságukat az aznapi reggelit illetően, amelyet aztán közösen fogyasztanak el.

– Ausztria közelsége miatt a megyében eredendően magasabb a bérszínvonal, mint a kelet-magyarországi régióban, de egyre többször találkozom olyan pályázóval, aki vissza akar térni a magyar munkaerőpiacra, mert „kint sincs kolbászból a kerítés”.

Az eurós fizetés kecsegtető, de nem tudja helyettesíteni a megfelelő munkakörülményeket és bánásmódot. Természetesen vannak olyan gépkezelők, szakmunkások (hegesztők, lakatosok, kőművesek, festők, burkolók), akik kint találták meg a számításukat, őket a magyar fi zetéssel nem lehet hazacsábítani. Aki építkezik, felújít, az érzékeli ennek igazán a hatását: már-már lehetetlen kivitelezőt találni. A műszaki végzettségű mérnökök is kincsnek számítanak. Már az egyetemi tanulmányok során, a szakmai gyakorlatokon lecsapnak a cégek a hallgatókra, így olyan munkaerővé tudják formálni őket, amilyenre nekik szükségük van – mondja. A munkáltató képviselője az interjú végén mindig megkérdezi a pályázót az elvárt fi – zetési igényről. Ez nem jelenti azt, hogy minden esetben meg tudja adni a kívánt/elvárt öszszeget. Van, ahol béren kívüli juttatással vagy a teljesítmény mérése során adható plusszal kompenzálnak. Ha a cégnek van kialakított bérstruktúrája, kategóriákba sorolja a munkaköröket és a hozzájuk tartozó béreket. Ilyenkor nem szempont, hogy egy pályázó menynyire határozott fellépésű az igényét illetően. Ugyanakkor ha a munkát adó „megszorul”, igyekszik alkalmazkodni a pályázó igényéhez. A szakember azt javasolja, hogy az igények kialakításánál először a piacot térképezzék fel a jelentkezők, ismerjék meg a cég bérre vonatkozó fi lozófi áját, illetve legyenek tisztában a munkaerőpiaci értékükkel, és ne gondolkodjanak a földtől elrugaszkodottan.