A talajjavítás új gyakorlatait ismerhették meg a gazdák

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara idén is elindította ingyenes szakmai fórumsorozatát, a NAKAdémiát. Az öt várost érintő előadássorozat első állomása a vasi megyeszékhely volt. A NAKAdémia – Hogy a földünk termő legyen című rendezvény előadói a Tóvendéglőben csütörtökön délelőtt a talaj fontosságáról beszéltek. Dr. Pusztavámi Márton, a NAK Vas megyei elnöke köszöntőjében hangsúlyozta: a növekvő népesség és csökkenő termőterület folyamatos kihívás elé állítja a mezőgazdaságot, ami megfelelő talajművelés nélkül nem megy. Az előrejelzések szerint 2050-re már mindössze csak 1500 négyzetméter jut egy ember élelmezésére. Az előadások rámutattak a helyes mintavétel fontosságára, a precíz tápanyag-gazdálkodás lehetőségére, valamint a talajjavítási lehetőségeire.

Vona Viktória (Csernozjom Kft.) az összegyűlt több mint félszáz gazdának a precíz talajmintavétel fontosságáról beszélt. A termőképességet hatvan százalékban a talaj befolyásolja. A cél az optimális hozam és minőség elérése. A vizsgálattal képet kapunk a ténylegesen elérhető tápanyag mennyiségéről, ezzel elkerülhetjük a túl-, illetve alultrágyázást – fejtette ki az előadó. Elhangzott: az ötévente esedékes talajmintavétel nem mindig elégséges, néha az évenkénti talajvizsgálatra is szükség lehet. Figyelembe kell venni a talaj heterogén szerkezetét, mivel ha ezt nem tesszük, hibás eredményt fogunk kapni.

Könnyen előfordulhat, hogy egy kisebb táblán belül is különböző talajtípusokkal találkozunk. A különböző talajokat a gazdálkodó saját tapasztalataira hagyatkozva is meg tudja határozni, hiszen ő tudja, melyik területen szokott jobb, illetve rosszabb lenni a termés. Lehet következtetni a feltalaj színéből, de akár a ­Google-térkép műholdas képe is sokat segíthet a különféle talajtípusok meghatározásánál. Lényeges az is, hogy ne csak a talajmintavétel szempontjából fontos felső harminc centimétert vizsgáljuk, hanem a mélyebb rétegeket is.

Bár Magyarország mezőgazdasági adottságai sok tekintetben kiválóak, csaknem minden régióban előfordul valamilyen termékenységet gátló tényező. A Vas megyei régióban leginkább a talaj savanyú kémhatása okozza a legtöbb problémát – emelte ki Pirkó Béla, az MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet munkatársa az ország talajtulajdonságairól tartott előadásában. A jogszabályi környezet, ami meghatározza a maximálisan kijuttatható hatóanyag-tartalmat, jelenleg erősen korlátozza a termelést – hangsúlyozta. Szinte az egész országban negatív a talajok táp­anyagmérlege, vagyis a növény több tápanyagot von el a talajból, mint amit a gazdák visszapótolnak. A mi régiónkban ugyan találni nullás vagy enyhén pozitív mérleggel rendelkező talajokat is, de a helyzet lehetne sokkal jobb is – fogalmazott.

Péntek Csaba (IKR Agrár Kft.) az átgondolt növénytáplálásról szóló előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy érdemes jól meggondolni, milyen típusú szert használunk, és egyáltalán nem biztos, hogy az olcsó tápanyaggal pénzt spórolunk. Ha ugyanis a növény nem tudja hasznosítani a hatóanyagot, akkor semmit nem érünk el. Felhívta a figyelmet arra is, hogy míg korábban nem volt rá szükség, újabban a kén pótlása is elengedhetetlen, az olajos növényeknél mindenképpen, de egyre inkább a búzánál is. Az előadó szót ejtett a mésztrágyázás előnyeiről is, mivel ilyenkor a növényeknek javul a vízháztartása és a tápanyagfelvétele is. Saját kukoricakísérletük igazolta, hogy ott, ahol mésztrágyázást is végeztek, hektáronként egy tonnával jobb terméseredményt értek el.

A precíziós gazdálkodás is éppen olyan, mint a hagyományos gazdálkodás, azzal a különbséggel, hogy a táblán belül kisebb táblákat alakítanak ki, és azon belül próbálják a legoptimálisabb gazdálkodást megvalósítani – fejtette ki dr. Pecze Zsuzsanna (IKR Agrár Kft.) Fontos, hogy ebben az elhatározásban a gépkezelő is partner legyen – hívta fel a figyelmet a szakember. Dr. Tamás András (Colas Északkő Kft.) az ásványi anyagok talajjavításban betöltött szerepéről beszélt. A savanyú talajok feljavítására a riolittufát ajánlotta, amiből hektáronként 10-15 tonnát kell a földekre kiszórni, a kezeléssel pedig akár évekre elérhetjük a talaj megfelelő pH-értékét – hívta fel a gazdák figyelmét.