Nem lehet versenyezni a külföldi áruval

2020.02.05. 11:30

Még koránt sincs vége a sertéshús drágulásának

A Kínában tomboló sertéspestis miatt drágul a sertéshús itthon is. Az élősertés kétszer annyival drágult, mint a feldolgozott hús.

Budai Dávid

A Magyar Húsiparosok Szövetségének összefoglalója szerint a sertés- és sertéshúspiac évtizedek óta nem látott helyzetbe került. A probléma gyökere az afrikai sertéspestis (ASP) okozta kritikus kínai szituációban rejlik. A világ sertésállományának közel felével rendelkező Kínában – konzervatív szakértői becslések szerint – az ASP miatt megközelítőleg a sertésállomány 30–40 százaléka pusztult el a betegség vagy a kényszervágás miatt egy év alatt. Mára az ország azon területein, ahol sertéstenyésztés van, mindenhol fellelhető a vírus.

A kieső termelés miatt Kína jelentősen növelte importigényét, és keresletével felverte a világpiacon a hús- és sertésárakat, Európa pedig az egyik meghatározó forrása lett a kínai sertéshúsimportnak. Tavaly szeptemberig 1,5 millió tonna sertéshúst szállítottak a kontinensről Kínába, ami 55 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet, ennek eredményeként pedig drasztikus áremelkedés ment végbe az élősertés-piacon.

A sertéshús ára a marhahúséval vetekszik. A többtényezős folyamathoz a kínai sertéspestisnek is van köze
Fotó: Szendi Péter

Az európai élősertés-átlagárak a 46. héten euróban 36 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Miután pedig a magyar sertéshúspiac teljesen integrálódott az európai piacba, a hazai ármozgások lekövetik az uniós árak változását. A magyar piacon meghatározó vágóhidak egy részének felvásárlási szerződéseiben a német sertésárjegyzés szerepel viszonyítási pontként, ugyanakkor a magyar sertésárakat befolyásolja a forint folyamatos gyengülése is az euróval szemben.

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint tavaly a negyedik héten az E osztályú sertés ára: 453 forint/kilogramm (hasított hideg súly) volt, míg idén ugyanekkor ugyanezért már 636 forintot kellett fizetni. Az emelkedés mértéke több mint negyven százalékos. Mivel a kínai piacról továbbra is negatív hírek érkeznek a járvánnyal kapcsolatban, így a szakértői előrejelzések további élőállat- és húsáremelkedést prognosztizálnak a következő hónapokra, és érdemi árcsökkenéssel nem számolnak a következő egy-két évben.

A problémán nem segít az sem, hogy Magyarországon a sertés­állomány folyamatosan csökken, 2000-ben még 5 millió fölött, 2017-ben már 3 millió alatt volt a számuk, ez idő alatt Vas megyében is csaknem a harmadára esett vissza az állomány létszáma. A vásárlók számára jó hír, hogy az élősertés-piaccal szemben, a sertéshús és húskészítmények esetében az árnövekedés mértéke lényegesen alacsonyabb szintű. Ennek oka, hogy a kereskedelmi partnerek sokáig nem voltak hajlandóak semmilyen áremelés elfogadására, mivel azt remélték, hogy ideiglenes piaci tendenciáról van szó.

A KSH adatai szerint egy kiló csont nélküli rövid karaj tavaly decemberben 1750, egy kiló sertéscomb 1550, egy kiló párizsi ugyancsak 1750 forint volt átlagosan; egy évvel korábban még csak 1470, 1210, illetve 1490 forintot kértek értük, ami 16, 22 és 15 százalékos áremelkedést jelent egyetlen év alatt, ami azért így is jelentős változásnak tekinthető. Mivel az élősertés árának növekedésével párhuzamosan a munkaerő költségei is tíz százalékot meghaladó mértékben növekedtek, a húsipari vállalatok önköltsége is jelentősen emelkedett.

A sertéshús árának növekedését a kínai sertéspestis generálja. A képen kiváló minőségű magyar sertéshús várja vásárlóit
Fotó: Szendi Péter

Szakács Zoltán, a Babati és Társa körmendi húsüzem termelési igazgatója elmondta: a kedvezőtlen piaci trendeket már ők is érzik. Mivel mind a tizenegy saját üzletükben kiváló minőségű magyar sertéshúst értékesítenek, az olcsóbb külföldi hússal sokszor nem tudnak versenyezni árban, de azt tudni kell – hangsúlyozta –, hogy míg nálunk a sertések takarmányozását nagyon szigorú szabályok írják elő, addig máshol ez nem feltétlenül van így. – Hosszú távon megoldás lehetne, ha a külföldi húsbehozatalt szabályoznák, és ha az ország növelné a sertéstartó telepeinek számát és be tudna rendezkedni önellátásra, rövid távon azonban biztosan folytatódni fog a sertéshús áremelkedése – mondta a termelési igazgató, hozzátéve: már most előfordul néha, hogy a sertéshús többe kerül, mint a marhahús.

Bár ez minket nem vigasztal, Kínában még súlyosabb a helyzet, ott gyakorlatilag nincs most annyi hús, ami kiszolgálná az igényeket, ezért megváltoztak a fogyasztási szokások, és a hiányt zöldségekkel pótolják, ami húst árulnak, az pedig aranyárban van. – Kínában most a marhahús kilója nyolcezer, a disznóhús 3500, a csirkehús 2500, a hal 1000 forintba kerül kilónként forintba átszámolva – sorolta Szakács Zoltán.

Ezek is érdekelhetik