Az MBR vagy GPT rendszereknek szavazzunk-e bizalmat?

Gyorstalpapó a nem kifejezetten a technika ördögeinek

Ha épp a Windows 8 vagy 10 rendszerek formázását követően szeretnénk partíciókat létrehozni az adott merevlemezen, a rendszer minden esetben nekünk szegezi a kérdést, hogy miként képzeljük el a partíciós struktúrák felosztását. A témában laikusok és az átlagfelhasználók kikerekedett szemekkel, bizonytalanul vakargatják a fejüket, vajon mire klikkeljenek – mert bizony a válasz egyáltalán nem evidens. Ez a döntés fogja ugyanis meghatározni azt, hogy az adott merevlemezen az adatok milyen struktúrában, milyen partíciók szerint kerüljenek elraktározásra.

MBR, avagy a megbízható öregmotoros

Az MBR kifejezés, ami az angol Master Boot Record rövidítése, egy 1983-as konstrukciót takar. Nem számít újnak, persze ez nem jelenti azt, hogy azonnal kukába kéne dobni, csak mert van újabb. Alapvetően kijelenthetjük, hogy az MBR rendszerekkel 4 darab elsődleges partíciót hozhatunk létre, amelyek maximálisan 2 Terrabájtot támogatnak. E számokra többen is felszisszenhetnek, hiszen lássuk be, még 2020-ban sem mondhatja el magáról mindenki, hogy 2 TB boldog tulajdonosa. Azt sem vitathatjuk el az MBR-től, hogy sok esetben ez számít az egyedüli járható útnak a merevlemez formázásánál. A rendszer kompatibilitása viszont híresen jó, így, ha nem rendelkezünk grandiózus nagyratörő célokkal, valóban nyugodtan rábízhatjuk arra magunkat.

A GPT korlátoktól mentes felosztást ígér

Az MBR továbbgondolásaként fejlesztették ki az informatikusok a címszereplő GPT-t, ami angolul annyit tesz, GUID Partition Table. A GPT áthidalta mindazokat a korlátokat, amik az MBR-t jellemezték. Abban az esetben, ha a GPT-t választjuk, nem vagyunk limitálva, hiszen az egyes partíciók mérete szabadon alakítható, csakúgy, mint azok száma. Persze ezen a ponton muszáj megemlíteni, hogy míg maga a GPT valóban határtalan számú partíciókat engedélyez kreálni a felhasználónak, addig a Windows az, ami lefogja a kezünket, hiszen 128-nál több felosztást nem tesz lehetővé, még akkor sem, ha egyébként megvan a szükséges terünk hozzá.

MBR vagy GPT – tegyük fel az i-re a pontot!

Persze senkit sem szeretnénk eltántorítani attól, hogy a klasszikus MBR-nek szavazzon bizalmat, ám, ha az adattvédelemre sokat adunk, a GPT megoldásait minden bizonnyal előnyösebbnek fogjuk találni. Az MBR-nél a boot-olási adatok és az egyes partíciók egyazon helyen vannak. Mivel ezek az adatok roppant relevánsak a rendszer működésére nézve, az esetleges felülírásukkal nagy gondok okozói is lehetünk. Az MBR sajnos észre sem veszi, ha valami gond van, pont emiatt tartja sok szakmabeli elavultnak a rendszert.

Hogyan oldja ezt meg a GPT rendszer? Nos, a GPT több helyen is tárolja ezeket a releváns adatokat, folyamatosan ellenőrzés alatt tartja azok épségét, ha pedig mégis megsérülne egy-egy adat, a GPT helyreállítja azt a biztonsági forrásaiból „táplálkozva”.