A kiút a versenyképesség növelése - Ez már nem a szerencsén múlott: újabb rekordot értek el a Vas vármegyei gazdák

Sokan még csak sejtik, mások a bőrükön tapasztalják: a szomszéd országban dúló háború elementáris erővel hat Európa (a világ) gazdaságára. Eddig megingathatatlannak tűnő viszonyok, rendszerek dőlnek össze, változnak át, nyernek új értelmet. Változóban van világunk, és ez több más iparághoz hasonlóan megviseli a mezőgazdaságot is, rányomja bélyegét a magyar (és benne a vasi) gazdák munkájára egyaránt. 
Vasban a válasz? 
Miként kellene átalakítani a termelési szerkezetünket, a jól bevált struktúráinkat? Brüsszel szándéka, hogy még 2030 előtt teljes értékű tagja legyen Ukrajna az uniónak. Miként lehet erre majd reagálni? – teszi fel a kérdést dr. Pusztavámi Márton, aki megerősíti: keresik a hosszú távú megoldást, de egyelőre több a kérdés, mint a válasz. Másik oldalról nézve azonban lehet, hogy a válasz, a megoldás éppen itt van velünk, köztünk, Vasban. − Tíz évvel ezelőtt úgy döntöttünk, hogy az intenzív termelésnek nincs alternatívája. A küldetésünk az volt, hogy a támogatott termelőkből életképeset, az életképesből versenyképeset, a versenyképesből profit csináljunk. A célunk most az, hogy életben tartsuk a gazdákat. Az eszköz a kezünkben nem változott, az egyetlen lehetőségünk a versenyképes termelési színvonal megőrzése – emeli ki a NAK vármegyei elnöke. 
A számok beszélnek 
Azt, hogy az egy évtizeddel ezelőtt kijelölt út járható, a számok is bizonyítják. Míg az őszi búza termésátlaga 2000-ben 3,38; 2010-ben pedig 4,6 tonna volt Vasban, addig 2023-ban ez az érték elérte a 7,12 tonnát, ezzel jócskán megdöntve az országos átlagot. − Az elmúlt öt esztendőben egyszer sem esett hat tonna alá az őskalász hozama vármegyénkben, és négyszer döntöttük meg ez idő alatt a saját rekordunkat – mutat rá dr. Pusztavámi Márton. Hasonlóan sikeresek a vasi gazdák a tavaszi árpa és a szója ter­mesztését illetően, és várhatóan a kukorica hozamát tekintve is ott lesznek a dobogó első két fokának valamelyikén. 

− Ezt már nem foghatjuk a szerencsére vagy az időjárásra. Higgyük el, hogy jól csináljuk − hangsúlyozza a kamara vasi elnöke, aki úgy látja: a kihívások ellenére nagyon jól állunk. Az ország többi részéhez képest itt sokkal felkészültebben érték a nehézségek a gazdákat. Az elmúlt években képződött egy stabil alap, és az idén is a legtöbb kultúrában pozitívan zárjuk a mérleget, ezért van ok a bizakodásra. − Amit csinálunk, az jó, ugyanakkor tény az is, hogy az energiaválság és az infláció hatására romlottak a termelés feltételei, lényegesen kevesebb a beruház is a mezőgazdaságban – jegyzi meg az elnök. 
A fajtaválasztás kulcs 
Dr. Pusztavámi Márton felhívja a figyelmet arra is, hogy a fajtaválasztás fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni. Jól kell csinálni, jól kell termelni. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Vas Vármegyei Szervezete zászlajára tűzte e szemléletmód népszerűsítését, és a búzatermesztésben bizonyított Búza Doki rendszer alapján létrehozták a szója assistance szolgáltatást. 
Évekre visszamenőleg részletes elemzéssel rendelkeznek arról, ki milyen fajtát milyen hatékonysággal használ. A Búza Doki szolgáltatás csapata év elején négy kiváló, elismert növényorvossal bővült − a falu­gazdászokkal karöltve folyamatosan járták a határt, mintákat vettek, levélanalíziseket végeztek, tanácsot adtak. Idén először ajánlati fajtalistát állítottak össze a vasi gazdák számára, és a jövőben hasonlóra készülnek a szója esetében is. 
Szeptemberben negyedszer szervezett a kamara szakmai előadásokkal egybekötött szabadtéri szójafajta-bemutatót Vasszilvágyon. Ma már mintegy tízezer hektáron termelnek szóját Vasban, ez az ország összes szójaterületének a 17 százaléka. Hogy ez milyen jelentős szám, az a többi kultúra viszonylatában egyértelmű: ugyanez az arány napraforgóból 1,4; kukoricából 2,7; cukorrépából 5,8 százalék. Jelen piaci és gazdasági körülmények között nem elhanyagolható tény, hogy a szója termesztésének nyereségessége még a búzáét is meghaladja. 
Mi lesz veled, repce? 
Ahogy arra korábban számítani lehetett, a repce vetésterülete tovább csökkent a vármegyében, 18 ezer hektárra esett. Ez csak részben írható az időjárás vagy a háború számlájára – az elérhető növényvédő szerek listája annyira beszűkült, hogy nehéz megvédeni a növényt a károsítóktól. Ezért repce helyett inkább búzát és szóját vetnek Vasban. Az őszi vetést illetően a legfrissebb adatok a következők: őszi káposztarepcét 18 805, őszi árpát 16 890, őszi búzát 44 920, rozst 720, triticalét 2550 hektáron termesztenek majd a vármegyében. 
− Napraforgót 9410 hektáron arattak, és 3,1 tonnás átlaghozamot regisztráltak. Szóját közel tízezer hektáron termesztettek, és 3,4 tonnás eredményt értek el. A kukorica és a cukorrépa betakarítása október végén mintegy 50 százalékon állt, a magágy-előkészítések szinte befejeződtek, az őszi mélyszántást elkezdték a vasi gazdák – számol be az agrárkamara Vas vármegyei elnöke. 
A kormány a vidék mellett 
Megéri egyáltalán pályázni? Ez volt az év másik nagy kérdése. 2023. január 1-jén hatályba lépett a 2023–2027-es időszakra szóló közös agrárpolitika (KAP). Az új agrártámogatási rendszerrel vélhetően nem lett könnyebb dolga a gazdáknak, megsokszorozódott a falugazdászokkal töltött idejük az egységes kérelmek beadása kapcsán, ahogy nem volt egyszerű kitalálni azt sem, ki melyik pontot válassza a környezet védelmét célzó, többlettámogatással járó Agro-ökológiai programban. Ennek ellenére nagy lehetőséget kapott a vidék: a 100 forint támogatásból 20 forintot ad Brüsszel és 80 forintot a magyar kormány. Ilyen mértékű társfinanszírozás sehol máshol nincs Európában.