2023.11.06. 20:20
Sarki fény tündökölt hazánk egén - Erősebb napkitörések esetén Magyarországig is eljuthat a káprázatos jelenség
Futótűzként terjedt el a hír a hazai sajtóban, hogy vasárnap északi fény tündökölt hazánk egén. Barta Veronika, a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa rámutatott: a történés nem volt egyedi, 11 évente – erősebb napkitörések esetén – az alacsonyabb szélességekig, így Magyarországig is eljuthat a káprázatos jelenség.
Naptevékenység 11 évente fordul elő
Fotó: Vass Péter Bexter
– Az összes ilyen jellegű változás forrása a Nap, a központi csillagunk, amelyben nagyon erőteljes folyamatok zajlanak. Amikor ezek következtében létrejön egy napkitörés, akkor a Nap légkörének az anyaga, a plazma kikerül a bolygóközi térbe, és abban az esetben, ha ez a plazma úgy lövell ki, hogy eléri a Földet, akkor a bolygó mágneses védőmezejéhez érve összetett folyamatokat indít el a Föld körüli plazmakörnyezetben és a semleges légkörben. Ezek közül a leglátványosabb az északi fény, amikor is a Napból származó nagy energiájú részecskék becsapódnak a sarkok közelében, azaz az északi fény övezetében és ott gerjesztik az ott található nitrogén- és oxigénmolekulákat – magyarázta Veronika, aki azt is elmondta:
az, hogy éppen milyen színben játszik a jelenség, attól függ, hogy melyik molekulát éri el a hatás.
Amennyiben a napkitörés az oxigénmolekulát gerjeszti, az északi fény piros színt ölt, a nitrogénmolekula gerjesztése esetén bíbort, az oxigénatom esetén pedig zöldet. Azt is megtudtuk, a jelenség egyáltalán nem olyan ritka, mint azt elsőre gondolnánk. Ahogyan majdnem mindennek a természetben, ezeknek a folyamatoknak is van ciklikusságuk. Naptevékenység maximum 11 évente fordul elő, ilyenkor gyakrabban várható napkitörés, és hogy ez a forró Nap-légkörből származó plazmaanyag eléri a Földet, és hatást tud gyakorolni a Föld körüli térségre. Éppen ilyen tevékenység zajlik most is, ennek következtében volt észlelhető vasárnap – és idén még kilenc alkalommal – hazánk egén is a sarki fény.
Ami nemhogy nem ritkaság, nem is kifejezetten új keletű, ugyanis Veronika szerint akár már az ősember is tapasztalhatott ilyet még a mai Magyarország területéről is.
Úgy véli, az, hogy ezúttal a látványosság híre ilyen széles körben elterjedt, a legutóbbi maximum óta bekövetkezett technológiai ugrásnak köszönhető. A legutóbbi maximumcsúcs 2012 és 2015 környékén volt, amikor is még nem pásztázta ennyi webkamera az eget. A hálózat bővülése indokolhatja, hogy mostanában sokkal gyakrabban figyelhetünk meg ilyen jelenséget.
– Ezzel együtt az észlelések sűrűsödésének természetes oka is lehet. Mostanában valóban a mérések alapján is gyakrabban fordul elő, hogy alacsonyabb szélességen is megfigyelhető az északi fény, nem csak Finnországból vagy Észak-Németországból.
Ennek a pontos okait egyelőre még kutatjuk – teszi hozzá Veronika, aki azt is kiemeli: a napkitörések napjainkban sokkal nagyobb hatást gyakorolnak az életünkre, mint korábban, a modern rádiós, műholdas eszközök miatt, amelyek kommunikációjában zavar jelentkezhet egy-egy erőteljesebb kitörés kapcsán.
– Ezért nagyon fontos, hogy ezeket a folyamatokat állandóan monitorozzuk, megfigyeljük, és hogy megértsük a háttérben zajló folyamatokat. Mára mind a polgári repülésnek, mind a katonaságnak, mind a mezőgazdaságnak igénye van arra, hogy ezekről a folyamatokról – akár valós időben, akár előrejelzés formájában – figyelmeztetést kapjanak.
Az, hogy legközelebb mikor láthatunk sarki fényt, pontosan nem jelezhető előre, de annak valószínűsége, hogy egy adott, már kialakult napkitörés hatása mikor és mennyire intenzíven éri el hazánk régióját, már becsülhető – tudjuk meg a kutatótól, aki érdekességképpen azt is elmondta: a feljegyzések szerint a legerőteljesebb napkitörési eseményt 1859-ben élték meg elődeink, amikor nem csupán Magyarországról, de még Egyiptomból is látható volt a sarki fény.
