„Azt hisszük el, amit el akarunk hinni” - A közösségi média kiváló táptalaja az álhírek terjedésének

A legfrissebb kutatási eredmények és megrázó példák segítségével az előadás rávilágított, hogy milyen tényezők tesznek minket sebezhetővé az álhírek hálójában. Dr. Faragó Laura érzékletes példákkal mutatta be, hogy az álhírek milyen formában terjednek, és milyen súlyos következményei lehetnek az általános közvéleményre és a társadalomra nézve.

Egyik példaként felhozta azt az esetet, amikor egy álhír terjedt el a közösségi médiában arról, hogy Mark Zuckerberg szétosztja a vagyonát a posztot megosztók között. A hír mindenkit megmozgatott, hiszen ki utasítana vissza egy ilyen ajánlatot? Természetesen millióan megosztották a bejegyzést, azonban kiderült, hogy a valóságban semmi alapja nem volt ennek az információnak, mégis temérdek ember elhitte.

- Álhírnek az olyan információt nevezzük, ami megjelenésében kifejezetten hasonlít a médiában található hírekre, viszont valótlan információt tartalmaz és az a célja, hogy megtévessze az embereket. Ennek egy változata lehet a kattintásvadász cikkek, amelyek gyakran táplálják az álhírek körül kialakuló mítoszokat. Ezek a figyelemfelkeltő címekkel és csalogató tartalmakkal próbálják elcsábítani az olvasókat, miközben gyakran teljesen irreleváns vagy hamis információkat közölnek – emelte ki az előadó.

Az előadás során felvetődött az is, hogy az álhírek milyen hatással vannak az emberek gondolkodására és viselkedésére. Az előadó példaként említette azt az esetet, amikor az amerikai elnökválasztás kampányidőszakában tömegesen terjedtek az álhírek a közösségi médiában. Ezek az álhírek jelentős mértékben befolyásolták az emberek véleményét és döntéseit, ami komoly társadalmi feszültségeket eredményezett. Kutatások kimutatták, hogy a választási kampányban több álhírt osztottak meg az amerikaiak, mint valódi hírt, így Trump győzelmét sok szakmabeli úgy emlegeti, mint az első olyan választást, aminek eredményét álhírekkel manipulálták.

Miért hisszük el őket?

Globális szinten is kimutatták, hogy az álhírek hatására csökken az összefogás és kooperáció mértéke, jó példa erre a COVID, vagy a klímaválság kapcsán létrejövő társadalmi párbeszédek – világított rá Dr. Faragó Laura. Hozzátette, hogy a közösségi média kiváló táptalaja az álhíreknek, itt bárki lehet tartalomgyártó és kisebb a cenzúra mértéke, mint egy szerkesztőségben. A közösségi média felületei kifejezetten elősegítik, hogy a dezinformáció elterjedjen. Ami még érdekes, hogy az alap koncepció az emberek összekovácsolása lett volna, viszont mára kiderült, hogy a közösségi felületek inkább elválasztják az embereket egymástól. – Az algoritmusok miatt a saját világnézetemet alátámasztó tartalmakat fogok látni ezeken a felületeken, így csak létrehoz egy véleménybuborékot a felhasználó körül és folyamatosan meg is erősíti azt, így elszeparálva az embereket bármiféle ellenvéleménytől vagy különböző világnézettől – világít rá az előadó.

És miért tartjuk hitelesnek az álhíreket? Dr. Faragó Laura szerint pszichológiai szempontból két fő motivációnk van erre: elsőként szeretnénk megérteni a világot és ezzel együtt a kontrollunk alatt tartani, ez nagyban befolyásolja a hírfogyasztási szokásainkat. Másrészt sokkal fontosabb az úgynevezett önigazolási hatás, egy egyszerű példával élve: ha én abban hiszek, hogy a COVID vírus nem létezik, nagyobb eséllyel fogom elhinni azokat a tartalmakat, amelyek alátámasztják ezt. Mindig a világnézetünket igazoló híreket fogjuk igaznak tartani, akkor is, ha az nem a valóság, ennek pszichológiai okai vannak. Ezt a szakma vágyteljesítő gondolkodásnak nevezi, amikor a meglévő meggyőződéseinkkel kapcsolatos híreket sokkal hitelesebbnek tartjuk. A közösségi oldalak algoritmusai pontosan erre vannak létrehozva, így alakulnak ki a már említett véleménybuborékok. Az ellenvéleményt kevésbé fogjuk meggyőzőnek találni. Lényegében a vágyteljesítő gondolkodás olyan pszichológiai mechanizmus, amelyek segít megérteni, miért ragaszkodunk olyan erősen a saját nézeteinkhez, és miért vagyunk hajlamosak elfogadni azokat az információkat, amelyek megerősítik ezeket a nézeteket, még akkor is, ha nem vagyunk biztosak a valóságtartalmukban.

Az előadás tehát számos konkrét példával és pszichológiai megfigyeléssel szolgált arról, hogy hogyan manipulálják az álhírek az emberek gondolkodását és viselkedését. Fontos felismerni ezeket a veszélyeket és fejleszteni a kritikai gondolkodást és az információs ítélőképességet annak érdekében, hogy ellenálljunk az álhírek által hordozott manipulációnak.