2017.09.12. 21:46
Titokzatos írásjel a mészkőfaragványon- ókori lelet a Savaria Múzeumban
A Savaria Múzeum érdekességeit bemutató sorozatunkat ma egy különös helyen fellelt ókori lelet bemutatásával folytatjuk.
Fotó: Nagy Jácint
1959 nyarán különös lelet látott napvilágot a Balaton partján: furcsa formájú, egyiptomi istenalakokkal és írásjelekkel vésett mészkőfaragvány. Nemcsak a tárgy számít unikálisnak Pannoniában, de a lelőkörülmények sem mindennapiak. A két darabra tört oltárkő ugyanis balatonszabadi strandjának hullámtörő gátjába volt beépítve. Az, hogy honnan került oda, ma már kideríthetetlen. Ugyanígy rejtélyesnek tűnhet a lelet alakja, az ábrázolások szokatlan volta és a felületes szemlélő által egyiptomi hieroglifáknak tűnő vésetek értelme is.
Az alig hatvan centiméter magas, közepén ívesen összeszűkülő, cérnaspulnira emlékeztető forma az ókori egyiptomi oltárok jellegzetességeit mutatja. A három istenfigura szintén jól értelmezhető: a trónon ülő alak Osiris, az alvilág királya, míg előtte gyermeke, a napkorongot viselő Hórus áll. Kettejükre – fejét visszafordítva – a holtak kísérője, a sakálfejű Anubis alakja tekint vissza. A felirat értelmezése már nehezebb, hiszen a kövön jelentéssel bíró valódi írásjelek és hieroglifának tűnő vésetek egyaránt láthatók, sőt az istenalakok maguk is alkalmasak voltak fogalmak, szóalakok megjelenítésére. Mindent egybevetve úgy tűnik, a kultuszemlék az egyiptomi vallásosság leg-ősibb rétegeihez köthető, és a Nílus áradásával, az Osiris testéből fakadó, nélkülözhetetlen életelem, a víz vallásos tiszteletével hozható összefüggésbe. Az istenalakok jellegzetes római viselete az egyiptomi és a római hitvilág erős összefonódásáról tanúskodik.
Ma még megoszlanak a vélemények arról, hogy az oltár egy ismeretlen, egykor a Balaton környékén élt magányos Isis-Sarapis-hívő vidéki rezidenciájában vagy valamelyik ismert, netán eddig még feltáratlan, közeli római város Isis-szentélyében állhatott. Tény azonban, bárki számára készült is, az egyiptomi istenek pannóniai tiszteletének kiemelkedő emlékével van dolgunk. A Kr. u. 2-4. század közé keltezhető, rendkívüli jelentőségű műtárgy a Szépművészeti Múzeum tulajdona, de 2013-as megnyitása óta a szombathelyi Iseum állandó régészeti kiállításának becses darabja.