A körmendi kastély titkos güssingi átjárójának nyomában (FRISSÜLT)

Móricz Péter, a múzeum jelenlegi vezetője (és történésze) elmondta, hogy két teória ismeretes a kastélyt és a várat összekötő alagútról. Egyik szerint valahonnan, az előbbi épületegyüttestől indul, másik pedig az obeliszk környékén feltételezi a lejáratot .

Miután tüzetesen megvizsgáltuk az épületegyüttest és környékét, a kastélyudvarba indultunk, melyet a helyiek várkertként emlegetnek.

A Batthyányak rezidenciája felöl indulva nem sokat kellett gyalogolnunk, hogy meglássuk a monumentális obeliszket. Mindenhonnan látható, márcsak ezért sem gondolnánk, hogy jó rejtekhelye lenne egy titkos alagúthoz vezető ajtónak.

Aprólékosan megvizsgáltuk az építményt. Minden résbe belestünk, hátha találunk valamit, amiből a legenda valódiságára következtethetünk- esetleg egy mély, lefelé néző nyílást.

Miután meggyőződtünk róla, hogy az obeliszk valószínűleg tényleg csak hálaadás végett épült, találtunk egy érdekes szobrot a közelben, feltűnő jelű mintával. A növénymintázat szinte egyértelműen mutatja az utat, melyet követtük is, de a Bartók Béla lakótelepre vezetett minket- lehet, hogy valahol ott indul a titkos út Németújvárra?

Móricz Péter hamar visszarántott minket a valóságba:

Kíváncsiak voltunk, mi táplálhatja mégis ezt a sok-sok évtizedek keresztül elő-előkerülő legendát.

Valóban találtak alagutakat- mondja a történész- elsősorban a város területén. Ezek boltozott vízelvezető-csatornák voltak (Hódmezővásárhelyen gabonavermek). Amikor a városkapu feltárási munkálatainál találtak egyet, a helyi emberek közül többen érdeklődtek afelől, hogy megtaláltuk-e a kastélyt a güssingi várral összekötő alagutat. A válasz természetesen nemleges volt.

Érdemes megemlíteni, hogy a güssingi (vagy németújvári) vár szintén a Batthyány család tulajdonában állt 1524-től. Talán ez is segíthette a legenda létrejöttét, fennmaradását.

Nemrég fejeződtek be a Savaria Múzeum régészeinek föltárásai a falak mentén és a belső udvarban. A legendára utaló nyomot természetesen ők sem találtak.

Móricz Pétert arról is kérdeztük, miért olyan hihetetlen a legenda, miért lehetetlen. Lényegre törő magyarázatot kaptunk, mely a korral és a Batthyány családdal függ össze. Egyrészt az akkori eszközökkel még kivitelezhetetlen lett volna egy olyan mélyépítő munka elvégzése, mely által lovaskocsi is tud közlekedni a földalatti úton, másrészt a birtok racionálisan működött. Hiába lett volna meg a megfelelő munkaerő és anyagi lehetőség a családnál, rengeteg tégla kellett volna a felesleges munka elvégzéséhez.

FRISS:

Több e-mail érkezett szerkesztőségünkbe a legendával kapcsolatban. Volt, aki úgy tudja, nem csak Körmendről indul alagút a güssingi várhoz. Egy másik e-mailt egy nyugdíjas körmendi olvasónk írt,  miszerint „a mezőn a légvonal tájékán kell keresni, ugyanis 1945 után 1956 -ig orosz katonaság laktanyája volt a vár. Ők a kijáratot berobbantották.”

Ha Ön is ismer hasonló legendát, küldje el nekünk a [email protected] címre, hogy utánajárhassunk!